Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága

Főmenü

Hírek

Hírek

A papi hivatás ajándéka – Konferenciát rendeztek az esztergomi szeminárium alapításának jubileumán2017. április 27.

Ünnepi konferenciát tartottak az esztergomi (ősrégi) szeminárium nagyszombati megalapításának 450. évfordulója alkalmából az Esztergomi Hittudományi Főiskolán április 27-én. A „Papi identitás – papnevelés egykor és ma” című tanácskozás nyitó előadását Erdő Péter bíboros, prímás tartotta.

Blanckenstein Miklós, az intézmény rektora köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy a papnevelésnek szüksége van olyan nagyszemináriumokra, melyekben felkészíthetik a leendő papságot az Ige szolgálatára, ahol megtanulhatják a szentségek kiszolgáltatását és felkészülhetnek a lelkipásztori feladatok ellátására. „Büszkék lehetünk arra, hogy őseink európai viszonylatban is hamar megértették ennek fontosságát” – fogalmazott.

GalériaErdő Péter esztergom-budapesti érsek Papi identitás és papnevelés a mai kor kihívásainak fényében címmel tartott előadást. A bíboros kiemelt két 20. századi dokumentumot, mely a papnevelés kérdéseivel foglalkozik: a II. vatikáni zsinat Optatam totius kezdetű dekrétumát, valamint II. János Pál pápa 1992-es Pastores dabo vobis kezdetű apostoli buzdítását. A Ratio Fundamentalis Institutionis Sacerdotalis (A papképzés általános szabályzata) legújabb változatát 2016-ban adta ki a Klérus Kongregációja. Erdő Péter megjegyezte, hogy a szemináriumok évszázadokon keresztül a Szemináriumok és Tanulmányi Intézetek Kongregációjához tartoztak, XVI. Benedek pápasága alatt kerültek át a Klérus Kongregációjához. Ennek a döntésnek az volt a veszélye, hogy a nevelés ügye elszakad az oktatástól. A változtatás mellett szólt azonban, hogy a dikasztérium korábban is foglalkozott a papság továbbképzésével, a papi hivatás gyakorlásával.

A papság képzésének négy kritériumnak kell megfelelnie – hangsúlyozta a bíboros. Az első az egység, vagyis a papképzést egységes rendszernek kell tekinteni. E mellett integrális, mert egybefogja a szellemi-teológiai, az emberi és spirituális képzést. A közösségi jellegnek már a papi hivatás választásánál is jelen kell lennie, hiszen az az Egyház közösségéből sarjad ki. De a szemináriumi képzés is közösségben valósul meg. A papképzésnek ugyanakkor missziós jellegűnek kell lennie, és ezt a szempontot a papi továbbképzés során is szem előtt kell tartani. A misszió a hívő közösségen belül végzett – pasztorális – munkát is magában foglalja, ennek a hit elmélyítését, a szeretet erősítését kell szolgálnia. A nem hívők világa felé is irányul a misszió, ezt végzi hangsúlyozottan a missziós papság – fogalmazott Erdő Péter, hangsúlyozva: a papnak elsősorban tanítványnak kell lennie. Személyes kapcsolatban kell lennie Krisztussal, valamiképpen az ő művét kell folytatnia, mind a tanító, mind a megszentelő, mind a kormányzó feladatok területén. A prófétai, a királyi és a papi küldetés – melyben a pap is részesül – történelmileg kapcsolódik a Názáreti Jézus személyéhez. Krisztus korában sokféle messiást vártak, az ő alakjában e várakozások mindegyike beteljesedett: ő az igazság tanítója; az új és örök főpap; valamint a dávidi király, aki a pásztorok pásztora.

Az új, 2016-os dokumentum fontosnak tartja a megkülönböztetést, a mérlegelést, amely a hivatás elbírálására vonatkozik – emelte ki a bíboros. Hozzátette: ez a papnevelő közösség, szűkebben az ordinárius feladata, melynek a képzés egész folyamatában meg kell nyilvánulnia.

A továbbiakban a papnevelés négy fázisáról: a propedeutikai, a filozófiai, a teológiai és a pasztorális részről beszélt Erdő Péter. Ezek mindegyike alkalmat nyújt a papnövendékek értékelésére. Ebben nemcsak a tanulmányi osztályzatokat kell figyelembe venni, hanem az emberi érési folyamatot is – fejtette ki.

A tavaly kiadott dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy a püspöki karoknak kell kidolgozniuk az adott országra a papnevelés részletes szabályozását. Ennek alapján állítja össze a megyéspüspök a szemináriumok „házirendjét”. A 2+4 éves képzés kezdetekor olyan végzettséggel kell rendelkeznie a jelöltnek, amely az adott országban a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez szükséges.

Fontos, hogy a papi hivatás nem csak egy már megszerzett kompetencia, nem egy polgári foglalkozás – mutatott rá Erdő Péter –, hanem Krisztus hívja az egyes embert erre a feladatra, ennek kialakulása pedig egy belső folyamat eredménye. A papi identitás azt jelenti, hogy valaki Krisztus tanítványa, olyan ember, aki mások javára működik a hármas krisztusi szolgálat alapján. A papnak két egymással feszültségben álló alapvető rendeltetése van. Ő a helyi közösség pásztora, ugyanakkor tanítónak is kell lennie, vagyis képesnek kell lennie arra, hogy továbbadja az örömhírt. „A papi hivatásnak van tehát egy teológiai, de egy spirituális mélysége is, mely a Krisztussal való személyes kapcsolatra épül” – zárta előadását a főpásztor.

Orosch János nagyszombati érsek köszöntőjét Tóth László püspöki helynök olvasta fel. Ebben II. János Pál Vita consecrata kezdetű apostoli buzdításából idézett: „Szülők, köszönjétek meg az Úrnak, ha gyermeketeket az Istennek szentelt életre hívta. Nagy megtiszteltetésnek kell tekintenetek – miként az is –, ha az Úr egy családra tekint, s egy tagját kiválasztja, és meghívja, hogy az evangéliumi tanácsok útját kövesse. Vágyakozzatok arra, hogy egy gyermeketeket az Úrnak ajándékozzátok, hogy ezáltal Isten szeretete növekedhessék a világban.”

Harmai Gábor, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára a szeminárium alapításának történeti keretét ismertette. Ahogyan fogalmazott, az 1567. április 23-án megnyílt intézményhez tizenhárom személy tartozott: két tanár, tíz növendék és egy szolga. Nagyon nehéz történelmi időszakban jött létre. Ahogyan arra az alapító okiratban is utal Oláh Miklós esztergomi érsek: helyszínéül a török veszély miatt esett a választás Nagyszombat városára. Oláh Miklós alapítása szervesen illeszkedett az Egyház tridenti zsinat által szorgalmazott átfogó reformjába. Az érsek személyéről Fazekas István történész elmondta, hogy a humanista főpásztor II. Ulászló apródjaként kezdte szolgálatát. Szathmáry György és Habsburg Mária titkára is volt. Oláh Miklós esztergomi érsekként megreformálta az egyházmegyét, iskolákat alapított, vizitációkat végzett és letelepítette a jezsuitákat.

Jozef Šimončič, a Nagyszombati Egyetem (Trnavská univerzita v Trnave) professzora előadásában a szeminárium épületének történetét ismertette. Felidézte: Nagyszombatban 1568-ban tűzvész pusztított, amelyben a szeminárium is leégett. Az épületet Cherődy Márk szentgyörgymezei prépost építtette újjá 1590-ben.

Molnár Antal levéltáros az esztergomi ősrégi szeminárium mindennapjait két számadáskönyv alapján ismertette. Frankó Tamás, a főiskola rektorhelyettese részletesen beszélt a Ratio Fundamentalis Institutionis Sacerdotalis dokumentumról, melynek főcíme nem véletlenül lett A papi hivatás ajándéka. Ferenc pápát idézve kiemelte, hogy a papi hivatásra készülő fiatal „egy csiszolatlan gyémánt, akit a papnevelés során úgy alakítanak, hogy ragyogni tudjon Isten népe előtt”.

GalériaTörök Csaba egyetemi tanár a papi identitás teológiai aspektusairól szólt előadásában. Kifejtette: Luther a 17. század elején a hívek általános papságát hangsúlyozta, ez pedig a papi funkciók új olvasatához vezetett: az ex opere operato szerep helyett az igehirdetés vált fontossá. A tridenti zsinat erre adott válaszként hangsúlyozta, hogy a szentelés eltörölhetetlen jegyet, karaktert hoz létre a személyben, így az áldozatbemutatói szerep került előtérbe: az ellenreformáció tehát a papot igyekezett a többi embertől elkülöníteni és erősíteni a klérus státuszát. A II. vatikáni zsinat ugyanakkor a kulturális és társadalmi változásokra reagált: hangsúlyossá vált a keresztség és a bérmálás jelentősége, így került előtérbe a hívek általános papsága. Ezért szól a Lumen gentium kezdetű dogmatikus konstitúció először az Isten népéről, és csak ezután az Egyház hierarchikus jellegéről. A Szentlélek szerepének tudatosítása tehát lehetővé teszi, hogy ne csak funkciót, hanem karizmatikus működést is lássanak a papi hivatás gyakorlásában – fogalmazott Török Csaba.

Csépányi Gábor, az esztergomi szeminárium spirituálisa a papi lelkiségről szólva elmondta, hogy a lelkipásztornak egyházias lelkületűnek, Krisztus áttetsző képének kell lennie.

Székely János püspök, a főiskola rektora a konferencia zárszavában kitért arra, hogy Magyarország egyik legrégebbi intézménye az esztergomi szeminárium. Ez is jelzi, hogy az Egyház fontos kincset birtokol: az örökkévaló, teremtő Isten titkát. Végül hálát adott a szent életű papnevelőkért és azokért a papokért, akik itt töltötték tanuló éveiket.

Képgaléria
Forrás: Baranyai Béla/Magyar Kurír

Európai Mária Rádiók találkozója2017. március 21-23.

Mária Rádió

Erdő Péter tartott előadást az európai Mária Rádiók találkozóján

A jelenleg hetvenegy országban működő Mária Rádiók háromévente tartanak világtalálkozót, évente pedig regionálisat. Utóbbinak ebben az esztendőben március 21. és 23. között Magyarország volt a házigazdája Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.

Huszonhárom ország Mária Rádióinak munkatársai érkeztek hazánkba a találkozóra. A második napon, március 22-én Erdő Péter bíboros, prímás, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Mária Rádió védnöke és Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára tartott előadást a konferencia résztvevőinek.

Szabó Tamás, a magyarországi Mária Rádió elnöke kérdésünkre elmondta, azért kezdeményezték idén a találkozó hazai megrendezését, mert 2020-ban Magyarország ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK). Az elnök hozzátette, a magyar nyelvű Mária Rádiók négy országot is képviselnek, hiszen hazánkon kívül Szerbiában, Erdélyben és a Felvidéken is működik magyar nyelvű rádiójuk.

Szabó Tamás kiemelte, a Mária Rádió nemzetközi családjának vannak közös elképzelései a következő időszak központi témájával kapcsolatban, mely az élettel, az életvédelem témájával kíván kiemelten foglalkozni. Szeretnék az emberek szívét megnyitni a jóra, segíteni őket a spirituális élmények befogadásában. Fontosnak tartják azonban a másik témát is: a felkészülést az eucharisztikus kongresszusra. Mint mondta, terveik közt szerepel például, hogy a világ Mária Rádióinak tizenhárom nyelven, száz részből álló négy-öt perces műsorban bemutassák hazánk múltját, jelenét és jövőjét a kereszténység fényében.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Mária Rádió védnöke előadásában arról beszélt, miként élik meg a magyar hívek a Mária Rádió hazai jelenlétét. Mint elmondta, kezdetektől fogva önkéntesként dolgozik a rádiónál, a napi evangéliumot magyarázó műsora van, s folyamatosan megtapasztalja, mekkora ajándék az embereknek az éteren keresztül elhangzó evangelizáció.

Az emberek szívét nyitja meg, Isten felé vezeti hallgatóit a Mária Rádió műsora – fogalmazott a püspök, aki arról is beszélt, hogy azokon a településeken, ahol hallható, fogható a Mária Rádió, az emberek némiképp megváltoznak, nyugodtabbak, egymásra figyelőbbek lesznek. Példát is mondott erre: amikor a rádió a romákról kezdett műsorokat sugározni, több felháborodott ember jelentkezett a szerkesztőségben, mondván, miért kell „ilyen emberekkel foglalkozni”. Egy idő után azonban az elhangzott műsorok meghozták gyümölcsüket, többen jelezték, hogy ők nem is tudták, milyen színes és szép világa van a cigányságnak, hány értékes tagja van az ő közösségüknek is.

Fényt, reményt ad tehát a rádió – tette hozzá Székely János. – Különösen fontos, hogy világiak és egyházi személyek együtt tudnak a műsorokban működni, ahol az egyik a fantáziáját és energiáját, a másik pedig a szentségeket, az Egyház tanítását tudja megmutatni, együtt pedig csodákra képesek.

Előadása végén a püspök hangsúlyozta, hogy a Mária Rádió nem csupán kommunikációs eszköz, hanem termékeny talaj, melyen számtalan kezdeményezés bontakozik ki az evangélium szellemében.

Erdő Péter bíboros a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő szakaszáról beszélt előadásában. Mint mondta, már megkezdődött a kongresszus közel kétszáz missziós küldöttjének képzése. Pünkösdhétfőn Máriaremetén adja majd át számukra a megbízóleveleket, hogy ezt követően ki-ki a saját plébániáján kezdhesse meg munkáját, mely a híveknek a találkozókra való felkészítését jelenti. A bíboros hozzátette: javaslatokat is várnak a kongresszus lelkipásztori és liturgikus programjaival kapcsolatban.

A főpásztor különösen fontosnak tartja a jelenleg az esztergomi bazilikában található missziós kereszt – Ozsvári Csaba ötvösművész alkotása – országjárását. Elmondta továbbá, hogy a tervek szerint nemzetközi tudományos találkozó előzi majd meg az eucharisztikus kongresszust, papok, szakemberek részvételével.

Az ünnepségek nyitószentmisével kezdődnek el, amelyen gyerekek elsőáldoznak. Emellett kiemelt esemény lesz a nemzetközi kongresszuson az eucharisztikus körmenet és a zárómise – folytatta Erdő Péter, aki ezt követően arról is szólt, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már létrehozta azt a bizottságot, amely a kongresszusi előkészületekkel foglalkozik. Tagjai az MKPK állandó bizottságának püspökei, valamint Székely János és Palánki Ferenc püspökök. A bíboros elmondta, várják a szentatya jóváhagyását a kongresszus jelmondatával kapcsolatban, de szeretnének méltó himnuszt is íratni, valamint újakkal gazdagítani a liturgiákon elhangzó énekeket.

Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára előadását a kongresszus fogalmának meghatározásával kezdte. Mint mondta, ez egy világméretű ünnepségsorozat; minden keresztény ember fontosnak kellene, hogy érezze az ezen való részvételt, mindenkinek tudnia kell, hogy helye van ott, hogy ő is a meghívottak között van.

A legfontosabb, hogy tanúságot tudjunk tenni Isten szeretetéről, megmutassuk, hogy Egyházunk örömmel, élettel teli Egyház – hangsúlyozta a főtitkár, aki bemutatta a kongresszusok 19. századtól induló történetét, majd elmondta, hogy a már említett, három kiemelt esemény mellett számtalan kulturális és vallási programot szeretnének tartani az esztendő során.

