Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága

Főmenü

Hírek

Aktuális hírek - Archívum: 2015 - 2014 - 2013-2012 - 2011-2007

Archívum 2014

Szilveszter a Prímás Pincében2014. december 31.

Szilveszter
Szilveszter

Szent János napi boráldás - képriport2014. december 27.

Boráldás

Pézsa Tibor ünnepség2014. december 17. 15:00

Pézsa TiborDecember 17-én Esztergom Város Díszpolgárává avatták Pézsa Tibor olimpiai- és világbajnoki kardvívót. Az esztergomi születésű sportember, a városi sportcsarnok névadója éppen fél évszázaddal ezelőtt, az 1964-es olimpián szerzett egyéni aranyérmet.

A Szent Adalbert Központban tartott ünnepségen Pál György, a Pézsa Tibor sportcsarnok igazgatója köszöntötte a megjelenteket, akik kivetítőn nézhették meg a tokiói olimpia kard egyéni döntőjének és eredményhirdetésének rövid összefoglalóját. Ezt követően a Szent László Vívóegyesület nevében Mészáros János egyesületi elnök Tiszteletbeli elnöki címet adományozott Pézsa Tibornak, majd Dr. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök az ünnepelt közreműködésével megáldotta a Szent László Vívóegyesület díszzászlaját. Pézsa Tibort Máday Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola alapítója, valamint Polgár Pál, a Magyar Vívószövetség főtitkára méltatta.

Esztergom Város Önkormányzata nevében Erős Gábor, a Köznevelési, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke ismertetette Esztergom Város Önkormányzatának határozatát Díszpolgári cím adományozásáról, majd Romanek Etelka, Esztergom polgármester avatta Esztergom díszpolgárává Pézsa Tibort.

Romanek Etelka a hivatalos ünnepséget követő beszélgetés során elmondta: Esztergom számára megtiszteltetés, hogy tokió olimpiai bajnokát a város díszpolgárai között üdvözölhetjük. Mindannyian csak alázattal és tisztelettel tudunk fejet hajtatni Pézsa Tibor erényei és eredményei előtt. Olyan értékek ezek, amelyekre méltán lehet büszke Magyarország, amelyekre méltán lehet büszke Esztergom. Képek az eseményről >>

Forrás: Szeretgom

Dr. Tringer László: Hit, remény, szeretet c. előadása2014. december 13. 17:00

Tringer László1939. április 2-án született Győrszentmártonban. A Pannonhalmi Szent Benedek Rendi Gimnáziumban 1957-ben tett érettségit követően a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1963-ban, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán klinikai pszichológiai oklevelet szerzett. 1979-ben elnyeri az orvostudomány kandidátusa címet. 1990-ben elvégezte a PPKE HTK levelező tagozatát. Orvosi és szakorvosi tanulmányainak befejezése után folyamatosan (jelenleg is) minden térítés nélkül fogad és kezel egyházi személyeket, részben felkérésre, részben elöljárók megkeresésre. Rendszeresen folytat szakértői és oktató tevékenységet: Egyházmegyék és rendi elöljárók felkérésére novíciusjelöltek és szeminarista jelöltek előzetes orvosi pszichológiai vizsgálatát végzi. Szerzetesközösségek tagjai számára személyiségfejlesztő és önismereti tréningcsoportokat vezet. Előadásokat tart szerzetestanárok számára és szerzetesiskolák szülői munkaközösségei számára, valamint keresztény és keresztény szellemiségű konferenciákon. Rendszeresen publikációi jelennek meg a Teológia és a Vigília c. katolikus folyóiratokban is, illetve fejezeteket ír keresztény szellemiségű könyvekben, egyházi vezetők tiszteletére összeállított kötetekben. Emellett a Sapientia Főiskola oktatója, ahol két tantárgyat oktat, nappali és levelező tagozaton és az EsztergomBudapesti Főegyházmegyei és a bécsi bíróság állandó szakértőjeként segíti annak munkáját. Működése idején hazai elnöke volt a keresztény szellemiségű, francia bencés által vezetett Internazionale Mediziner Arbeitsgemeinschaft-nak (1980-2000). 1999-től a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tagja, 2006-tól magyarországi helytartója. Ebben a minőségben a Rend spirituális és karitatív tevékenységének megújításán fáradozik. Képek az előadásról >>

Michels Antal előadása2014. december 12. 17:00

A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Esztergomi Csoportja tisztelettel meghívja Önt
MICHELS ANTAL plébános, Budapest - Józsefváros
Lehetőségeink és felelősségünk Kárpátalján című előadására.

