Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Google+

Főmenü

 

Három pappal és négy diakónussal gazdagodott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye2016. június 11. 10:30

Erdő Péter bíboros június 11-én az esztergomi bazilikában ünnepi szentmise keretében Csepregi Róbertet, Nagy Sándort és Varga Norbertet pappá, Horváth Mártont, Huszti Zoltánt, Tihanyi Pétert és Umhauser Ádámot diakónussá szentelte.

Erdő Péterrel koncelebrált a szentmisén két segédpüspöke, Cserháti Ferenc és a 25 éves szentelési évfordulóját ünneplő Székely János mellett számos egyházmegyés paptestvér is.

A szentelési szertartás az evangélium után kezdődött, amikor név szerint szólították azokat, akik a diakonátus, illetve az áldozópapság szentségében kívántak részesülni.

Teljes szöveg: Magyar Kurír

 

A 70 éves Gaál Endre atyát köszöntötték2016. június 10.

Az Esztergomi Hittudományi Főiskola évzáróján köszöntötték Gaál Endre atyát, valamint átadták a végzős hallgatóknak a diplomát.

Videó megtekintése

 

A Lanner Kvartet zenés vendégsége Esztergomban2016. május 27. 19:00

Lanner Kvartet

Hivatalos honlap - Facebook

Könyvbemutató: Gadányi album2016. május 18. 18:00

Gadányi Jenő születésének 120. évfordulója emlékének tisztelegve a MNM Balassa Bálint Múzeum, a Gadányi Jenő Művészeti Műhely és a Laskai Osvát Antikvárium közös szervezésben: Gadányi c. album bemutatója
Köszöntőt mond: Romanek Etelka (Esztergom polgármestere)
Előadók: Dr. Prokopp Mária (művészettörténész), Kopócsy Anna (művészettörténész) és Rainer Péter (a Gadányi Alapítvány elnöke, a művész unokája) Videó

Könyvbemutató: Gr. Széchenyi István: Hitel mai magyar nyelven2016. május 10. 18:00

KépgalériaGr. Széchenyi István: Hitel mai magyar nyelven. A fordítás okairól, kiadásáról tart előadást Kondor Katalinnal beszélgetve:
Buday Miklós (a Széchenyi Alapítvány elnöke) és Dr. Rubovszky András (a Széchenyi Társaság főtitkára) Képgaléria, Videó

 

Mindszenty zarándoklat2016. május 07.

KépgalériaPalánki Ferenc az engesztelő zarándoklaton: Mindszenty nagy keresztet és nagy áldást hordozott

Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért mutatott be szentmisét május 7-én Erdő Péter bíboros elődje halálának 41. évfordulója alkalmából. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök homíliájában különösen a fiatalok elé állította példaként a mártír sorsú főpásztort.

Erdő Péter bíboros a szentmise elején köszöntötte mindazokat, akik hálát adni érkeztek Esztergomba Mindszenty bíboros hősies tanúságtételéért a főpásztor halálának 41. évfordulóján. Az esztergom-budapesti érsek külön üdvözölte a fiatalokat: az esztergomi Mindszenty-iskola diákjait, akik iskolájuk alapításának 25. évfordulóját is ünneplik idén; a budapesti Szent Gellért-iskola tanulóit, akik a Dunán kenuzva érkeztek; és a szintén budapesti Pannonia Sacra diákjait, akik immár 15. alkalommal zarándokoltak a Pilisen keresztül kerékpáron Esztergomba. Az iskolák tanulói szolgálatot is vállaltak a szentmisén.

Iskolaszünet van, mi mégis tanulni jöttünk – kezdte szentbeszédét Palánki Ferenc püspök. Mindszenty bíboros élete példájával megmutatta, mit jelent kimondani az igent – az Istenre, a papi hivatásra, az egyházra. Ezt tanulhatjuk meg tőle – mondta a debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, aki azt is hangsúlyozta, hogy annak az igenje ér valamit, aki nemet is tud mondani.