Fábry Kornél arról is beszélt, hogy legalább négyezer önkéntes segítségére lesz szükség az események zökkenőmentes lebonyolításához; a tervek közt szerepel például, hogy rászoruló embereknek tíz helyszínen ételt osztanak majd. Végül a Mária Rádió nagy családjának imáját kérte a főtitkár az európai Mária Rádiók magyarországi találkozójának résztvevőitől a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sikeres megrendezéséért. Képgaléria

Forrás: Bókay László/Magyar Kurír

Hídemberek – Erdő Péter adta át az első nyolcvanöt romapasztorációs munkatárs oklevelét2017. március 19.

Boldog Ceferino Intézetet

Március 19-én, vasárnap délután Esztergomban a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházban hálaadó szentmisét celebrált Erdő Péter bíboros, prímás majd ezt követően a Szent Adalbert Központban átadta a „Roma lelkipásztori munkatárs segítő képzés” végzős hallgatói részére a tanúsítványokat.

Noha mintegy kétszázan vagyunk, családias körben ünneplünk Erdő Péter bíboros, prímás, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke és a többi lelkipásztor köré gyűlve, az esztergomi bazilika oltára körül. Sok a gyerek, sok a család, mindenki ünneplőben. A miatyánkot egymás kezét fogva mondják a résztvevők, ez jó kifejezője összetartozásuknak és összetartásuknak. Sokfelől érkeztek, jeles eseményre: nyolcvanöten közülük romapasztorációs lelkipásztori munkatársi oklevelet vehetnek át ma. Ők az elsők, akik ezt a képzést elvégezték.

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük:

Krisztusban Kedves Testvérek!

A szamariai asszony története két síkon játszódik párhuzamosan. Egyrészt egy reális történés-sorral állunk szemben. Jézus megy Jeruzsálemből Galileába. És nem a Jordán menti forróságtól nehéz utat választja, hanem – mint annak idején a legtöbben – Szamárián keresztül, a hegyek között megy föl Galileába. Ezen az úton közismert volt az a kút, amelyet Jákob kútjának neveztek. Nagyon könnyű azonosítani. A régészek feltárták, ismerjük a helyet. Ezt a kutat Krisztus előtt kb. 1000-ben kezdték el használni és Krisztus után 500-ig még használták. Nem sok kút volt arrafelé. Krisztus megáll a kútnál és a szamariai asszonnyal beszédbe elegyedik. Nem véletlen a történetben, hogy az asszony megütközéssel fogadja ezt. Miért? Volt a törvényben olyan előírás, hogy férfinak nem szabad egy asszonyt megszólítani, vagy hogy egy rabbinak nem szabad ezt megtenni? Ilyen előírásról Jézus korából nem tudunk, de az biztos, hogy nagyon illetlen dolognak számított, később tiltották is. Szamaritánus asszonyt megszólítani pedig – megint csak későbbről maradtak az emlékeink, körülbelül száz évvel későbbről – tisztátalanná tevő dolog volt, ugyanis vallási értelemben tisztátalannak minősítették a szamaritánus nőket a zsidók.

És Jézus, a Jeruzsálemből jövő vándor, a kortársak szemében: a rabbi, megszólítja a szamariai asszonyt. Nemcsak megszólítja, hanem inni kér tőle. Sokszor úgy gondoljuk, hogy ellenséges viszonyban levő emberek között a közeledésnek az első lépése lehet, ha valamilyen segítséget, szívességet kérünk a másiktól. Talán első pillanatban el is csodálkozik majd rajta, hogy ez hozzám mer fordulni egy ilyen kéréssel? Talán mégsem vagyunk olyan rosszban? És az asszony készségesnek mutatkozik, hogy vizet adjon neki. De azután tovább folyik a beszélgetés, és Jézus kezdi lassan elárulni magát. Lépésről lépésre. Beszél a vízről, beszél arról, hogy ő tud vizet adni, örök életre szökellő vizet. És az asszony fokozatosan érti meg. Először fizikai valóságában gondolja, honnan meríthetne Jézus vizet, mikor olyan mély a kút és nincs neki edénye. Később azonban lassan ráébred, hogy itt más vízről van szó. Aki ebből iszik, nem szomjazik. Majd a külsőből ráébred a lélek valóságára: nem fizikai értelemben vett italról van itt szó, hanem valami többről. Talán arról, ami az ember belső életéhez szükséges. Talán arról, amit üdvösségnek nevezhetünk. És közben az asszony elkezd töprengeni. Hallunk a saját életéről, szól a férjéről, majd Jézus mond neki valamit. Azt mondja: öt férjed volt, de aki most van, az sem az igazi férjed.

Két vonalon fut az elbeszélés. Kútról és vízivásról van szó a felszínen, kegyelemről és üdvösségről a mélyben. Most megint két vonalon fut az elbeszélés, az asszony az üdvösség témája kapcsán a saját életére kezd gondolni. Igen, a saját életére, a férjére, a múltjára. De közben felsejlik a szamaritánusok egész népének helye is az üdvösség történetében. Hiszen az Ószövetségből tudjuk, hogy öt istent imádtak, s mikor az Úr hitére tértek, őt sem igazán, őt sem tiszta módon imádták. Öt férjed volt, és aki most van, az sem az igazi. Az asszony egész népének üdvössége és személyes sorsa is ott van ebben a pár mondatban. És világossá válik Jézus szerepe is, aki mégis ezt az üdvösséget akarja megadni. Annak az asszonynak a saját élete után, és annak az egész népnek a hosszú történelmi sorsa után. És fokozatosan bontakozik ki, hogy Jézus nemcsak próféta, hiszen ez hangzik el először, „próféta vagy, látom”, hanem ő a Messiás. Megvallja, hogy ő a Messiás. De ez a Messiás nemcsak a zsidóság Szabadítóját jelenti, hanem az egész világ Üdvözítőjét. A szamaritánusokét is, mindenkiét, aki bizalommal fordul hozzá. Ő a mi Megváltónk is: minden nép szabadítója. Mert Istennek kedves minden nép és minden ember. Csodálatos terve van mindenki számára.

Ezért olyan nagy öröm és ünnep számunkra, hogy a mai napon a szentmise után diplomákat adhatunk a roma lelkipásztori munkatársképzés résztvevői számára. Hálát adunk Istennek, hogy ez a képzés létrejött. Hálát adunk mindazokért, akik kitartottak és áldozatot vállaltak. Kérjük Isten áldását az összes résztvevőre, hogy ők is a maguk közösségében Jézus örömhírének munkatársai legyenek!

Boldog Ceferino, könyörögj értünk! Ámen.

A mise végén Székely János megköszöni a bíborosnak, hogy annyira szívén viseli a romák sorsát, és ennek egyik fontos jeleként említi meg a Boldog Ceferino Intézet 2015-ös létrehozását, amely a lelkipásztori munkatársak képzését a romák javára elindíthatta. Aztán a vendégek felé fordul, és így szól: „Krisztus és az egyház számít rátok!” A bíboros válaszában hangsúlyozza, mekkora szükségük van egymásra romáknak és nem romáknak, majd a 2007-es Városmisszió mottóját idézi: „Jövőt és reményt adtam nektek.” A képzés és ez a mai nap is erről a közös jövőről és reményről szól – teszi hozzá.

Átvonulunk a Szent Adalbert Központba. A díszteremben megkezdődik a tanúsítványok átadóünnepsége. A szót Farkas Gábor, a képzés szervezője viszi. Néhány mondatban visszatekint a magyarországi romapasztoráció múltjára, azokra a jó hagyományokra, amelyekre az intézet képzése már építhetett. Azoknak az erőfeszítéseire, akik már korábban is sokat tettek a romákért, szociális és lelki felemelésükért egyaránt. Az intézet képzései Esztergomban, Vácon, Máriabesnyőn, Máriapócson, Miskolcon és Kazincbarcikán zajlottak, nyolcvanöten vették sikerrel az akadályokat, jó néhányan közülük annyira kiváló eredménnyel, hogy közösségszervezői oklevelet kapnak (míg a többiek hivatalos megnevezése lelkipásztori segítő).

A tanúsítványok átadása előtt először Csemer Csaba számol be a képzéssel kapcsolatos érzéseiről. „Az előbb csak nekünk misézett a bíboros, ezért nem félek kimondani: történelmet csináltunk. Jelentem: én készen állok. Igyekezzünk, hogy ne hozzunk egymásra szégyent! Úgy érzem, ez a nap megkoronázása mindannak, ami velem eddig az Egyházban történt. Hiszek benne, hogy ez a társadalom javát is szolgálja.”

A Csaba után megszólaló Csupor Dánielné Zsófia, aki nem romaként szintén elvégezte a képzést, a romák és nem romák közötti béke szolgálatát tartja az egyik legfontosabb feladatának.

A tanúságtételek után rövid műsor következik. Először kislányok táncolnak, nagyon bájosan, aztán két nagyobb lány következik. Mindkét produkció lelkes tapsra és mosolyra készteti a közönséget és a bíborost is.

A tanúsítványokat ő adja át. Hosszú percekig tart, míg mindenki sorra kerül: fiatalok és középkorúak egyaránt vannak a végzettek között, de az idősebbek vannak többségben.

A cigány himnusz után fogadás és azzal párhuzamosan, a rektori hivatal irodájában sajtótájékoztató kezdődik. Székely püspök arról beszél: mindannyiunk, az egész ország számára mennyire fontos, hogy romák és nem romák testvérekként tudjanak egymásra tekinteni. Élhető jövőre, kibontakozásra csak így van esély, teszi hozzá. Aztán az oktatás, a munkához juttatás és a szívek gyógyításának fontosságáról beszél. Kiemeli az Egyház által fenntartott hatvankét közösségi ház jelentőségét, amelyekben baba-mama klubok, tanodák, családsegítők működnek. A lelkipásztori munkatársak ezeknek a házaknak a megerősítéséhez járulhatnak hozzá, gyakran közfoglalkoztatottakként. Azokon a vidékeken, ahol sok roma él, közösségszervezőkként és -vezetőkként sokat tehetnek az övéikért, véli. Az, hogy kevés a pap, szomorú dolog, de annak, hogy emiatt egyre több állandó diakónus és világi munkatárs kapcsolódik be a lelkipásztorkodásba, örvendetes fejlemény. Hatékonnyá teheti a munkájukat, hogy nem egyből a templomba hívják a romákat, hanem a közösségi házak programjaiba vonják be őket, ami hozzájárul a helyi közösségek erősödéséhez.

Bari József lelkipásztori munkatárs, a képzés egyik oktatója afféle hídemberekként, tolmácsokként tekint a végzettekre, akik hozzásegítik a romákat és az egyháziakat egymás jobb megértéséhez. „Cigánynak lenni az esetek jelentős részében annyi, mint megvetettnek lenni, ezt a magam példájából is tudom – mondja. – Amikor egy elutasított csoporthoz tartozó embert befogadnak, szeretnek, az gyógyulást és hazaérkezést jelent a számára. Ez az, amit egész életemben kerestem, és tudom, hogy sok sorstársam ugyanígy van ezzel. Ezért hiszek annyira a romapasztorációban.”

„2015 őszén indítottuk a képzést – meséli Farkas Gábor. – Több mint tíz éven át szociális területen dolgoztam, gyerekvédelemmel foglalkoztam, és családterapeuta is vagyok. Székely püspök úr kért fel az oktatás megszervezésre és egy országos közfoglalkoztatási program beindítására. Azok számára, akik tevékenyek a cigánypasztorációban, és munkanélküliek. Ma negyvennégy helyszínen kétszáznégy munkatárs e program keretében dolgozik. Sokan már korábban is aktívak voltak, önkéntesként, fizetés nélkül végezték fontos tevékenységüket a közösségük javára szerte az országban. Így viszont ma már mind a Boldog Ceferino Intézet munkatársai. Egyházi és társadalmi téren egyaránt hasznos, hogy így egymásra találtunk. Hogy tenni tudunk egymásért. Mi értük, ők az Egyházért”.

Képgaléria, Videó

Forrás: Kiss Péter/Magyar Kurír

Képzést tartottak a 2020-as eucharisztikus kongresszus missziós küldötteinek2017. március 18.

NEK

Megtartották a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) missziós küldötteinek első képzését március 18-án, az esztergomi Szent Adalbert Központban.

Az eseményen százkilencvenen vettek részt, akik az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye plébániáiról, katolikus iskoláktól, lelkiségi mozgalmaktól, illetve a különböző referatúrák képviseletében érkeztek.

Blanckenstein Miklós, az esztergomi szeminárium rektora köszöntötte a képzés résztvevőit, majd Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára az eucharisztikus kongresszusok hagyományáról, a szervezés jelenlegi állásáról, a küldöttek leendő feladatairól tartott lelkesítő előadást. Kiemelték, hogy a 2020-as kongresszus nagy lehetőség a katolikus közösség lelki életének elmélyülésére, ami hozzájárulhat országunk lelki megújulásához.

A Központi Oltáregyesületről, az eucharisztikus élet fontosságáról, annak alappilléreiről, az Oltáriszentség hétköznapjainkban betöltött szerepéről és lélekformáló erejéről Versegi Beáta Mária nővér, a Nyolc Boldogság Közösség tagja, az Eucharisztikus Élet Mozgalom elnöke tartott előadást. Ezt követően Beáta nővér vezetésével és iránymutatásai alapján csendes szentségimádáson vettek részt a küldöttek.

Délután tizenkilenc kiscsoportban ismerkedtek egymással a résztvevők és beszélgettek a nap addigi tapasztalatairól, a felmerült ötletekről, az előttük álló feladatokról, kihívásokról.

A képzés harmadik előadását Kunszabó Zoltán állandó diakónus, az Új Jeruzsálem Közösség vezetője tartotta, aki arról beszélt, hogy az eucharisztikus kongresszusra való előkészületi évek programjának lényege az Eucharisztiában élő Krisztussal való találkozás és kapcsolat elmélyítése. Gondolatait szentírási idézetekkel és személyes tanúságtétellel támasztotta alá.

A képzési nap a csoportokban felmerült javaslatok összesítésével és papi áldással zárult.

Képgaléria

Forrás: NEK Titkárság

Véget ért a mentorképzés Esztergomban2017. március 07.

Cselekvő Közösségek

Véget ért a „Felkészülés a kulturális közösségfejlesztő mentori feladatokra” című 120 órás képzés negyedik és egyben utolsó hete.

Hétfőn Beke Márton (NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.) és Fehér Miklós (Országos Széchényi Könyvtár), illetve Dr. Bereczki Ibolya és Dr. Arapovics Mária (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) röviden tájékoztatták a mentorokat a jövőbeni feladataikról és a projekt kihívásairól.

Az első héttől sikeres Csere-bere programot az utolsó héten is megtartották a résztvevők, melyet kellemes muzsikaszó kísért, méltó lezárásaként a négy hétnek. Az eddigiekhez hasonlóan a hét többi estérjére is szerveztek programokat a mentorok.