Ádventi vásár2014. december 06-07.

Ádvent

MÉCS lelki nap az Eucharisztiáról2014. november 29.

MÉCSSzeretettel várunk minden érdeklődőt Mészáros Domonkos OP lelkigyakorlatára!
A MÉCS Napok az Eucharisztiáról című lelkigyakorlatos program igazi találkozás az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztussal. A nap során a résztvevők az Oltáriszentség misztériumáról, Krisztus valóságos jelenlétéről elmélkedve átgondolhatják a vele való kapcsolatukat, és rácsodálkozhatnak Isten végtelen szeretetére.

Az Eucharisztiáról szóló MÉCS Napokon nem előadások hangzanak el, hanem személyes tanúságtételek, amelyeket minden témánál kérdések alapján egyéni elmélkedés, majd beszélgetés követ. A lelki programot szentmise és közös imák teszik teljessé. Fiatalok és idősebbek, egyedülállók és házaspárok számára egyaránt felemelő, hitben megerősítő lelki élmény.

Részletes program és jelentkezés >>

Székely János püspök JÉZUS PÉLDABESZÉDEI c. lelkigyakorlata2014. november 21-23.

Jézus„Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk; tanítványainak azonban külön megmagyarázta mindegyiket.” (Mk 4,34)

Program:

November 21. péntek
16.30 Érkezés regisztráció
16.45 Taizéi imaóra (regisztráció ideje alatt)
17.45 Vacsora
18.30 Elmélkedés
19.30 Szünet
19.45 Szentmise
21.00 Szentségimádás, gyónási lehetőség

November 22. szombat
7.30 Reggeli
8.00 Vezetett ima
8.30 Szünet
9.00 Elmélkedés
10.00 Szünet
10.30 Kiscsoportos beszélgetés
12.00 Szentmise
13.00 Ebéd
14.00 Séta, beszélgetés, csend, pihenés
15.00 Elmélkedés
16.00 Kiscsoportos beszélgetés
17.00 Szünet
17.30 Elmélkedés
18.30 Vacsora
19.30 Fórum, kérdések
20.30 Képmeditáció
21.00 Szentségimádás, gyónási lehetőség

November 23. vasárnap
8.00 Reggeli
8.30 Reggeli ima
9.00 Elmélkedés
10.30 Közös hálaadás.
11.30 Szentmise
12.30 Ebédelési lehetőség az ebédlőben 980 Ft-ért, saját költségen.

Hadak útján XXIV2014. november 04-06.

A PPKE BTK Régészeti Tanszék és az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport által szervezett „Hadak útján” A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciájára.

Meghívó - Program

Hadak útján

Népemért vállalom - Zenemű Márton Áron tiszteletére2014. október 18. 17:00

Márton Áron előadás

Márton Áron püspök jellemét nagy idők sorsfordító viharai formálták és próbálták meg. Az érettségi padból kivitték a doberdói harctérre. Átéli az ezeréves keresztény magyar királyság szétdarabolását, és még ebben az évben jelentkezik a teológiára. 1939-ben püspökké szentelik. Megéli a II. Világháború borzalmait, és az erőszakos román kommunista rendszer tombolását. Végigjárja a legendás bérmakörutakat, majd a börtönök megalázó nyomorúságát. Részt vesz az egyháztörténelmet új irányba fordító II. Vatikáni Zsinaton. Az egyházmegyét ebben a kritikus korszakban kézben tartja, és népét a hit győzelmére vezeti.
Boros Károly , kapnikbányai plébános korában, amikor egy nagybányai közhivatalban egy Márton Áron által aláírt iratot letett az asztalra, egy ott álló férfi térdet hajtott és megcsókolta a püspök aláírását, mondva: „Én ezzel az emberrel együtt voltam börtönben…”

Illyés Gyula a XX. század nagy írója Áron püspökkel való első beszélgetése után azt mondta: „Egy emberkatedrálissal találkoztam!”
Ebben a zeneműben azt keressük, hogy miből épül fel ez az „ember-katedrális”? Mit lát benne az egykori rabtárs? Mi éltette, mi táplálta ezt a szilárd jellemet, mi tartotta meg a viharokban, mint rendületlen bérci fenyőt?
Leásunk a romba dőlt csíki, székely lelkiség omladékai alá, és keressük a rejtőző kincset. Keressük azt a beomlott forrást, amely egy emberöltővel ezelőtt még bámulatos erővel és tisztán úgy tört felszínre Áron püspök alakjában, mint a Székelyföld borvíz forrásai. Mélységekből indulnak el és a sokféle kőzetrétegen átszivárogva a tápláló, gyógyító ásványokat magukkal hozva, a fenyvesek között zubogva felszínre törnek.