KépgalériaPalánki Ferenc egy fafaragó barátjától kapott nemrégiben egy Mindszenty-szobrot, amelynek két különlegessége van: egyrészt aránytalanul nagy a mellkeresztje, másrészt ugyanilyen aránytalanul nagy az áldást osztó keze. A püspök szerint ezek a szokatlan részletek nagyon jól rámutatnak arra, hogy a boldog emlékezetű főpásztor emberi erőt meghaladó keresztet hordozott, de ebből óriási áldás is származott. A szónok ezután rávilágított, a keresztben mi semmi esetre sem a büntetőeszközt tiszteljük, hanem Isten végtelen szeretetének jelét. Ezért is lehet az, hogy aki keresztet vet, az feltámadást arat.

Holnap a mennybemenetel napja lesz, ekkor Jézus megmutatja, hogy nem óvja meg övéit a kereszttől, de velük marad mindennap a világ végéig – folytatta homíliáját Palánki Ferenc, hozzátéve: Mindszenty bíboros áldozatvállalása ehhez hasonlóan Jézus Krisztus mindennapi követése volt. A püspök, a pap, Isten embere beleéli a világba Isten jelenlétét, és mi ezáltal bekapcsolódunk a keresztáldozatba.

Mindszenty bíboros azt is megmutatta, hogy a szeretet megélése nem függ az ember élethelyzetétől. Az ember nem mindig felel a körülményeiért, de mindig felel a döntéseiért. Mindszenty pedig a szeretet útjáról sohasem tért le, amit jól mutat az első mondata is, amelyet 1956-ban kiszabadulása után mondott: „Szívemben nincs gyűlölet senki felé.”

Nem elég ismerni az igazságot, élni is kell – hangsúlyozta Palánki Ferenc, aki azt javasolta a Mindszenty-zarándokmisén jelenlévőknek, igazítsák életüket az elveikhez, mert különben az elveik fognak az életükhöz igazodni. Sok fiatal küzd azzal, hogy csak az érzelmeik irányítják őket, csak ami kellemes, azt választják, ami nem, azt igyekeznek elkerülni – mutatott rá a megyéspüspök. Majd azzal biztatta az ifjúságot, hogy Jézus segít nekik, hogy ne csak az érzelmeik, az emberségük szerint cselekedjenek, ha Mindszenty példájára elismerik, hogy van valaki fölöttük, aki hívja, aki küldi őket. Ha Istenhez kötjük életünket, vele megyünk, akkor a mi életünk is mennybemenetel lesz – fűzte hozzá.

Palánki püspök figyelmeztette a fiatalokat, hogy nemcsak annak kell fontosnak lennie a számukra, hogy mik lesznek, hanem annak is, hogy milyen emberek lesznek. Ekkor élni tudunk azzal az örökséggel, amit a bíboros ránk hagyott, vagyis hogy a megmaradt kevésből újjá lehet építeni a hazát.

KépgalériaAz áldozást követően Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke olvasta fel a hercegprímás boldoggá avatásáért való imát.

Erdő Péter bíboros a szentmise záró áldása előtt megvallotta, hogy mennyire befolyásolta egész életét Mindszenty bíboros alakja, jóllehet személyesen nem találkozhatott vele, nem láthatta, hiszen akkor már fogságban élt. A bíboros reményét fejezte ki, hogy tovább tudjuk adni nemzedékről nemzedékre azt a hűséget, amelyet elődje képviselt.

A szentmisét követően a püspökök, köztük Bábel Balázs kalocsai érsek és Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a jelen lévő papság, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, az állami és közélet más jeles képviselői és a lovagrendek megkoszorúzták Mindszenty József sírját a bazilika altemplomában. Eközben a bazilikában a Pannonia Sacra iskola kerékpárral érkező zarándokai buzdítottak másokat is hasonló áldozatvállalásra. Tizenötödik kerékpáros zarándoklatukon már 360-an – az iskolások több mint fele – érkeztek két keréken Esztergomba, és első alkalommal harminc diák gyalogosan tette meg az út egy részét.