A képzés negyedik hetén digitális kompetenciákat fejlesztő órákon vetettek részt a mentorok, mely során a közösségi médiával ismerkedtek meg a résztvevők, és ennek praktikus használatához kaptak ötleteket. Továbbá a jelenleg aktuális Közösségek Hete program népszerűsítése is előtérbe került a képzésen. Az intézmények társadalmasítása modul alatt az elméleti ismeretek átadásán túl sok jó gyakorlat és ötlet született. Emellett a mentorok megismerkedtek az intézményi önkéntesség elméleti és gyakorlati példáival is.

A negyedik hét egyben a képzés utolsó hete is volt. Csütörtökön Fehér Miklós szakmai vezető (OSZK), továbbítva a konzorciumi intézmények jó kívánságait, lezárta a képzést és köszöntötte az új munkatársakat.

Ebben a négy hétben a résztvevők és a szervezők is rengeteg élménnyel gazdagodtak és igazi közösséggé kovácsolódtak.

Szeretnénk köszönetet mondani az esztergomi Szent Adalbert Központ munkatársainak, akik rugalmas hozzáállásukkal és alázatos munkájukkal segítették a képzés sikeres lebonyolítását.

Forrás: cselekvokozossegek.hu

Cselekvő Közösségek2017. február 06 - március 02.

Cselekvő Közösségek

Elindult a mentorképzés Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.
Megkezdődött a kulturális közösségfejlesztő mentorhálózat mentorképzése a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt keretében február 6-án az esztergomi Szent Adalbert Központban. 18 megye 60 képviselője 4 hetes, 120 órás, „Felkészülés a kulturális közösségfejlesztő mentori feladatokra” című képzésen vesz részt. Az elméleti tudás átadása mellett gyakorlatcentrikus oktatást kapnak a mentorjelöltek, mely során nemcsak szakmai ismeretekkel, jógyakorlatokkal, ismerkednek meg, hanem kiépíthetik a munkájukhoz szükséges mentori hálózatot is.

Cselekvő Közösségek

Forrás: Facebook/Cselekvő Közösségek

 

UNITAS találkozó2017. február 11.

Esztergomban tartották a pap- és szerzetesnövendékek 2017-es találkozóját

UNITAS

Közel kétszáz pap- és szerzetesnövendék gyűlt össze az idei UNITAS-találkozón a 450 éves jubileumát ünneplő esztergomi szeminárium meghívására a Szent Adalbert Központban február 11-én. A találkozó központjában a tiszta életre való elköteleződés állt.

1990-ben kezdtek találkozót szervezni a pap- és szerzetesnövendékek számára, és mára hagyománnyá vált, hogy mindig más és más helyszínen gyűlnek össze az ország minden részéből a hivatásukra készülők. Az UNITAS célja az ismerkedés és a közös egyházépítés. Ezúttal az esztergomi szeminárium növendékei voltak a házigazdák, ők állították össze a találkozó teljes programját. Meghívásukra csaknem valamennyi szeminárium válaszolt (egyedül a veszprémi növendékek nem tudtak részt venni a fórumon), és huszonegy szerzetesrend is örömmel fogadta a lehetőséget. A találkozón a növendékekkel párhuzamosan a szemináriumi elöljárók, a rendek magiszterei és magisztrái is tapasztalatot cserélhettek.

Gondolatébresztő előadás, csoportos megosztás, fakultációk, fórum Erdő Péter bíboros, prímással és szentmise szerepelt a programban. Az esztergomi szeminaristák húsbavágó témát választottak: Elköteleződés a Krisztusnak szentelt tiszta életre címmel a szeminárium spirituálisa, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hivatásgondozó referense, Csépányi Gábor és Balog Márta nővér, a Nyolc Boldogság Közösség tagja, jelenleg az Afrikai Rendtartomány provinciálisa osztották meg tapasztalataikat és élményeiket az elkötelezett élet kérdéskörről.

UNITAS

Előadásuk nyitott szellemű, őszinte, szókimondó párbeszéd volt, mely bátran rákérdezett és reflektált a téma olyan vonatkozásaira, melyekről nem könnyű beszélni. „Akár a papságra, akár a szerzetességre készülünk, életünk alapja Krisztus. Arra vagyunk meghívva, hogy egy adott korban válaszoljunk az emberek szükségleteire, és általunk megjelenjen az örömhír a világban” – fogalmazták meg a küldetésüket.

A tisztaság kérdéskörét pozitívan közelítették meg: a tisztaság karizma, Isten ajándéka, s így nem emberi erőfeszítés eredménye, ami azonban nem jelent küzdelemmentességet. „Isten nem azért adta a tisztaságot, hogy azt mi fogcsikorgatva kibírjuk, hanem annak lehetőségeként, hogy a krisztusi életformát megéljük.” Erről az alapról indult a témakifejtés. A két előadó kérdések sokaságát fogalmazta meg a hallgatóság számára, felvázolták a tiszta élet kapcsán megjelenő csapdákat, szóltak a veszélyekről, de a hangsúlyt a megajándékozottságra tették, azt bemutatva, mit ad az embernek az elköteleződés révén nyert szabadság. A tiszta élet tanulást és állandó reflexiót igényel – szögezték le, és mind a férfi, mind a nő szempontjából felmutatták a tisztaság megélésének torz gyakorlatát. A férfit az egocentrizmusba forduló cölibátus, a tanulmányokba, társadalmi kapcsolatokba, templomépítő menedzsmentbe való menekülés veszélyezteti, a nőt pedig a rideg, zsémbes, szenvedélyét vesztett, vénkisasszonyos lelkület fenyegeti.

A tisztaságnak az ember egész valóját át kell hatnia: a gondolatok, az akarat, az érzések, a gesztusok, a beszéd, mind alá vannak vetve a szexusnak. „Szexuális lények vagyunk és maradunk” – emelték ki, rámutatva arra, hogy az embernek az elköteleződést jelentő döntés után is szüksége van az intimitásra. Ezt azonban nem kereshetjük a maga teljességében – figyelmeztettek. „Marad egy emberi hiány, ezzel meg kell tanulnunk élni. Szépen, fájdalmasan, de félelem nélkül.” Ezt kell integrálni életünkbe – mondta Csépányi Gábor. Merjük végiggondolni, hogyan vagyok csábítható, mire kell ügyelnem, hol a gyenge pontom – ajánlották az előadók a növendékeknek. Márta nővér megkülönböztetést tett: másként éli meg a nő és másként a férfi a hiányt, de az alap, a szembenézés a vágyakkal nem maradhat el.

Ezt követően Csépányi Gábor és Balog Márta a kísértésekhez való viszonyt is elemezték. Hangsúlyozták, nem elég az ima, és az ember ezeket a helyzeteket nem tudja megoldani egyedül. Szükség van lelkivezetőre, aki előtt kimondódnak a nehézségek. „Adott pillanatban minden pap és szerzetes szerelmes lesz, de ez nem elég ok a hivatás elhagyására” – fogalmazta meg saját tapasztalatát is átadva Márta nővér. „Humorral, és ne gyomorgörccsel csináljuk végig” – biztatott, Gábor atya pedig a Krisztussal való kapcsolat újragondolásának lehetőségére mutatott rá.

A pap és a nővér saját életükre vetítve szóltak a gyümölcsökről, így a lelki anyaság és atyaság megéléséről, melyben a látható eredményeknél, a mennyiségeknél fontosabb maga a hűség, a Krisztust hordozó élet. A tisztaságot élők prófétai jelek világunkban – hangsúlyozták –: arra adnak bizonyítékot, hogy az emberi élet többre, magasabbra hivatott, és az igazi célja a mennyek országa. A tisztaság szabaddá tesz, a szolgálatra, az odaadásra, az áldozatra. Csépányi Gábor és Balog Márta arra biztatták a végső elköteleződés előtt állókat, éljék meg „kalandként, hogy szerethetnek, hogy megmutathatják, Isten velünk van, hogy konkrét módon lehetnek a remény és a szeretet jelei”.

Az előadást követő csoportbeszélgetések lehetőséget adtak a megosztásra, és ez folytatódhatott a fakultációk során is. Ez utóbbi alkalmat adott bepillantani az esztergomi szeminárium 450 éves történetébe, a jelenlévők megismerhették többek között a könyvtár és a levéltár gyűjteményének híres anyagait.

A találkozó délutáni vendége Erdő Péter bíboros, prímás volt. A főpásztor a hallgatóságot foglalkoztató kérdéseket csokorba szedve ismertette válaszait. Összekapcsolta a papnevelésben követendő hangsúlyok, az Egyház missziós küldetése és a hivatásválság leküzdésének kérdéskörét, kiemelve, hogy a misszión kell lennie a papnevelésben a fő hangsúlynak. A Lustiger bíboros által elindított francia gyakorlatot idézte példaként: a párizsi szeminaristák tudatosan és közösen készülnek a misszióra.

A képzést – a gyakorlatot és az elméletet is – a küldetésre kell építeni, a misszió céljából kell a sokrétű tevékenységet kibontani – fogalmazott Erdő Péter, majd felhívta a növendékek figyelmét a tanulás fontosságára: az örömhír átadására készülünk; meg kell tudnunk válaszolni a nekünk feltett kérdéseket. Mindennek az az alapja, hogy napról napra megvívjuk a magunk küzdelmét a saját hitünkért, akkor elmondhatjuk bárkinek, hogy miért hiszünk.

„Ezt a hivatást kell magunkban nemesíteni, ezt kell tisztelnünk egymásban, ennek a kibontakoztatása a mérce, amin készületünk értéke mérhető” – mondta a főpásztor. Ezt követően a papi szerep tisztázásának követelményéről szólva rámutatott: a pap nem mentálhigiénés szakember, nem cserkészparancsnok, nem kultúrház-igazgató, nem szabadidős rendezvényszervező. A mélyebb spiritualitás és a teológiai identitás adja a helyes alapot.

Erdő Péter olyan nehéz helyzetek átgondolására is hívott, melyek ma életünk valóságai: az elnéptelenedő, fiatalságot vesztett falvak; vagy ennek ellentéteként a tömeges hívősereg a kiégés, túlpörgés veszélyével; az ellátandó települések nagy száma; a kapcsolatok hiánya. A bíboros szerint a pap élete súlypontja a plébánia kell, hogy legyen, rugalmassággal és bátran arra kell törekednie a lelkipásztornak, hogy világi munkatársakat is összefogó struktúrát építsen ki.

UNITAS

A találkozót lezáró szentmisét a szemináriumok elöljáróinak koncelebrálásával Erdő Péter bíboros, prímás mutatta be. Szentbeszédében Jézus személyét állította a középpontba, hangsúlyozva, ha a tiszta életre való elköteleződésről gondolkodunk, azt az Isten országa építéséért vállaljuk. Majd az ószövetségi törvényekhez való helyes viszonyról szólva rámutatott: sem a betűrágó szabályosság, a törvényt tárgyiasító ragaszkodás, sem a törvény elvetése nem az az út, amit Jézus mutat nekünk.

Jézus kimondja, a törvény Isten üzenete, és abból nem vehetünk el semmit, de magasabb követelményt állít az ember elé: meg kell értenünk a törvény lényegét. A gyilkosság bűnéről szólva az emberi élet tiszteletének és szeretetének követelményét fogalmazza meg, az esküvés tiltásával pedig az igaz, megbízható, egyértelmű beszéd szükségességére figyelmeztet. Jézus így segít eligazodni az életben, és minden korban megadja az őt keresőknek az iránymutatást – fogalmazott a bíboros. Éleslátást és erőt kívánt minden növendéknek ahhoz, hogy építsék személyes kapcsolatukat azzal, aki „minden korban eligazodást ad”.

Forrás:
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Fotó: Merényi Zita

Gyukics Péter fotóművész - „AMI ÖSSZEKÖT”2017. január 13. 17:00

Gyukics Péter előadása, "Duna-hidak a fotóművész szemével". Köszöntőt mond: Romanek Etelka polgármester.

Esztergom


Havazás2017. január 04.

Szent Adalbert Központ

Képgaléria

Esztergom és környéke kincsei2017. január - február

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az alábbi kulturális programok kerülnek, illetve kerültek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

2017. február 10. (péntek) 18 órakor "Egy világbirodalom végvidékén - A római limes emlékei a Dunakanyarban" címmel Gróf Péter régész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának munkatársa tart előadást. Videó

2017. február 24. (péntek) 18 órakor: Dorog - A Dorogi Füzetektől a gyermekkutatók helytörténeti könyvsorozatáig címmel tart előadást Kovács Lajos Dorog Város Barátainak Egyesületi elnöke és Molnár Villő diákkutató. Videó

2017. március  09. (csütörtök) 18.00 órakor Dr. Török Csaba, teológiai tanár, és Kovács Gergely, okl. posztulátor : Mindszenty József - " A szentéletű bíboros" címmel tartanak könyvbemutató és beszámoló előadást. Videó

2017. március  21. (kedd) 18.00 órakor Horváth István történész, muzeológus (Duna Múzeum, Esztergom): Esztergom árvízi krónikája Videó

2017 április 05. (szerda) 18.00 órakor Szakálos Éva, művészettörténész (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) : Az "Ismeretlen Esztergom" festője - Bajor Ágost nyomában Videó

2017. április 19. (szerda) 18.00 órakor Dr. Horváth István , régész, c. múzeumigazgató : Régészeti kutatások Esztergomban - A középkori Esztergom Videó

2017. május 04. (csütörtök) 18.00 órakor Dr. Tary Edit ,  régész (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) : Szent István-kori templom feltárása Esztergomban

2017. május 09. (kedd) 18.00 jubileumi, 50. előadás
Előadó: Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Előadásának címe: Bíráskodás a középkori Esztergomban. Zenei közreműködő: Pálmai Árpád egyházzenész, karnagy.

Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>

Szűz Mária istenanyaságának ünnepe az esztergomi bazilikában2017. január 01.

Erdő PéterErdő Péter bíboros mutatott be szentmisét az esztergomi bazilikában január elsején, Újév napján, Szűz Mária istenanyasága ünnepén. Szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

1. A mai liturgia szerint az Egyház karácsony nyolcadik napján, vagyis a polgári év kezdetén Szűz Mária istenanyaságát ünnepli. A II. Vatikáni Zsinat azt tanítja, hogy Szűz Máriára mindig úgy tekintsünk, mint az Egyház képére és mintájára. De lehet Szűz Mária mintakép az Egyház számára abban is, hogy ő Krisztus édesanyja? Részesedhetünk mi is istenanyaságának küldetéséből? A keresztény hagyomány híres tanúi szerint mindez lehetséges. Szent Ágoston nyomán Szent Bernát egyenesen kijelenti: „mit használ nekem, hogy Krisztus hajdan megszületett Máriától Betlehemben, ha nem születik meg a hit által az én lelkemben?” Szűz Mária istenanyasága két síkon valósul meg: fizikai és lelki értelemben. Szűz Mária nemcsak azért Isten anyja, mert Krisztust hozta a világra, aki valóságos Isten és valóságos ember, hanem azért is, mert előtte hittel és Isten akaratára mondott igenjével megfoganta őt a Szentlélek által. Nem követhetjük a Szűzanyát Krisztus világra hozatalában fizikai értelemben, de igenis utánozhatjuk hitében, amelynek köszönhetően Isten anyja lett.

2. Maga Jézus kezdi el ebben a lelki értelemben említeni Szűz Mária anyaságának tényét, amikor azt mondja: aki Isten igéjét hallgatja és életre váltja, az nekem testvérem, nővérem és anyám. A mai evangélium a Szűzanyát elsőként említi azok sorában, akik Krisztus igéjének figyelmes meghallgatásával ilyen közeli, szinte anyai kapcsolatba kerülnek vele. Azt olvassuk az evangéliumban, hogy Mária szívében megőrizte ezeket a szavakat és el-elgondolkodott rajtuk.

A lelki anyaság gondolatkörében a hagyomány egyrészt az Egyházat tekinti a maga egészében. Ezért is mondjuk róla, hogy Anyaszentegyház. A II. Vatikáni Zsinat (LG 64) azt tanítja, hogy az Egyház anyává válik, mert az igehirdetéssel és a keresztséggel új és halhatatlan életre hívja gyermekeit, akik a Szentlélek működése által fogantak és Istentől születtek. De ugyanezt az igazságot az egyes hívő emberekre is alkalmazhatjuk. Szent Ambrus szerint minden hívő lélek foganja és szüli Isten Igéjét. De nem elég, hogy az új élet kezdésének szándéka a kegyelem hatására létrejöjjön bennünk: napvilágra is kell kerülnie. A kegyelemben megújuló életünknek meg kell mutatkoznia tetteinkben. Konkrét, látható változást kell előidéznie szokásainkban és életmódunkban.

3. Szentatyánk, Ferenc pápa a mai napra üzenetet adott ki a békéről. Az idén Egyházunk 50. alkalommal tartja meg a béke világnapját. Már Boldog VI. Pál pápa hangsúlyozta ötven évvel ezelőtt, hogy a béke az emberi haladás egyetlen valódi útja. Ennek a békének pedig Szent XXIII. János pápa megfogalmazását követve az igazságon, az igazságosságon, a szereteten és a szabadságon kell alapulnia. Ebből is világos, hogy az igazi béke megteremtéséhez a szívek megtérésére van szükség. Ferenc pápa a béke világnapjára kiadott idei üzenetében sajátos hangsúllyal beszél az erőszakról való lemondásról. Különös erővel jelenti ki, hogy az igazi vallásosság nem fér össze a terrorizmussal, hogy egyetlen vallás sem terrorista. Ezért hát csak a békéről mondhatjuk, hogy szent, nem pedig a háborúról. Ebben az összefüggésben különösen is nagyra kell értékelnünk a családot, hiszen a családban tanuljuk meg, hogy egymásra figyeljünk, hogy egymás javát keressük és megbocsássunk egymásnak. Ezek pedig olyan emberi magatartások, amelyek az igazi békéhez is szükségesek.

Ezeknek a megéléséhez kérjük a mai napon az Istenszülő Szűz Mária anyai közbenjárását! Ámen.

Forrás: Magyar Kurír

Erdő Péter: Karácsony értelmet ad éltünk és a történelem idejének2016. december 25.

„A karácsony a remény ünnepe is, értelmet ad éltünk és a történelem idejének, tartalommal tölti meg a napok egymásutánját” – mondta Erdő Péter bíboros december 25-én, az esztergomi bazilikában bemutatott karácsonyi szentmise homíliájában, melyben János evangéliumának prológusáról elmélkedett.

Erdő Péter

A szentbeszédet teljes terjedelmében közöljük.

„Mialatt mély csend borult mindenre, s az éjjel sietős útja közepén tartott, mindenható igéd az égből, királyi trónodról, ott termett a pusztulásra szánt föld közepén” – így olvassuk a Bölcsesség könyvében (Bölcs 18,14-15). „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél” (Jn 1,1-2) – hallottuk a mai evangéliumban. Karácsonykor Krisztus születését ünnepeljük. Ő Isten Igéje, aki emberként megszületett Betlehemben. De meghalljuk-e mi ezt a szót? Képesek vagyunk-e ráfigyelni Isten üzenetére, vagyis magára Krisztusra?

Információk zuhatagában élünk, alig tudunk pár mondatot végigmondani anélkül, hogy meg ne szólaljon a zsebünkben a telefon, egyik honlapról a másikra váltunk, mert hátha ott valami még érdekesebbet olvasunk. És közben nem vesszük észre, hogy az útkereszteződésben pirosra váltott a lámpa, nem vesszük észre, hogy aki belépett a szobába, az ránk mosolyog, nem vesszük észre, hogy a saját beszédünk is már gyakran csak egymásra dobált szavak halmaza, de nem rajzolódik ki belőle világosan a gondolat. Pedig ahhoz, hogy a szívünkig ható szó elhangozzék, hogy meghalljuk a lényeges mondatot, csendre van szükségünk. Tudni kell figyelnünk önmagunkra, másokra és a világra. Ki kell nyitni a szívünket is, hogy behatoljon a másoktól érkező kedvesség sugara, hogy érzékelni tudjuk az igazi segítséget kérő kiáltásokat is.

Az igazi szó a csendből születik. Majakovszkij – talán téves szómagyarázattal – azt vallotta, hogy a vers a csendből alkotott valóság. A figyelem, a lelkünk nyitottsága, a befogadásra való készségünk és a szó ereje összetartozik, kiegészíti egymást. Ha az Isten az emberrel kapcsolatba lép, nevezhetjük ezt szónak, amit meg kell hallani. De nevezhetjük világosságnak is, fénynek, amelyet be kell fogadnunk, ahogyan az evangéliumban hallottuk. De a sötétség ezt a fényt többnyire nem fogadta be, szinte kivételnek látszott az apostolok idejében is, aki mégis megnyitotta szívét az örömhír előtt. Ma is sok bennünk a sötétség. Szent Ágoston így beszél erről: „Az ostoba szívek esetleg még nem tudják befogadni ezt a fényt, mert vétkeik súlya terheli őket, úgyhogy nem láthatják meg. De ne gondolják azt, hogy a fény nem létezik, mert nem láthatják. Ők ugyanis vétkeik miatt sötétek”. Mit tegyünk tehát? Tisztuljunk meg, hogy láthassuk az Istent. Vessük el az igazságtalanságot, engesztelődjünk ki Istennel és egymással, kérjük Isten szabadító bocsánatát a bűnbánat szentségben. És akkor sötétségünk világosságra változik, hiszen maga Jézus tanítja, hogy „boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent” (Mt 5,8).

Karácsonykor tehát Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Ő a megtestesült Ige. A Teremtő végső és teljes szava az emberiséghez. Az ő életében látjuk meg, hogy milyennek gondolta el az Alkotó az embert. Mert aki a betlehemi istállóban született, az nem ragaszkodott a gazdagsághoz, a kényelmes környezethez, a társadalmi megbecsüléshez, de nem akart lemondani arról, hogy családba szülessen, hogy szeretet vegye körül. Ezért is mondják joggal sokan, hogy a karácsony a család ünnepe is. Aki az idén, vagy az idén sem tud családi körben ünnepelni, látogassa meg legalább a rokonokat, vagy a barátokat, legyen egy jó szava mindenkihez. Aki pedig képes rá, hogy örömet szerezzen másoknak, ezt el ne mulassza, mert ettől lesz boldog a saját karácsonya is.

És ha az ünnepek idején megjelenik közöttünk a szeretet, az azt jelenti, hogy megnyíltunk és meghallottuk a Szót, hogy az éjszaka nappallá változott, és most már mi is tovább tudjuk adni a fényt, ami egyszer majd minden sötétséggel dacolva beborítja a világot. A karácsony tehát a remény ünnepe is, értelmet ad éltünk és a történelem idejének, tartalommal tölti meg a napok egymásutánját. Biztonságot ajándékoz nekünk, mert minden önpusztító harácsolás és minden háborúság, minden konfliktus és minden kudarc, minden hajszoltság és minden szétesettség, minden testi és lelki szenvedés felett végül mégis a szereteté az utolsó szó, mert ő az Ige, aki kezdetben volt, benne van az élet, és ő az emberek világossága. Hozzá fordulunk az ősi keresztény himnusz szavaival: „Enyhe világossága, a szent és boldog, és halhatatlan mennyei Atya isteni dicsőségének, Jézus Krisztus… Te méltó vagy, hogy minden időben, szent hangon énekeljünk néked, Isten Fia, ki életet adsz a világnak; és ezért ez a világ dicsőít téged”. Ámen.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye,
Fotó: Kovács Attila/MTI, Magyar Kurír

Idén P. Tokár János OFM kapta a Vályi István Díjat2016. december 17.

December 17-én, szombaton a Boldog Ceferino intézményegyüttes jótékonysági gálát szervezett a Szent Adalbert Központ dísztermében, melynek keretein belül átadásra került a Vályi István Díj is.

A gála programja ünnepi szentmisével kezdődött, majd a díj átadása következett. Az idei évben P. Tokár János atya, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium volt igazgatója vehette át a rangos kitüntetést, melyet Székely János segédpüspök és Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei közgyűlés elnöke adott át számára.

Székely János püspök úr méltatásában kiemelte, hogy teljesen egyedülálló, amit a ferences rend János atya vezetésével vállalt: Bajnán és Nagysápon egy esti gimnáziumi osztályt indítottak, és ilyen módon nagyon sok hátrányos helyzetű fiatal, illetve felnőtt szerezhette meg az érettségit. Magyarországon bizonyos értelemben egyedülálló az, hogy egy gimnázium ilyen küldetést vállal, ezzel pedig sok-sok hátrányos helyzetű embernek az egész életére kiható segítséget nyújt, megélhetést és emberhez méltó munkát tud ily módon a kezükbe adni.

Popovics György megyei elnök köszöntőjében hangsúlyozta: ez a díj a megyei önkormányzat legnagyobb nemzetiségi díja, amely méltó helyre került ezen a napon.

A Vályi István Díjat 2011-ben a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés – Esztergom-Budapest Főegyházmegye cigánypasztorációval foglalkozó segédpüspökének, valamint a Boldog Ceferino Alapítvány kezdeményezésére – alapította.

A Vályi István Díj azon pedagógusok, továbbá az oktatás, nevelés és közösségszervezés területén tevékenykedők elismerésére szolgál, akik hátrányos helyzetű, cigány származású diákokkal (gyermekekkel, felnőttekkel) foglalkoznak, és e munkájuk révén nagyban elősegítik az érintett személyek életpályájának előmenetelét, vagy akik hétköznapi kitartó munkájukkal segítenek az esetleges konfliktusok oldásában, illetve rendhagyó programok szervezésével, lebonyolításával hozzájárulnak a helyi közösség fejlődéséhez.

Forrás: Városháza

 

Kóruskoncert W. Mozart és Karai József tiszteletére2016. december 17. 18:00

Az esztergomi Ars Musica Kórus 2003 óta működik. Kiemelt célja a magyar kórusmuzsika ápolása, népszerűsítése:

Mint minden évben, most is nagy szeretettel várjuk Esztergom és környéke kórusmuzsikát kedvelő közönségét évvégi koncertünkre. A műsor nagy részében Mozart és Karai József művei hallhatóak majd. Meglepetésként elhangzik néhány operaária is a kórustagoktól.

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal ünnepi közgyűlése és díjátadója2016. december 02.

KEMÖHA Himnusz közös eléneklése után házigazdaként először Romanek Etelka, Esztergom polgármestere köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd köszöntőt mondott Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos, Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete és Dr. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is.

Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke felszólalásában kiemelte, „nagy megtiszteltetés és öröm együtt lenni azokkal, akik mindennapi tevékenységük során többet akarnak, sokszor erejükön felül teljesítenek, alkotni, teremteni vágynak, jobbra törekednek.” Hozzátette, a megyei önkormányzatnál munkatársaival nemcsak azért dolgoznak a megyéért, mert ez a feladatuk, hanem azért is, mert felelősséget éreznek iránta. „Ezt az érzést szeretnénk átadni minél több honfitársunknak” - fogalmazott.

A gálán továbbá jelen volt és díjat adott át Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott, a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint a díjazottakkal együtt ünnepeltek az együttműködő gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői, a megyei közgyűlés és számos település képviselője, polgármestere is.

A köszöntők után az ünnepség folytatásában a megyei közgyűlés által alapított díjak átadására került sor. Az idei évben összesen 12 díj talált gazdára - a közgyűlés ezúttal is olyan személyeket és csoportokat részesített elismerésben, akik tevékenységük során kiemelkedő szakmai munkát végeztek és maradandó értéket alkottak. A gála ünnepi műsorát eközben az esztergomi Malom Művészeti Műhely szervezésében, Rózsár Brigitta elnök vezetésével felvidéki diákok – az ígéretes fiatal hegedűs, Cseri Kristóf, Baranovics Andor versmondó és a kolozsvári születésű Székely Gellért táncos - biztosították. Az ünnepséget a díjak kiosztása után Kancz Csaba komránymegbízott pohárköszöntője után végül egy baráti hangulatú állófogadás zárta.

DÍJAZOTTAK:

Komárom-Esztergom Megye Közgyűlése 2008-ban alapította a „Komárom-Esztergom Megye Mentődolgozója, Polgárőre, Rendőre, Katasztrófavédelmi dolgozója, Vám-és Pénzügyőre” kitüntető címeket a megye területén példaértékű szakmai teljesítményt nyújtó személyek munkájának elismerésére.

Komárom-Esztergom Megye Mentődolgozója – 2016
Szűcs Gyula, a Tatabányai Mentőállomás gépkocsivezetője

Komárom-Esztergom Megye Polgárőre -2016
Fehérvári Zoltán, Lábatlan Polgárőr Egyesületének alelnöke

Komárom-Esztergom Megye Rendőre -2016
Somogyi Szabolcs, címzetes rendőr főtörzszászlós

Komárom-Esztergom Megye Katasztrófavédelmi Dolgozója -2016
Somogyi Éva, címzetes tűzoltó őrnagy asszony

Komárom-Esztergom Megye Vám- és Pénzügyőre -2016
Sári László, pénzügyőr őrnagy

Komárom-Esztergom Megye Sportjáért -2016
Oszuska Zoltán, a Dág KSE egykori játékosa, edzője és mecénása

Komárom-Esztergom Megye Közgyűlése 2001-ben „Komárom-Esztergom Megyéért Szakmai Díjat” alapított azon személyek, csoportok elismerésére, akik kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtottak, vagy tartósan átlag feletti eredményes szakmai munkát végeztek.

KEMÖHKomárom-Esztergom Megyéért Szakmai Díj-ban részesült:
Dr. Péntek Péter, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal egykori jegyzője
Pézsa Tibor, vívó olimpiai és világbajnok, minden idők egyik legsikeresebb magyar vívója
Kátai Ferencné, a Táti Porcelánbaba Klub alapítója és vezetője

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1992-ben alapította a Komárom-Esztergom Megyéért díjat olyan személyek és csoportok munkásságának elismerésére, akik a megye életében munkásságukkal, életművűkkel maradandó értéket alkottak.

Komárom-Esztergom Megyéért Díj-ban részesült:
Ing. Tibor Mikus PhD, Nagyszombat Kerületi Önkormányzat elnöke
Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar
Hans-Peter Schössler, a Rajna-Pfalzi Sportszövetség egykori főügyvezetője

Forrás: kemoh.hu

Képgaléria

Magyar Vívó Szövetség konferenciája2016. november 29.