KépgalériaErdő Péter bíboros szintén a szentmise után, a Szent Adalbert Központban vehette át Mindszenty József fejszobrát. Paál János Ervin szobrászművész alkotását a tavaly Szent Adalbert-díjjal kitüntetett mecénás-vállalkozó Gasztonyi László ajándékozta az esztergom-budapesti érseknek.

Képgaléria

Forrás: Agonás Szonja/Magyar Kurír

Videó a zarándoklatról

 

Erdő Péter is előadást tartott az Alaptörvényről szóló esztergomi konferencián2016. május 06.

KépgalériaMagyarország Alaptörvénye elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferenciát az Igazságügyi Minisztérium (IM) május 6-án, pénteken Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.

Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára a rendezvényt megnyitó beszédében hangsúlyozta: Magyarország szuverenitása nem oldódhat fel teljes egészében az európai uniós jogrendben, „jogi berendezkedésünk elsődleges referenciapontja az Alaptörvény”. Az Alaptörvény rögzíti, hogy a nemzetközi jog hazai érvényesülésének alapja és háttere is a nemzeti szuverenitás. A nemzetközi szerződések érvényessége és alkalmazhatósága az Alaptörvényen alapul, és „az állami szuverenitás szempontjából legfontosabb döntéseket csak mi magunk hozhatjuk meg” – fogalmazott az államtitkár.

Szólt arról is, hogy az Alaptörvény szellemiségében „tudatosan és vállaltan” épít a történelmi alkotmányfejlődés vívmányaira és „nemzeti identitásuk közös értékeire”. Mindemellett modern, 21. századi alkotmány, amely tudatában van a globális kihívásoknak, és adekvát megoldásokat kíván adni azokra.

Hozzátette: az organikus alkotmányfejlődésre épülő szemlélet egyáltalán nem tekinthető egyedinek az európai alkotmányok sorában. Azok az alkotmányok, amelyek tételesen tartalmazzák a történeti hagyományokra hivatkozást, elsősorban a nemzeti szuverenitás és a területi autonómia körében utalnak rá, mint például a német, a spanyol vagy a francia alkotmány. A másik modell legitimációs eszközként hivatkozik a történeti örökségre, illetve a nemzeti hagyományokra. Ez a megoldás található a visegrádi négyek alkotmányaiban – mondta az államtitkár.

KépgalériaErdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Kodifikáció és legitimáció az egyházban címmel megtartott előadásában kiemelte, a katolikus egyház saját jogrendje „szakrális jellegű fegyelmi rendszer”, amelynek írásba foglalása a történelem során különböző lépésekben és műfajokban történt, hivatalosan pedig csak 1917-ben foglalták össze és hirdették ki.

Ismertetése szerint a kánonjog első kodifikációja idején a törvényhozó célja nem új jogrendszer alkotása volt, hanem „a már létező jog gyakorlatias és világos szerkezetű összefoglalása”.

Szent X. Piusz pápa 1904-ben rendelkezett arról, hogy az egyház addig kiadott törvényeit „világos rendbe foglalva gyűjtsék egybe, hagyják el, amit már hatályon kívül helyeztek, vagy ami kiment a szokásból, illetve bizonyos szabályokat alkalmazzanak” a kor körülményeihez – mondta el Erdő Péter.

Ezzel a törekvéssel magyarázható, hogy Pietro Gasparri bíboros kevéssel az 1917-es Codex Iuris Canonici kihirdetése után a Törvénykönyv olyan kiadását jelentette meg, amely az egyes kánonok forrásait is feltünteti. Ez a kiadás nem csupán segédeszköz volt, hanem egyben „az új jog legitimitásának bizonysága és annak jele is, hogy a Törvénykönyv hűséges az egyház fegyelmi hagyományához” – fogalmazott.