A Magyar Vívó Szövetség szakmai konferenciát rendezett a vívásoktatást működtető  katolikus iskolák vezetői, valamint a szakmai felügyeletet ellátó egyesületek, vívószakosztályok vezetői részére.
PROGRAM:

10:00 Köszöntés: Dr. Székely János püspök, Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző
10:30 A Magyar Vívó Szövetség iskolai vívóprogramja
Előadó:  Polgár Pál, Magyar Vívó Szövetség főtitkára
11:00 Kérdések – válaszok
11:10 Vívásoktatás Pannonhalmán egyesületi és iskolai keretek között.
Előadó: dr. Dejcsics Konrád OSB
11:40 Kérdések – válaszok
11:50 Vívásoktatás Esztergomban egyesületi és iskolai keretek között.
Előadó: Mészáros János
12:20 Kérdések – válaszok
12:30 Kávészünet
Magyar Vívó Szövetség konferenciája12.40 Együttműködési lehetőségek a Magyar Vívó Szövetség, Katolikus Iskolák Diáksport Szövetsége között
Előadók: Török Csaba atya és Polgár Pál
13.15 Vitafórum
14.30 Ebéd

Képgaléria

Gazdaságpolitikai Fórum2016. november 10.

Köszöntők:
Romanek Etelka - Esztergom Város polgármestere
Dr. Szerencsés László – KEMKIK elnöke

Előadók:
Dr. Völner Pál - igazságügyi államtitkár, országgyűlési képviselő
György László - a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza
Dr. Kancz Csaba - Komárom-Esztergom megyei kormánymegbízott
Dr. Urbán László - a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese

Esztergom is részt vesz a Modern városok programban

Gazdaságpolitikai FórumEsztergomban is megkezdődött a Modern városok program beruházásainak egyeztetése a kormánnyal – mondta Völner Pál (Fidesz–KDNP), a térség országgyűlési képviselője 2016. november 10-én Esztergomban, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a város önkormányzata által szervezett gazdaságpolitikai fórumon.
„Esztergom a Budapestet körülvevő települések gyűrűjének fontos szereplője lehet, a település megyei jogú városnak megfelelő vonzáskörzettel rendelkezik” – közölte Völner Pál. Az országgyűlési képviselő hozzátette, a városban már megkezdődött a korszerű közlekedési központ kiépítése, ehhez kell kapcsolódnia a helyi közlekedési hálózat fejlesztésének. Kiemelt területnek nevezte a csatornahálózat fejlesztését és az Esztergom és Tát közötti árvízvédelmi beruházást. Úgy vélte, az Esztergom és az M1-es autópálya közötti gyorsforgalmi út megvalósulásával a térség egy „teherforgalmi folyosót kap, amely felértékeli az esztergomi és dorogi ipari parkot” – fogalmazott.

György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza előadásában elmondta, elemzéseik szerint gazdaságilag fenntartható lehet a negyvenszázalékos reálbér-emelkedés 2016 és 2021 között. A keresetbővülés egyik alapjaként ezen időszakban a foglalkoztatottak számának 300 ezer fős bővítésére számítanak, ezzel kevesebbet kell közfoglalkoztatásra költeni. Az elemző ismertette, számos interjút és kutatást végeztek, ezek alapján 50-60 ezer közfoglalkoztatott már most képes lenne kilépni az elsődleges munkaerőpiacra.

Szerencsés László, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a megye az országos rangsorban második helyen áll az egy lakosra jutó beruházási érték tekintetében. A megtermelt érték közel felét az autóipar eredményei teszik ki, amelynek két nagy központja Esztergom és Tatabánya. A kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy a további fejlődés érdekében Tatabánya és Esztergom térségét kormányhatározatban kiemelt járműipari központtá nyilvánították. A kiemelt járműipari térséggel kapcsolatos feladatok elvégzésére a megyei kereskedelmi és iparkamara Esztergom és Tatabánya, valamint a megye önkormányzatával és a tatabányai Edutus Főiskolával közösen nonprofit gazdaságfejlesztő társaságot alapít.

„A társaság megalapításának előkészületei előrehaladott állapotban vannak, reméljük, hogy hamarosan bejelenthetjük a társasági szerződés aláírását” – ismertette Szerencsés László.

Forrás: MTI, Képgaléria

 

Szociális és gyermekvédelmi konferencia2016. november 03.

„Lelkigondozás a hit és az élet szolgálatában” címmel rendeztek szociális és gyermekvédelmi konferenciát Esztergomban a Szent Adalbert központban november 3-án.

A tanácskozáson többek mellett előadást tartott Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke és Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember.

A konferencia résztvevőit üdvözölve Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára rámutatott, hogy az embertől elválaszthatatlan a testről és a lélekről való gondoskodás. A lélek ápolása azt is jelenti, hogy felfedezzük és képviseljük az élet értelmét, ebben pedig nagy szerepe van a hitnek. Romanek Etelka, Esztergom polgármestere azt emelte ki köszöntő szavaiban, hogy Esztergom lelkisége Szent Istvánig nyúlik vissza. E lelkiség pedig a hitet is feltételezi. A mai ember betegségei legtöbbször lelki okokra vezethetők vissza, mert „a lélek békéje nélkül nem lehet teljes, azaz egészséges az ember”.

„Az egyik legnagyszerűbb szolgálat, amit az ember tehet, ha segít rászoruló társainak. Szeretném megköszönni önöknek, hogy sokszor erejükön felül végzik ezt a szolgálatot” – kezdte előadását Székely János püspök. „Mit adhat az egyház a szociális és lelkigondozói szolgálatnak?” A kérdésre egy történettel válaszolt a püspök. Egy gazdag gyáros fia rossz útra tért, kábítószerezett, amitől egészsége leromlott. Apja meggyőzte, hogy menjen elvonókúrára. S bár a kezelés sikeres volt, és a fiú három hónap múlva tünetmentes lett, mégis öngyilkosságot követett el. Orvosának címzett búcsúlevelében ezt írta: „Köszönöm, hogy meggyógyított, és sajnálom, hogy nem tudott megmenteni.” Később az orvos azt mondta a szülőknek, hogy ő csak a gyógyításra volt képes. Az emberi életnek ugyanis csak Isten adhat értelmet, az embert csak az tudja önmaga fölé emelni, ami nagyobb nála.

A nyugati nyelvben a remény az akarattal rokon, míg a Biblia görög „elpisz” szava mögött a támasz, a bizalom kifejezés húzódik. A hit adhatja meg azt a távlatot, mely a „csalfa, vak remény” helyett képes megmutatni a valódi reményt. Azok a fiatalok, akik a szüleiktől csak elutasítást kaptak, a hit által megélhetik, hogy létezik valaki, akinek fontosak; hogy van megváltás, kisiklott életüket pedig rábízhatják Istenre.

A mai tudomány azt állítja, hogy az anyag az energia rezgése. Ehhez a legközelebb a dallam áll. „A világ Isten szeretetének zenéjéből lett.” Az idősotthonokba, gyermekvédelmi intézményekbe ezt a szelíd hangot kell bevinnünk. Mindezt úgy tehetjük meg, ha mi magunk is „jól karban vagyunk tartva”, ha életünk Istenben gyökerezik. Az egyház is igyekszik segíteni azoknak, akik a szociális szolgálatot végzik. „Azt kívánom, hogy legyen türelmük, emberségük, hitük ahhoz, hogy meg tudják szólaltatni a Lélek hangját” – fejezte be előadását Székely János püspök.

Pál Ferenc is egy történettel kezdte előadását. „Egy hajó fut a tengeren. Az utazást mindenki élvezi. A nyílt vízen a kapitány még a motort is leállítja. Hallani a hullámok morajlását, kisvártatva pedig a delfinek is megjelennek. Az egyik utas bedob egy almacsutkát, amit a delfinek az orrukkal lökdösni kezdenek. »Milyen játékosak« – mondják az utasok. Mire a kapitány: »Nem játszanak vele, hanem meg akarják menteni, mert tudják, hogy bár a vízben van a táplálék, de éltető levegő csak a víz felett van.«” Egy lelkigondozónak is tisztában kell lennie azzal, hogy nincs az az étel vagy ital, ami pótolhatja a levegővételt, ami ebben az esetben nem más, mint a hit, a vallás, a spiritualitás.

Mindenkinek vannak olyan élményei, melyek spirituálisak, csak nem így értékeljük őket. Pedig ha felismerjük ezeket, komoly erőforrásokká válhatnak. Valaki ezt úgy fogalmazta meg, hogy „akárhova megyek, és akárkivel találkozom, Isten már járt ott előttem.” „Egyszer egy lelkész arról panaszkodott nekem, hogy mindennap prédikálnia kell. Már nem tudott őszintén Istenről beszélni, ezért újra meg kellett találnia azt a tapasztalatot, amire támaszkodva ismét rátalálhat Istenre.” Pál Ferenc meg is kérdezte tőle, vajon történt-e az életében valami olyan, ami megrendítette. A lelkész elmesélte, hogy a tizedik házassági évfordulójukon felesége azt kívánta, hogy szeretné látni a sivatagot. El is mentek oda, a sivatag széléhez egy taxis szállította őket. A naplementét nézték, amikor a lelkészt váratlanul egy megrendítő élmény lepte meg: rájött, hogy az élet drámai, de mégis szép. Hazafelé indulva a taxis – megtudva, hogy házassági évfordulójuk van – megvendégelte őket a kedvenc kávézójában. „Milyen az az Isten, aki e mögött az élmény mögött van?” – kérdezte Pál Feri. Erre csend lett, majd a lelkész így válaszolt: „Ebben az élményben úgy tűnt fel nekem, mint egy kávészagú arab taxisofőr.”

A spiritualitásunk lehet sebzett is. Sokszor mondjuk, hogy „Isten nem hallgat meg, mert szenvedést küld rám”. „Lehet, hogy Isten szól, csak nem hallom, mert süket vagyok. Ha Isten nemet mond, azt is meg kell hallanunk.” Egyszer valaki azt mondta, hogy „hiszek én Istenben, csak nem bízom benne”. De ha nem bízom, akkor nem is lehet majd erőforrás az élet drámaiságának leküzdésében.

Az énközpontú spiritualitás az, amikor így szólunk: „Miért pont most, miért pont velem?” Ha valaki nem tud egy kicsit hátralépni, és egy nagyobb részeként tekinteni önmagára, akkor kérdései mindig magára vonatkoznak majd, és ezért választ sem kaphat. „Lelki sebeinkből esélyünk sincs kigyógyulni, ha mindent egyéni sorscsapásként élünk meg.”

A lelkigondozás a „nálam több központú” spiritualitásra támaszkodhat. Így lehetünk képesek arra, hogy a meglévő problémáinkon túllépjünk, eljussunk oda, hogy felülmúljuk önmagunkat. „Át kell élnem, hogy valami nagyobbnak vagyok a része. Spirituális tapasztalatunkban sokszor a szabadság élménye rejlik. Ez a szabadság azt jelenti, hogy rajtunk múlik, megtaláljuk-e a lényeget, azt a központi gondolatot, amire alapozva átvészelhetjük a nehéz időszakokat” – fejezte be előadását Pál Ferenc.

Beszterczey András, a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője a református szeretetszolgálat lehetőségeiről beszélt. „Minden egyházi szolgálat lényege a lelkigondozás. E nélkül a világi szociális szolgálat sem elképzelhető.” Az előadó egy filmélményét felelevenítve mesélt egy idős emberről, aki azt mondta fiának, már nem születnek benne új emlékek. De ha egy idősotthonban így érzi magát valaki, akkor az már inkább csak siralomház. „Ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Az egyházi intézményekkel szemben ez még inkább elvárás” – hangsúlyozta Beszterczey András.

A pódiumbeszélgetésen – melynek résztvevője Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője; Bátori Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója; Török Gábor, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Lelkigondozó Szakirányú Továbbképzés vezetője; valamint Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója, moderátora pedig Lőrincz Sándor volt – a lelkigondozás szakmai szempontjait vitatták meg. Bátori Zsolt szerint biztosítani kell, hogy a lelkigondozás intézményeiben a hit is megfelelő helyet kapjon. Kothencz János a közösség hitközvetítő szerepét emelte ki. Török Gábor azt hangsúlyozta, hogy a lelkigondozás azt jelenti: a Szentlélekkel együttműködve igyekszünk minél hatékonyabban jelen lenni a rászorultak mellett. Morva Emília azoknak a fontosságára hívta fel a figyelmet, akik a lelkigondozás frontvonalában mindennap találkoznak az idősekkel, betegekkel, hajléktalanokkal és elesettekkel.

Forrás: Magyar Kurír

Mária Rádió Imakörök és Imádkozók Országos Találkozója2016. október 29.

Program:
9:30 - Regisztráció, érkezés
10:30 - 10:45 Köszöntő, a program megnyitása - Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke
Csókay András10:45 - 11:15 Az imádság ereje - Imádkozzunk a gyermekáldásért
Dr. Csókay András idegsebész, agykutató
11:15 - 11:45 Az imádság ereje és szépsége - Székely János püspök atya
11:45 - 12:05 Az imakörök szerepe - Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke
12:15 - 13:00 Rózsafűzér imádság - élőben közvetíti a Mária Rádió
13:00 - 13:45 Ebédszünet
13:45 - 14:45 Szekciók:
1. Zsolozsma, rózsafüzér
2. Külső helyszínek - Imádság órája, Kiáltás
3. Imakörök
14:45 - 15:00 Kávészünet
15:00 - 15:45 Lezárás
16:00 - 16:45 Szentmisét mutatat be Székely János püspök atya

Képgaléria

Magyar-Bolgár Barátság Napja2016. október 19.

Magyar-Bolgár Barátság NapjaA magyar-bolgár barátság napja alkalmából kétnyelvű emléktáblát avattak az esztergomi bazilikában szerdán. A táblát, amelyen Csodatevő Rilai Szent Jánost ábrázoló bronz dombormű látható, a magyarországi bolgár közösség állította. Dr. Gaál Endre nagyprépost áldotta meg az emléktáblát, majd köszöntő beszédet mondott Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló és Dr. Muszev Dancso, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke is.

“A magyar nemzetet erősíti a 13 őshonos nemzetiség. Támogatásuk az elmúlt hat évben két és félszeresére növekedett, ez önkormányzatok, oktatási intézmények és kulturális rendezvények támogatásában nyilvánul meg” – mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az emléktábla leleplezése utáni ünnepségen, a Szent Adalbert Központban.

Soltész Miklós örvendetesnek nevezte, hogy tíz év alatt a magukat bolgár nemzetiségűnek vallók száma közel háromszorosára nőtt, azaz egyre többen vállalják a közösséghez tartozást.

A magyarországi bolgár közösség kezdeményezésére, Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló előterjesztésére a magyar Országgyűlés szeptemberben fogadta el, hogy október 19-ét a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánítsák. A bolgár nemzetgyűlés szeptember 15-én hozott hasonló döntést.

Bulgáriában október 19-én tartják az ország védőszentje, Rilai Szent János ünnepnapját, akinek a maradványait tartalmazó ereklyét III. Béla magyar király Szófia elfoglalása után Esztergomba szállíttatta. Képgaléria

Forrás: BonumTV

 

Magyar Festészet Napja „ÉLŐ MAGYAR FESTÉSZET”2016. október 16. 18:00

Magyar Festészet NapjaMagyarország három festészeti generációjának monstre bemutatója.

A közönséget Meszleny László, a Szent Adalbert Központ igazgatója köszöntötte. Ezután Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi docense méltatta a kiállítást. A gálaesten Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára adta át az EMMI díjait.