Erdő Péter szólt arról, hogy a régebbi kánonjogi kézikönyvek szerzői vizsgálták azt is, hogyan minősül jogforrásnak a tradíció az egyházon belül. Gyakran háromfajta tradíciót különböztettek meg: az isteni hagyományt, mely magától Krisztustól eredő parancsokat tartalmaz, amelyeket azonban az apostolok „hirdettek ki”; az apostoli hagyományt, amely az apostoloktól adott parancsokat tartalmaz és az egyházi hagyományt, amely olyan nem írott szabályokat tartalmaz, amelyeket az egyházi hatóság vezetett be.

Az isteni hagyomány parancsait az egyházi hatóság nem változtathatja meg, ezért azoknak még egyházi törvénybe foglalásra sincs szükségük ahhoz, hogy az egyházi jogban kötelező erejük legyen. A szorosan vett apostoli hagyomány szabályai viszont amennyiben emberi jogot tartalmaznak, módosíthatók, ám ez a valóságban a legritkább esetben történik meg – tette hozzá a bíboros.

Hamza Gábor egyetemi tanár előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy a konstitúció fogalma mint terminus technicus csak a 18. század utolsó harmadában jelent meg Franciaországban.

Cicero alapvető jelentőségű munkájában, a De re publicában sem szerepel az alkotmány szó, helyette a „rem publicam constituere” kifejezést használja, amelynek jelentése: a köz ügyét megteremteni, létrehozni. Erre nyúlik vissza az alkotmány fogalma és az alkotmányozási elvek is – mutatott rá, hozzátéve, ennek a magyar Alaptörvény vonatkozásában is komoly, eddig nem hangsúlyozott jelentősége van.

A cicerói alkotmányjogi gondolkodás lényege, hogy az államot nem az intézmények teszik állammá, hanem az, hogy az alaptörvény szövegében „kifejezésre jutnak bizonyos elvek”. Ilyen elv, hogy az alkotmánynak konszenzuson kell alapulnia, valamint meg kell jelenjen benne „a közügy szolgálata” és a közjó fogalma.

Kukorelli István egyetemi tanár, volt alkotmánybíró az alkotmánybíráskodás előzményeiről tartott előadásában kiemelte: az alkotmánybíráskodási igény Magyarországon nagyon későn fogalmazódott meg, a kommunista diktatúra idején pedig a hatalom egységességének elve kizárta a létrejöttét.

Az alkotmánybíráskodásnak a magyar politikai közgondolkodásban sincs sok előzménye. Az első mű Kossuth Lajos 1851-ben írt alkotmánytervezete, amelyben javasolja, hogy „állíttassék fel alkotmányőrszék”, amely a törvények kihirdetése előtt azokat alkotmányos szempontból átnézi, és vagy kijelenti, hogy alkotmányosak, vagy visszaküldi a törvényhozóknak. Tagjai a törvényhozás tagjai nem lehetnek, elmozdíthatatlanok és lemondás esetén sem viselhetnek kormánykinevezéstől függő hivatalt – írta.

Kukorelli István elmondta: a következő nagy gondolkodó, aki fölvetette az alkotmánybíróság intézményét, Bibó István volt 1956-ban, aki szerint nem létezhet párt, amely „az alkotmányosság klasszikus alapértékeit nem fogadja el”, efelett pedig a legfelső bíróság, illetve az alkotmánybíróság őrködik. Képgaléria

Forrás: MTI

 

Esztergom és környéke kincsei2014 - 2016

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében a Szent Adalbert Központ ad otthont az Esztergom és környéke kincsei előadássorozatnak, mely a környék múltját hivatott bemutatni neves előadók közreműködésével. Tekintse meg az eddigi előadásokat!

Az előadásokon való részvétel ingyenes.

Tekintse meg Hotelünk aktuális csomagajánlatait!

Szent Adalbert Központ