Díjátadások:
Életműdíj (EMMI)
Maticska Jenő-díj (EMMI)
Magyar Művészeti Akadémia Festészeti-díja

Kiállítás megtekinthető 2016. november 9-ig.

Immár XV. alkalommal ünnepel együtt alkotó és közönsége. Szent Lukács napján, október 18.-án a festők és orvosok védőszentjének napján a festőművészek kilépnek a magányos műtermekből, hogy a magyar kortárs festészet alkotóinak és különböző irányzatainak munkáit minél szélesebb közönséghez eljuttassák.

A meghívott alkotók művészetét egy-egy aktuális alkotásuk képviseli. A kiforrott képi világgal és egyedi stílussal fémjelzett műveket vizualitásuk közös vonásai alapján csoportosították. Mindhárom korosztály egy-egy kiemelkedő alkotói díjban részesül. A kiállítás képei között 18 órai kezdettel kerül sor a Díjátadó gálaünnepségre is. Az immár évtizedes hagyományra visszatekintő Életműdíj, a Magyar Művészeti Akadémia-díj és a Maticska-díj a legrangosabb szakmai elismeréssé nőtte ki magát.

Részletes információk: festeszetnapja.hu, Képgaléria

 

I. Építészeti Napok Esztergomban - 20162016. október 13. 17:00

Építészeti Napok(A rendezvény az Építészet Világnapjához kapcsolódik)

A program fővédnökei:
Romanek Etelka, Esztergom város polgármestere
Markos Anikó, Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara elnöke

A program védnökei:
Dr. Fodor György, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja
Dr. Markó Balázs, Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja
Meszleny László, Szent Adalbert Központ igazgatója
Rezi-Kató Gábor, Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának igazgatója

Program:
október 13. (csütörtök) 17.00 – „GENIUS LOCI HAT SZEMKÖZT”
Dr. Prokopp Mária professzor emerita művészettörténész
Dr. Meggyesi Tamás DSC. professzor emeritusz építész
Philipp Frigyes Esztergom város főépítésze
Helyszín: Szent Adalbert Központ

Képgaléria

Magyar Nemzeti Levéltár konferenciája: Komárom megye - 19562016. október 13. 10:00

Dr. Szabó CsabaKöszöntőt mond:
Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
Romanek Etelka Esztergom Város polgármestere
Dr. Szabó Csaba főigazgató-helyettes, Magyar Nemzeti Levéltár

Előadások:

Dr. Rainer M. János történész 1956-os Intézet Alapítvány, Eszterházy Károly Egyetem: 1956 - következmények, hatások és emlékezet

Dr. Soós Viktor Attila történész, Nemzeti Emlékezet Bizottsága: Mindszenty József az 1956-os forradalom és szabadságharcban

Dr. Wencz Balázs főlevéltáros, MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára: Bády István az állambiztonság célkeresztjében

Dr. Marek Viktor történész, Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium: A Dorogi járás 1956-ban

Horváth Attila főlevéltáros, MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára: Az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára őrizetében lévő, 1956-ra és azt követő megtorlásra vonatkozó iratok

Szokolik Sándor bemutatja 1956-ban írt naplóját és felidézi emlékeit.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Képek a konferenciáról

 

Esztergomi Hittudományi Főiskola évnyitó ünnepsége2016. szeptember 14.

Évnyitó

 

Ünnepi zarándoklat Nagyszombatba2016. szeptember 13.

Nagyszombat

450 éve alapították az első magyarországi papnevelő intézetet

Az első magyarországi papnevelő intézetet Oláh Miklós esztergomi érsek alapította 1566-ban Nagyszombatban. Az intézmény utóda, az esztergomi szeminárium szeptember 13-án ünnepelte a jubileumot a ma Szlovákiához tartozó városban. A régi székesegyházban Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét.

Teljes cikk megtekintése (Magyar Kurír)

Esztergom és környéke kincsei2016. szeptember - november

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az alábbi kulturális programok kerülnek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

2016. szeptember 6. (kedd) 18.00 óra 36. előadás
ZSIGMOND ÉS MÁTYÁS KIRÁLYOK PRÍMÁS ÉRSEKEI
Előadó: Dr. Prokopp Mária (művészettörténész, egyet. Tanár)
Közreműködnek: Bodon Gergely és Krohn István a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákjai Videó

2016. szeptember 21. (szerda) 18.00 óra 37. előadás
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG A JAGELLÓ URALKODÓK KORÁBAN
Előadó: Dr. Szende László (történész-régész-szakmuzeológus)
Közreműködik: Pálmai Árpád karnagy, egyházzenész Videó

2016. október 5. (szerda) 18.00 óra 38. előadás
AZ ESZTERGOMI BENCÉS GIMNÁZIUM A XIX. SZÁZADBAN
Előadó: Szalai Béla (mérnök) Videó

2016. október 19. (szerda) 18.00 óra 39. előadás
BABITS MIHÁLY ESZTERGOMBAN Bodri Ferenc irodalomtörténész kéziratos hagyatéka alapján
Előadó: G. Tóth Franciska (irodalmi muzeológus, tanár)
Közreműködik: Esztergomi Diákszínkör Videó

2016. november 3. (csütörtök) 18.00 óra 40. előadás
ESZTERGOM 1595-ÖS OSTROMA a források és a terepkutatások tükrében
Előadó: Dr. Négyesi Lajos (hadtörténész)
Közreműködik: Pálmai Árpád karnagy, egyházzenész Videó

2016. november 15. (kedd) 18.00 óra 41. előadás
FAUSZODÁK, ÚSZÓ HÁZAK A DUNÁN Fürdő- és úszókultúra Esztergomban a dualizmus korában
Előadó: Horváth István (történész, muzeológus) Videó

2016. november 29. (kedd) 18.00 óra 42. előadás
ADALÉKOK TÁT KÖZSÉG TÖRTÉNETÉHEZ
Előadó: Kátai Ferenc (nyug. Polgármester)
Közreműködik: a Táti Német Nemzetiségi Dalkör Videó



Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>

 

Székely János

Az irgalmasság szentéve 2016

- Ferenc pápa meghirdette az irgalmasság rendkívüli szentévét: Cikk

- Erdő Péter bíboros beszédsorozata: Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei az irgalmasság évében: Videó 1, Videó 2, Videó 3

 

7. Esztergomi Liszt Hét2016. augusztus 21-28.

Hangversenysorozat Liszt Ferenc születésének 205., halálának 130., az Esztergomi Bazilika felszentelésének 160. évfordulóján

Lisz2016. augusztus 21. (vasárnap)
19:00 Az Esztergomi Liszt Hét nyitókoncertje - Bazilika

2016. augusztus 22. (hétfő)
19:00 Szokolay Balázs és Szőke Diána zongorakoncertje - Szent Adalbert Központ

2016. augusztus 23. (kedd)
16:30 Liszt Ferenc orgonaművei I. - Bazilika
19:00 Liszt Ferenc orgonaművei II. - Bazilika

2016. augusztus 24. (szerda)
19:00 Konyicska Renáta zongorahangversenye - Szent Adalbert Központ

2016. augusztus 25. (csütörtök)
19:00 Liszt Ferenc kórusművei és Liszt-művek vonószenekari átiratai - Ferences templom

2016. augusztus 26. (péntek)
19:00 Nicholas Clapton nemzetközi dal-mesterkurzusának gála hangversenye - Szent Adalbert Központ

2016. augusztus 27. (szombat)
19:00 Liszt Ferenc orgonaművei III. - Bazilika

2016. augusztus 28. (vasárnap)
19:00 Ünnepi hangverseny az Esztergomi Főszékesegyház felszentelésének 160. évfordulóján - Bazilika

Műsorfüzet megtekintése!

 

Három pappal és négy diakónussal gazdagodott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye2016. június 11. 10:30

Erdő Péter bíboros június 11-én az esztergomi bazilikában ünnepi szentmise keretében Csepregi Róbertet, Nagy Sándort és Varga Norbertet pappá, Horváth Mártont, Huszti Zoltánt, Tihanyi Pétert és Umhauser Ádámot diakónussá szentelte.

Erdő Péterrel koncelebrált a szentmisén két segédpüspöke, Cserháti Ferenc és a 25 éves szentelési évfordulóját ünneplő Székely János mellett számos egyházmegyés paptestvér is.

A szentelési szertartás az evangélium után kezdődött, amikor név szerint szólították azokat, akik a diakonátus, illetve az áldozópapság szentségében kívántak részesülni.

Teljes szöveg: Magyar Kurír

 

A 70 éves Gaál Endre atyát köszöntötték2016. június 10.

Az Esztergomi Hittudományi Főiskola évzáróján köszöntötték Gaál Endre atyát, valamint átadták a végzős hallgatóknak a diplomát.

Videó megtekintése

 

A Lanner Kvartet zenés vendégsége Esztergomban2016. május 27. 19:00

Lanner Kvartet

Hivatalos honlap - Facebook

Könyvbemutató: Gadányi album2016. május 18. 18:00

Gadányi Jenő születésének 120. évfordulója emlékének tisztelegve a MNM Balassa Bálint Múzeum, a Gadányi Jenő Művészeti Műhely és a Laskai Osvát Antikvárium közös szervezésben: Gadányi c. album bemutatója
Köszöntőt mond: Romanek Etelka (Esztergom polgármestere)
Előadók: Dr. Prokopp Mária (művészettörténész), Kopócsy Anna (művészettörténész) és Rainer Péter (a Gadányi Alapítvány elnöke, a művész unokája) Videó


Könyvbemutató: Gr. Széchenyi István: Hitel mai magyar nyelven2016. május 10. 18:00

KépgalériaGr. Széchenyi István: Hitel mai magyar nyelven. A fordítás okairól, kiadásáról tart előadást Kondor Katalinnal beszélgetve:
Buday Miklós (a Széchenyi Alapítvány elnöke) és Dr. Rubovszky András (a Széchenyi Társaság főtitkára) Képgaléria, Videó

Mindszenty zarándoklat2016. május 07.

KépgalériaPalánki Ferenc az engesztelő zarándoklaton: Mindszenty nagy keresztet és nagy áldást hordozott

Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért mutatott be szentmisét május 7-én Erdő Péter bíboros elődje halálának 41. évfordulója alkalmából. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök homíliájában különösen a fiatalok elé állította példaként a mártír sorsú főpásztort.

Erdő Péter bíboros a szentmise elején köszöntötte mindazokat, akik hálát adni érkeztek Esztergomba Mindszenty bíboros hősies tanúságtételéért a főpásztor halálának 41. évfordulóján. Az esztergom-budapesti érsek külön üdvözölte a fiatalokat: az esztergomi Mindszenty-iskola diákjait, akik iskolájuk alapításának 25. évfordulóját is ünneplik idén; a budapesti Szent Gellért-iskola tanulóit, akik a Dunán kenuzva érkeztek; és a szintén budapesti Pannonia Sacra diákjait, akik immár 15. alkalommal zarándokoltak a Pilisen keresztül kerékpáron Esztergomba. Az iskolák tanulói szolgálatot is vállaltak a szentmisén.

Iskolaszünet van, mi mégis tanulni jöttünk – kezdte szentbeszédét Palánki Ferenc püspök. Mindszenty bíboros élete példájával megmutatta, mit jelent kimondani az igent – az Istenre, a papi hivatásra, az egyházra. Ezt tanulhatjuk meg tőle – mondta a debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, aki azt is hangsúlyozta, hogy annak az igenje ér valamit, aki nemet is tud mondani.

KépgalériaPalánki Ferenc egy fafaragó barátjától kapott nemrégiben egy Mindszenty-szobrot, amelynek két különlegessége van: egyrészt aránytalanul nagy a mellkeresztje, másrészt ugyanilyen aránytalanul nagy az áldást osztó keze. A püspök szerint ezek a szokatlan részletek nagyon jól rámutatnak arra, hogy a boldog emlékezetű főpásztor emberi erőt meghaladó keresztet hordozott, de ebből óriási áldás is származott. A szónok ezután rávilágított, a keresztben mi semmi esetre sem a büntetőeszközt tiszteljük, hanem Isten végtelen szeretetének jelét. Ezért is lehet az, hogy aki keresztet vet, az feltámadást arat.

Holnap a mennybemenetel napja lesz, ekkor Jézus megmutatja, hogy nem óvja meg övéit a kereszttől, de velük marad mindennap a világ végéig – folytatta homíliáját Palánki Ferenc, hozzátéve: Mindszenty bíboros áldozatvállalása ehhez hasonlóan Jézus Krisztus mindennapi követése volt. A püspök, a pap, Isten embere beleéli a világba Isten jelenlétét, és mi ezáltal bekapcsolódunk a keresztáldozatba.

Mindszenty bíboros azt is megmutatta, hogy a szeretet megélése nem függ az ember élethelyzetétől. Az ember nem mindig felel a körülményeiért, de mindig felel a döntéseiért. Mindszenty pedig a szeretet útjáról sohasem tért le, amit jól mutat az első mondata is, amelyet 1956-ban kiszabadulása után mondott: „Szívemben nincs gyűlölet senki felé.”

Nem elég ismerni az igazságot, élni is kell – hangsúlyozta Palánki Ferenc, aki azt javasolta a Mindszenty-zarándokmisén jelenlévőknek, igazítsák életüket az elveikhez, mert különben az elveik fognak az életükhöz igazodni. Sok fiatal küzd azzal, hogy csak az érzelmeik irányítják őket, csak ami kellemes, azt választják, ami nem, azt igyekeznek elkerülni – mutatott rá a megyéspüspök. Majd azzal biztatta az ifjúságot, hogy Jézus segít nekik, hogy ne csak az érzelmeik, az emberségük szerint cselekedjenek, ha Mindszenty példájára elismerik, hogy van valaki fölöttük, aki hívja, aki küldi őket. Ha Istenhez kötjük életünket, vele megyünk, akkor a mi életünk is mennybemenetel lesz – fűzte hozzá.

Palánki püspök figyelmeztette a fiatalokat, hogy nemcsak annak kell fontosnak lennie a számukra, hogy mik lesznek, hanem annak is, hogy milyen emberek lesznek. Ekkor élni tudunk azzal az örökséggel, amit a bíboros ránk hagyott, vagyis hogy a megmaradt kevésből újjá lehet építeni a hazát.

KépgalériaAz áldozást követően Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke olvasta fel a hercegprímás boldoggá avatásáért való imát.

Erdő Péter bíboros a szentmise záró áldása előtt megvallotta, hogy mennyire befolyásolta egész életét Mindszenty bíboros alakja, jóllehet személyesen nem találkozhatott vele, nem láthatta, hiszen akkor már fogságban élt. A bíboros reményét fejezte ki, hogy tovább tudjuk adni nemzedékről nemzedékre azt a hűséget, amelyet elődje képviselt.

A szentmisét követően a püspökök, köztük Bábel Balázs kalocsai érsek és Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a jelen lévő papság, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, az állami és közélet más jeles képviselői és a lovagrendek megkoszorúzták Mindszenty József sírját a bazilika altemplomában. Eközben a bazilikában a Pannonia Sacra iskola kerékpárral érkező zarándokai buzdítottak másokat is hasonló áldozatvállalásra. Tizenötödik kerékpáros zarándoklatukon már 360-an – az iskolások több mint fele – érkeztek két keréken Esztergomba, és első alkalommal harminc diák gyalogosan tette meg az út egy részét.

KépgalériaErdő Péter bíboros szintén a szentmise után, a Szent Adalbert Központban vehette át Mindszenty József fejszobrát. Paál János Ervin szobrászművész alkotását a tavaly Szent Adalbert-díjjal kitüntetett mecénás-vállalkozó Gasztonyi László ajándékozta az esztergom-budapesti érseknek.

Képgaléria

Forrás: Agonás Szonja/Magyar Kurír

Videó a zarándoklatról

 

Erdő Péter is előadást tartott az Alaptörvényről szóló esztergomi konferencián2016. május 06.

KépgalériaMagyarország Alaptörvénye elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferenciát az Igazságügyi Minisztérium (IM) május 6-án, pénteken Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.

Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára a rendezvényt megnyitó beszédében hangsúlyozta: Magyarország szuverenitása nem oldódhat fel teljes egészében az európai uniós jogrendben, „jogi berendezkedésünk elsődleges referenciapontja az Alaptörvény”. Az Alaptörvény rögzíti, hogy a nemzetközi jog hazai érvényesülésének alapja és háttere is a nemzeti szuverenitás. A nemzetközi szerződések érvényessége és alkalmazhatósága az Alaptörvényen alapul, és „az állami szuverenitás szempontjából legfontosabb döntéseket csak mi magunk hozhatjuk meg” – fogalmazott az államtitkár.

Szólt arról is, hogy az Alaptörvény szellemiségében „tudatosan és vállaltan” épít a történelmi alkotmányfejlődés vívmányaira és „nemzeti identitásuk közös értékeire”. Mindemellett modern, 21. századi alkotmány, amely tudatában van a globális kihívásoknak, és adekvát megoldásokat kíván adni azokra.

Hozzátette: az organikus alkotmányfejlődésre épülő szemlélet egyáltalán nem tekinthető egyedinek az európai alkotmányok sorában. Azok az alkotmányok, amelyek tételesen tartalmazzák a történeti hagyományokra hivatkozást, elsősorban a nemzeti szuverenitás és a területi autonómia körében utalnak rá, mint például a német, a spanyol vagy a francia alkotmány. A másik modell legitimációs eszközként hivatkozik a történeti örökségre, illetve a nemzeti hagyományokra. Ez a megoldás található a visegrádi négyek alkotmányaiban – mondta az államtitkár.

KépgalériaErdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Kodifikáció és legitimáció az egyházban címmel megtartott előadásában kiemelte, a katolikus egyház saját jogrendje „szakrális jellegű fegyelmi rendszer”, amelynek írásba foglalása a történelem során különböző lépésekben és műfajokban történt, hivatalosan pedig csak 1917-ben foglalták össze és hirdették ki.

Ismertetése szerint a kánonjog első kodifikációja idején a törvényhozó célja nem új jogrendszer alkotása volt, hanem „a már létező jog gyakorlatias és világos szerkezetű összefoglalása”.

Szent X. Piusz pápa 1904-ben rendelkezett arról, hogy az egyház addig kiadott törvényeit „világos rendbe foglalva gyűjtsék egybe, hagyják el, amit már hatályon kívül helyeztek, vagy ami kiment a szokásból, illetve bizonyos szabályokat alkalmazzanak” a kor körülményeihez – mondta el Erdő Péter.

Ezzel a törekvéssel magyarázható, hogy Pietro Gasparri bíboros kevéssel az 1917-es Codex Iuris Canonici kihirdetése után a Törvénykönyv olyan kiadását jelentette meg, amely az egyes kánonok forrásait is feltünteti. Ez a kiadás nem csupán segédeszköz volt, hanem egyben „az új jog legitimitásának bizonysága és annak jele is, hogy a Törvénykönyv hűséges az egyház fegyelmi hagyományához” – fogalmazott.

Erdő Péter szólt arról, hogy a régebbi kánonjogi kézikönyvek szerzői vizsgálták azt is, hogyan minősül jogforrásnak a tradíció az egyházon belül. Gyakran háromfajta tradíciót különböztettek meg: az isteni hagyományt, mely magától Krisztustól eredő parancsokat tartalmaz, amelyeket azonban az apostolok „hirdettek ki”; az apostoli hagyományt, amely az apostoloktól adott parancsokat tartalmaz és az egyházi hagyományt, amely olyan nem írott szabályokat tartalmaz, amelyeket az egyházi hatóság vezetett be.

Az isteni hagyomány parancsait az egyházi hatóság nem változtathatja meg, ezért azoknak még egyházi törvénybe foglalásra sincs szükségük ahhoz, hogy az egyházi jogban kötelező erejük legyen. A szorosan vett apostoli hagyomány szabályai viszont amennyiben emberi jogot tartalmaznak, módosíthatók, ám ez a valóságban a legritkább esetben történik meg – tette hozzá a bíboros.

Hamza Gábor egyetemi tanár előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy a konstitúció fogalma mint terminus technicus csak a 18. század utolsó harmadában jelent meg Franciaországban.

Cicero alapvető jelentőségű munkájában, a De re publicában sem szerepel az alkotmány szó, helyette a „rem publicam constituere” kifejezést használja, amelynek jelentése: a köz ügyét megteremteni, létrehozni. Erre nyúlik vissza az alkotmány fogalma és az alkotmányozási elvek is – mutatott rá, hozzátéve, ennek a magyar Alaptörvény vonatkozásában is komoly, eddig nem hangsúlyozott jelentősége van.

A cicerói alkotmányjogi gondolkodás lényege, hogy az államot nem az intézmények teszik állammá, hanem az, hogy az alaptörvény szövegében „kifejezésre jutnak bizonyos elvek”. Ilyen elv, hogy az alkotmánynak konszenzuson kell alapulnia, valamint meg kell jelenjen benne „a közügy szolgálata” és a közjó fogalma.

Kukorelli István egyetemi tanár, volt alkotmánybíró az alkotmánybíráskodás előzményeiről tartott előadásában kiemelte: az alkotmánybíráskodási igény Magyarországon nagyon későn fogalmazódott meg, a kommunista diktatúra idején pedig a hatalom egységességének elve kizárta a létrejöttét.

Az alkotmánybíráskodásnak a magyar politikai közgondolkodásban sincs sok előzménye. Az első mű Kossuth Lajos 1851-ben írt alkotmánytervezete, amelyben javasolja, hogy „állíttassék fel alkotmányőrszék”, amely a törvények kihirdetése előtt azokat alkotmányos szempontból átnézi, és vagy kijelenti, hogy alkotmányosak, vagy visszaküldi a törvényhozóknak. Tagjai a törvényhozás tagjai nem lehetnek, elmozdíthatatlanok és lemondás esetén sem viselhetnek kormánykinevezéstől függő hivatalt – írta.

Kukorelli István elmondta: a következő nagy gondolkodó, aki fölvetette az alkotmánybíróság intézményét, Bibó István volt 1956-ban, aki szerint nem létezhet párt, amely „az alkotmányosság klasszikus alapértékeit nem fogadja el”, efelett pedig a legfelső bíróság, illetve az alkotmánybíróság őrködik. Képgaléria

Forrás: MTI

Bonum TV: Antikváriumi beszélgetések2016. május 02.

A Délelőttben Borz Tamás történész és Mezeiné Tomorszky Mária a Laskai Osvát antikvárium tulajdonosa.
A beszélgetésben szó esik az Esztergom és környéke előadássorozatról is, melynek a Szent Adalbert Központ a kiemelt támogatója. Videó


Állásbörze a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal szervezésében2016. április 12.

Képgaléria Képgaléria

Különlegességek az esztergomi vár alatt - Bonum TV2016. április 08.

A Bonum TV élőben közvetítette adását a Prímás Pincéből, ahol Meszleny László igazgató úr és Vígh László séf beszéltek a pince történetéről és gasztronómiai különlegességeiről.

Bonum TV

Videó

 

Esztergomban tartották a nemzetközi cigánypasztorációs konferenciát2016. április 08-10.

CCIT - COMITE CATHOLIQUE INTERNATIONAL POUR LES TSIGANES

„Európa, az Egyházak és kultúrák találkozása az irgalommal”

Április 8. és 10. között nemzetközi cigánypasztorációs konferenciát tartottak Esztergomban „Európa, az egyházak és kultúrák találkozása az irgalmassággal” címmel. Szombaton Székely János püspök köszöntötte a konferencia részvevőit, Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét a bazilikában.

A tanácskozás szervezője, a Katolikus Nemzetközi Bizottság a Cigányokért (CCIT) a Világiak Pápai Tanácsa által elismert szervezet, amely az a Vándorlók és Úton lévők Lelkigondozásának Pápai Tanácsával és minden ország papságával baráti együttműködésben munkálkodik. Tevékenységében és éves nemzetközi találkozóin arra törekszik, hogy növelje a keresztény közösségek és egyházak fogékonyságát, érzékenységét a cigányság valós problémái iránt.

Székely JánosAz idei, esztergomi találkozón Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke, cigánypasztorációs referense köszöntötte a résztvevőket, papokat, szerzeteseket, világiakat, cigánysággal foglalkozó mozgalmak, közösségek tagjait. Hangsúlyozta,hogy az irgalom éve azt üzeni nekünk, hogy „Isten szeretetéből táplálkozva, abban nap mint nap megújulva a szeretet örömhírét szeretettel hirdessük. Szelíden, de fáradhatatlanul, hűségesen. Újra és újra azt tapasztaljuk meg, hogy azzal adunk a legtöbbet roma testvéreinknek, ha Jézust adjuk. Az irgalmasság legfőbb cselekedete, ha az irgalom forrásához, Jézushoz elvezetünk valakit.”

A püspöki köszöntést követően Alessandra Pander nővér olvasta fel a Vándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának Üzenetét. „Az irgalmasság éve, melynek napjait éljük, világosan rámutat, mennyire szükségünk van Isten szeretetének megtapasztalására, s nemcsak nekünk magunknak, hanem roma és szinti testvéreinknek is. Szükségünk van továbbá annak megtapasztalására is, hogyan járja át ez a szeretet létezésünk minden dimenzióját, különösen a hitünk és annak kifejezési módjait valamint, társadalmunkat és a kulturális közeget illetően, melyben élünk… Témátokat illetően megállapítható, hogy az irgalmasság az egyház, a kultúrák és Európa közti találkozás helye, ám egyúttal az egyház és a társadalom összetartozását is ki kell fejeznie, keresve a közeledés megfelelő módját annak érdekében, hogy megszülethessenek az együttlét új formái, melyek az igazságon, a szolidaritáson, a testvériségen és a békén nyugszanak. Az irgalmasság mindezen célok eléréséhez megmutatja a jó utat, vagyis a visszatérést Ahhoz, aki az egész emberiség számára kinyilatkoztatja az irgalmas Isten szeretetét, Krisztushoz, az egyetlen Megváltóhoz” – áll Antonio Maria Vegliò bíboros, a pápai tanács elnöke üzenetében.

Claude Dumas, a CCIT elnöke bevezető előadásában elmondta: Napjaink aktualitása, a zavarodott országok, a különféle politikai elköteleződések arra indítanak minket, hogy megálljt parancsoljunk önmagunknak, lassítsuk a tempót s tegyük fel magunknak a kérdést, mire is törekszünk valójában: merre megyünk, ki felé, mi felé igyekszünk? Melyik utat választjuk: az individualizmust, az „én” kultúráját, a biztonságot, a közömbösséget, mely falakhoz és sorompókhoz, idegengyűlölethez és erőszakhoz vezet… s ezek egyenes következményeként fájdalmas események egymásutánjához nyitja meg a kaput… vagy olyan utakat, melyek a türelem és a lépésről lépésre kialakult bizalom révén a másikkal való találkozásra, a különbözőségeinkből adódó kölcsönös gazdagodásra, az együttélésre, a népek közötti testvériségre jelentenek meghívást… Kérdéseket vetett fel – „A találkozás…az útkereszteződés…a migrációs krízis… a roma telepek felszámolása…bizonyos országokban a cigányok tartózkodási helyével kapcsolatos nehézségek…mindezekre milyen válaszokat adtunk, adunk, illetve tudunk majd adni…mit hozhat a jövő?” – amelyekre a konferencia résztvevői a nap további részében együtt keresték a válaszokat.

Vito ImpellizzeriEzt követően Vito Impellizzeri olasz pap, teológus előadását hallgatták meg konferencia résztvevői, majd csoportos megbeszéléseken mélyítették el a témát, osztották meg egymással tapasztalataikat.

Este hét órakor közösen vettek részt az esztergomi bazilikában a szentmisén, amelyet Erdő Péter bíboros celebrált.

Forrás: Magyar Kurír (tzs)

Videó

Nagycsütörtöki szertartás az Esztergomi Bazilikában2016. március 24.

Képgaléria Képriport, Videó

Széchenyi-díjjal tüntették ki Erdő Péter bíborost2016. március 15.

Áder János köztársasági elnök március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott Erdő Péter bíborosnak nemzetközi viszonylatban is rendkívüli értékű egyházjogászi munkája, valamint az egyháztörténet és a középkori kánonjogtörténet területén is elsőrangú tudományos tevékenysége elismeréseként.

Erdő Péter az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, a történelmi szemlélet, a források ismerete és a jogalkotás egymástól alapvetően elválaszthatatlanok. Az egyházjog ugyanis nem pusztán a törvényhozó éppen aktuális akaratára épül, hanem azzal a tudattal „működtetjük, gondozzuk és éljük meg, hogy tulajdonképpen a kereszténység fegyelmi öröksége”, amelynek alapelvei az apostoli korból valók.

Vagyis a történelmi keresztmetszet egyszerre legitimáló erő, teológiai igazolás, ugyanakkor egyfajta iránymutatás is, hogy hogyan keressük a megoldásokat a mai kor kihívásaira – mutatott rá a bíboros.

Az egyházjogász munkájának nagy részét belső fegyelmi kérdések alkotják, ugyanakkor az egyház még jogilag sem, társadalmilag pedig végképp nem légüres térben él és működik. Az egyház állandóan érintkezik világi környezetével, az államok, a nemzetközi társadalom valóságával és szabályaival, és ezt saját belső tevékenységében is figyelembe kell vennie - fogalmazott Erdő Péter, akinek fontos szerepe volt mind az egyházakról szóló 1990-es IV. törvény megalkotásában, mind a Magyarország és a Szentszék közti különböző egyezmények előkészítő munkáiban.

Az 1970-es években a Budapesti Hittudományi Karon tanuló Erdő Pétert tanárai biztatták, hogy foglalkozzon a kánonjoggal, mondván, a II. vatikáni zsinat után olyan sokat változott az egyházjog, hogy Magyarországon már senki sem naprakész a témában, senki nem tudja, hogy mi van hatályban és mi nincs. A fiatal teológus lehetőséget látott ebben, emellett komolyan érdekelte az egyházjog elméleti háttere: a kánonjog sajátos természete és viszonyulása az egyház teológiai valóságához. A bíboros elmondta, ebben az elméleti munkában tanárainak és jogász édesapjának egyaránt sokat köszönhet.

Erdő Péter doktori disszertációját Az egyházi jog filozófiai és teológiai megalapozása Nicolaus Cusanus (1401–1464) műveiben címmel írta és védte meg 1976-ban. Lékai László bíboros, esztergomi érsek 1977-ben küldte Rómába egyházjogot tanulni, mert ő is úgy gondolta, hogy szükség van olyan papokra, akik jól ismerik az akkor alakuló, új egyházjogot. A Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként a Lateráni Pápai Egyetemen tanuló Erdő Pétert éppen azok tanították, akik az új Egyházi Törvénykönyvön dolgoztak. Az 1983-ban megjelent törvénykönyvnek így nemcsak a szövegét, de előtörténetét, a hátterében lévő műhelymunkát és az „átvitatkozott problémákat is elég jól” megismerte.

A törvénykönyv fordításának nehézségeiről szólva a bíboros elmondta: az egyházi jogalkotás nyelve a latin, mégpedig annak sajátos szaknyelvi változata, amely nem azonos sem a klasszikus, sem a középkori latin nyelvvel. Az egyházjogban használt latinnak „sajátos terminológiai fegyelme” van, amit nagyon kevesen, csak az ezzel a területtel foglalkozók ismernek pontosan.

A másik fordítási nehézséget a magyar egyházjogi szókincs szűkössége okozta, aminek hátterében az állt, hogy 1945 és 1980 között alig jelenhetett meg magyar nyelven kánonjogi szakirodalom. Így külön munkát, külön reflexiót igényelt a magyar terminológia megalkotása. „Mint fiatal egyházjogásznak, meg kellett indokolnom a lábjegyzetekben, hogy mit miért fordítok úgy, ahogy fordítom.” Hivatkozni kellett mind a szakirodalomra, mind a zsinati, illetve a zsinat utáni forrásanyagra – tette hozzá a bíboros.

Az 1980-ban Rómából hazatérő Erdő Péter az Esztergomi Hittudományi Főiskolán kezdett oktatni, 1986-tól visszahívták Rómába, ahol a Pápai Gergely Egyetemen tanított, 1988-tól a budapesti Hittudományi Kar kánonjog professzora lett, 1996-tól a kar dékánja, majd 1998-tól 2003-as esztergom-budapesti érseki beiktatásáig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora volt.

A bíboros az egész pályáján átívelő oktatói munkájáról szólva így fogalmazott: „Azt hiszem, mindenki, aki tanít, és pláne, aki jó kedvvel tanít, az találkozott hiteles, meggyőző tanáregyéniségekkel, akik megmutatták neki, hogy az ember tanárként képes értékeket átadni másoknak.” Hozzátette, az általános iskolától az egyetemekig mindenhol voltak jó tanárai, de a legtöbbet a piarista gimnáziumban kapta, a gimnázium hatása végigkísérte pályáján. A bíboros legkedvesebb tanáraként fizika- és matematikatanárát, Kovács Mihályt említette, aki képes volt megszerettetni az alapvetően a humán tárgyak, főként a történelem és a hittan iránt érdeklődő gimnazista Erdő Péterrel a reál tárgyakat, és ami ennél is fontosabb, magát a tanulást.

A Széchenyi-díjjal kitüntetett főpásztor folyamatban lévő tudományos munkáiról elmondta: jelenleg egyrészt az új házassági eljárásjogon dolgozik, mivel Ferenc pápa 2015-ben két motu proprióban megreformálta a házassági semmiségi pert, ami rengeteg kérdést vethet fel, és komoly kutatási és jogalkotási téma a világegyházban. Másrészt több munkatársával együtt dolgozik a késő középkori magyarországi egyházjogi szövegemlékek kiadásán, melyek közül a „leggazdagabb” a Nyási Demeter-féle formuláskönyv (jogászok, hivatalnokok munkáját segítő iratminta-gyűjtemény), amelyet az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őriz. Ennek a formuláskönyvnek az anyaga az 1500-as évek elejéről, tehát a mohácsi vészt megelőző időkből származik, és rendkívül érzékletes képet ad az akkori magyar valóságról.

Erdő Péter elárulta, jelenlegi főpásztori elfoglaltságai mellett megvalósíthatatlan, de titkon dédelgetett álma, hogy egyszer megírja a magyarországi egyházjog teljes történetét.

Forrás: MTI, Magyar Kurír

Videó: hirado.hu

Székely János segédpüspök ezüstmiséjét ünnepeltük a Szent Adalbert Központban2016. március 09.

Képgaléria

Könyvbemutató: Az elsősegélynyújtás kézikönyve2016. február 18. 12:15

KépgalériaAz Érseki Papnevelő Intézet és az Esztergomi Hittudományi Főiskola szervezésében került sor Hunka Balázs, Kisiván Csaba: Az elsősegélynyújtás kézikönyve című kötet bemutatójára

ElsősegélyA rendezvényt megnyitotta: Blanckenstein Miklós, a szeminárium rektora
A kötetet méltatta: Prof. Dr. Bogár Lajos egyetemi tanár, intézetigazgató
A kiadást bemutatta: Farkasvölgyi Frigyesné vezérigazgató (Medicina Kiadó)
Közreműködött: Durzák Anna és Pálmai Árpád
Időpont: 2016. febr. 18., csütörtök, 12 óra 15 perc
Helyszín: Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára (Szent Adalbert Központ, Esztergom, Szent István tér 10.)

Képek a könybemutatóról.

 

Fotókiállítás – Trzemeszno 20152016. február 12. 17:00

FotókiállításIII. Nemzetközi Fotóműhely a sajátos bánásmódot igénylő embereknek. A kiállítás megtekinthető 2016.03.12-ig. Képek a megnyitóról

 

Hamvazószerda2016. február 10. 17:00

Hamvazószerda

Erdő Péter bíboros ünnepi szentmisét celebrált hamvazószerdán, február 10-én az esztergomi bazilikában. Homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Hamvazószerda1. Az idei nagyböjt kezdetén különös figyelemmel hallgatunk Szentatyánk nagyböjti üzenetére. Ez a bűnbánati időszak ugyanis most az irgalmasság évének keretébe illeszkedik. Ferenc pápa megadta ennek az üzenetnek a témáját is egy krisztusi mondás formájában: „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot” (Mt 9,13).

Az emberiség és az egyes ember életének alapvető ténye Isten irgalmasságának megtapasztalása. Hiszen az ő ajándéka maga a teremtés, az ő ajándéka a kinyilatkoztatás, a szövetségkötés és a megbocsátás minden emberi hűtlenség után. „A szeretetnek ez a drámája a megtestesült Fiúban éri el csúcspontját. Őáltala Isten határtalan irgalma árad ki egészen addig a pontig, amíg ’megtestesült irgalmassággá’ válik” (Misericordiae Vultus, 8). Istennek tartozunk mindennel. Ajándékba kaptuk az életünket, az egészségünket, az emberi mivoltunkat, minden örömet és jót, amit megtapasztalhattunk. Isten ajándéka számunkra a minket körülvevő világ, az emberi kultúra, minden szép és jó, amit Istentől a többi ember közvetítésével kaptunk.

Ennek az irgalmasságnak, ennek az ajándékozó szeretetnek a színe előtt nem lehet más magatartásunk, mint a teljes odaadás. Ezért mondja Jézus főparancsnak, és ezért kapcsolja össze a két ószövetségi aranyszabályt: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből! Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. Istennek tartozunk tehát minden gondolatunkkal, minden lehetőségünkkel, minden vagyonunkkal. De hogyan ajándékozhatjuk meg őt? Neki nincs szüksége a mi segítségünkre. De emberi hasonlattal élve örül, szívből örül, ha mi személyesen hozzáfordulunk, ha imádjuk, ha hálát adunk neki, szóval ha imádkozunk. És örül, ha a kedvéért lemondunk olyan javakról, amelyek nekünk is kedvesek, ha böjtölünk és önmegtagadást végzünk. Nem értelmetlen önsanyargatás ez, hanem a szeretetnek ugyanolyan spontán, ősi gesztusa, mint amikor a kisgyerek csokoládét kap és kettétöri, és azt mondja: a felét odaadom a Jézuskának. Isten felé irányuló szeretetünk minden gesztusa ilyen végtelenül gyerekes a Mindenható elemi valóságához képest. De maga Jézus mondta: „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket!”

A harmadik nagy cselekedete a bűnbánatnak, amiről a mai evangéliumban hallottunk, a segítő szeretet. Ezzel is Istennek tartozunk, embertársainkon keresztül is viszontszeretjük őt. Hiszen Jézus maga tanítja: amit egynek tesztek a legkisebbek közül, nekem teszitek.

Hamvazószerda2. A segítő embertársi szeretetnek pedig ősi hagyománya van az Ó- és Újszövetségben. Ennek alapján állította össze az Egyház az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek jegyzékét. Az idén nagyböjtben különösen is gondoljunk arra, hogy az irgalmasság testi és lelki cselekedetei nem választhatók el egymástól. Tűzzünk magunk elé konkrét feladatokat a rászorulók megsegítésére! Enni adni az éhezőknek, látogatni a betegeket és az időseket, vigasztalni a szomorúakat, tanítani a tudatlanokat, jó tanácsot adni a keresőknek, tisztességgel eltemetni az elhunytakat, imádkozni élőkért és holtakért. Újra és újra elmélkedjük át ezeket a feladatokat, készítsünk konkrét tervet a magunk számára (vö. Misericordiae Vultus, 15)!

3. Ferenc pápa idei nagyböjti üzenetében (1. pont) Szűz Máriát állítja példaképül. Ő méhébe fogadta az evangéliumot. Az irgalmas jóság pedig a prófétai hagyományban éppen ezzel az anyai magatartással kapcsolatos, valamint azzal a nagylelkű, elkötelezett jósággal, mely a szülői kapcsolatokat jellemzi (uo.). Ezért tiszteli Egyházunk ősidők óta az Irgalmasság Anyját. A Szent Szűz kiváló tulajdonságai közül számunkra a legvonzóbbak azok, amelyek ránk vonatkoznak (vö. Szent Bernát, Sermo 4, De assumptione). És ezek közül a ránk vonatkozó tulajdonságok közül is azok a legkedvesebbek, amelyek a nyomorúságunkat enyhítik. Mert azokat a kiválóságokat, amelyek Szűzanyánkban felragyognak, de hozzánk nem hatolnak el, csak dicsérhetjük és csodálhatjuk. Azokat, amelyek különleges isteni kegyelem folytán készítik utunkat a mennyei boldogság felé, csak tétova tisztelettel próbálhatjuk követni, hiszen úgy érezhetjük, hogy ezekre mi nem tarthatunk igényt, mert ezek csak a különlegesen emelkedett, kiválasztott lelkek ajándékai. Ami azonban az irgalmasságot illeti, az mindannyiunkat megérint, mert mindannyiunkat körülvesz valamilyen nyomorúság. Isten megkönyörült az emberiségen, ezért öltött testet. Szűz Mária tehát ennek az isteni irgalomnak a csodálatos eszköze és munkatársa volt. De Jézus életében is látjuk Szűz Mária irgalmas szeretetét. A kánai menyegzőn Mária könyörül meg a zavarba került vőlegényen. Az ő közbenjárására teszi Jézus első csodáját. Mária ott áll a kereszt alatt is. A szenvedő Krisztus még ekkor is mások nyomorúságára gondol. Átérzi, hogy tanítványai, köztük a fiatal Szent János, most magukra maradnak. Ezért Jánost rábízza édesanyjára, és azt mondja: „Íme, a te anyád”. János személyében mindannyiunkat Szűz Mária irgalmas szeretetére bíz. Mária a szomorúak vigasztalója, a betegek gyógyítója, a bűnösök menedéke. Ő a kegyes és irgalmas Szűz. Ő a keresztények segítsége. Ő az Egyház édesanyja. És ő a Magyarok Nagyasszonya is. Ez a cím is irgalmas szeretetére és pártfogására utal, amelyet a történelem során annyiszor megtapasztaltunk és amelyre ma is nagy szükségünk van.

Kövessük hát az idei nagyböjtben Szűz Mária példáját! Segítő szeretetünkkel közvetítsük Isten irgalmát az emberek felé! Kérjük az irgalmas Szűz közbenjárását magunk és az egész világ számára! Amen.

HamvazószerdaA homíliát követően a főpásztor elvégezte a hamvazás nagyböjt kezdetét jelző szertartását.

A szentmise záró áldása után az egybegyűltek Erdő Péter bíboros vezetésével kérték Boldog Meszlényi Zoltán közbenjárását a vértanú püspök ereklyéjét tartalmazó mellékoltárnál.

forrás: Magyar Kurír

Esküvő Kiállítás a Prímás Pincében2016. január 23-24. 10:00-18:00

Az Esküvő Kiállításra autóval érkezőknek DÍJMENTES parkoló áll rendelkezésére a Szent István téren.

A kiállításra a felnőtt belépő díja 800,- Ft, aminek részeként a jegyet vásárlók a Prímás Pince vendégei egy pohár borra vagy üdítőre.
A gyermek belépő 12 éves korig 400,- Ft és szintén tartalmaz egy üdítőt.

Sok szeretettel várunk minden Kedves Érdeklődőt!!! Prímás Pince

 

Esztergom és környéke kincsei2016. január - április

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében februártól az alábbi kulturális programok kerülnek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

- Január 30-án (szombat) 15.00 órakor a "Trianoni Szemle Évkönyv 2015."című könyvbemutatóra és kiállításmegnyitóra került sor. A kiállítást megnyitották: Romanek Etelka (Esztergom polgármestere), Bethlen Farkas (a Julianus Barát Alapítvány elnöke). Köszöntőt mondott Kondor Katalin (újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke) és Szidiropulosz Archimedesz (a Trianon Évkönyv főszerkesztője). Közreműködtek: Pálmai Árpád (karvezető) és az évkönyv szerzői. Videó, fotók

- Február 3. (szerda) 18.00 órakor HILD JÓZSEF ESZTERGOMBAN Előadó: Dr. Prokopp Mária (művészettörténész, egyetemi tanár) Videó

- Február 17. (szerda) 18.00 órakor AZ MNM BALASSA BÁLINT MÚZEUMA KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA Előadó: Szakálos Éva (művészettörténész) Videó

- Március 2. (szerda) 18.00 órakor TOKOD MÚLTJA KÖNYVEKBEN ÉS KÉPEKEN Előadók: Huber Andrásné, dr. Prohászka Péter, Seres Ferenc, Soós Rezsőné, Szabolcsi Kardos Mihály, Szeidl István,(+Handbauer Rezső képviselője) Közreműködtek: Kolbert Sándor, Szabó Tamás, Végh Éva Videó

- Március 16. (szerda) 18.00 órakor A SZALÉZI REND MŰKÖDÉSE ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN Előadók: P. Ábrahám Béla SDB (tartományfőnök) P. Havasi József SDB (1990-2008 között tartományfőnök) Lengyel Erzsébet (sajtóreferens, szalézi munkatárs) Videó

- Március 31. (csütörtök) 18.00 órakor MIT ÁRULNAK EL AZ EMBERCSONTOK A DUNAKANYAR RÓMAI KORÁRÓL? Előadó: Merczi Mónika (régész-antropológus) Videó

- Április 13. (szerda) 18.00 órakor HADIFOGOLYTÁBOR ESZTERGOM-KENYÉRMEZŐN Előadó: Miklós Tamás (történész) Videó

- Április 27. (szerda) 18.00 órakor ESZTERGOM VÁRA AZ ÚJKORBAN Előadó: Dr. Prohászka Péter (régész, történész) Videó

Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>

 

Hírek archívum 2015
Hírek archívum 2014
Hírek archívum 2013-2012
Hírek archívum 2011-2007