Áron püspök monumentális személyiségét szülőföldjének szimbólumain, címerén keresztül közelítjük meg. A szimbólum magába sűríti a közösségnek sok nemzedéken át összegyűjtött élményét, kipróbált életbölcsességét, tapasztalatát, tudását, az életet fenntartó tör vényeket, értékeket. A szimbólum JEL-KÉP. Értelmez. Kulcs, amely nélkül érthetetlen marad számunkra a múlt, kifosztott a jelen és jövő.

Képek az előadásról >>

Videó megtekintése >>

Állam, egyház, temetkezés konferencia2014. október 16-17.

Az állam, az egyház, és a vállalkozások szerepe a temetkezési szolgáltatásban.
Részletes program >>, Videó megtekintése

Temetkezés

 

NÉV - JEGY 2014. október 09. 17:00

Magyar Művészeti AkadémiaA Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata tisztelettel meghívja Önt és partnerét – NÉVJEGY – az Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat csoportos kiállításának megnyitójára.

A kiállítást megnyitja:
FELEDY BALÁZS művészeti író
A megjelenteket köszönti:
FEKETE GYÖRGY belsőépítész, az MMA elnöke

A kiállítás megtekinthető: 2014. november 9-ig naponta 9:00–17:00 óra között (hétvégenként előzetes bejelentkezés alapján)

Képek a megnyitóról >>

Simon Károly formatervező iparművész gondolatai >>

 

 

NÉV-JEGY

 

ARS SACRA FESZTIVÁL 20142014. szeptember 24. 17:00

Magyar Szentek Dél-Lengyelországban- fotókiállítás és könyvbemutató

ARS SACRA

Az ezeréves lengyel-magyar határvidéken Felső-Árva vidékén található Kisárva/Oravka/ magyar szentek emlékét őrző fatemplomának szentképeiről készült Mudrák Attila fotóiból összeállított kiállítás. Udvarhelyi Nándor könyvbemutatója az Árpád-házi szentek mellett olyan papokról, zerzetesekről, remetékről szól, akik példaképeink lehetnének.

A kiállítás Mudrák Attila, az esztergomi Keresztény Múzeum fotóművészének a Keresztelő Szent János tiszteletére benediktált fatemplomban a védőszent életéből vett részleteket megjelení tő 14, valamint az Árpád-házi szenteket ábrázoló 52 festményéről készült fotóiból mutat be reprezentatív válogatást. Udvarhelyi Nándor olyan lengyel-magyar szenteket mutat be könyvében, akiket alig-alig ismerünk, pedig példaképeink lehetnének. A könyvben majdnem ismeretlen kegyhelyeket, emlékhelyeket is bemutat a szerző.

Képek a könyvbemutatóról >>

Az Esztergomi Hittudományi Főiskola évnyitója - képriport2014. szeptember 13.

Évnyitó

6. Esztergomi Liszt Hét2014. augusztus 24-31.

Liszt FerencEsztergom 2014-ben hatodszor adhat otthont az Esztergomi Liszt Hét elnevezésű nyári zenei fesztiválnak. Az esztergomi bazilika felszentelésére (1856. augusztus 31.) írott Liszt mű, az Esztergomi mise előadása és Liszt Ferenc kevésbé ismert szakrális és egyházzenei alkotásainak bemutatása szolgáltatja a koncepciót a rendezvényhez.

Esztergom város kulturális kínálatát jelentősen színesíti a 2008-ban első alkalommal megrendezett fesztivál, amelynek keretében a város egy-egy kiemelkedő helyszínén szólalnak meg az előadásra szánt művek. Az Esztergomi Liszt Hét szervesen illeszkedik a város történelmi hagyományaihoz, az elmúlt három év tapasztalatai és az egyre növekvő érdeklődés alapján elmondható, hogy értékes komolyzenei kínálatot és élményt nyújt a szervező Liszt Ferenc Társaság.

Az egyhetes fesztiválon három alkalommal a Bazilika ad helyet a hangversenyeknek:
- hallható lesz Liszt Ferenc Koronázási miséje Király Csaba Liszt díjas zongora- és orgonaművész saját orgonaátiratában az esztergomi Balassa Bálint Vegyeskar közreműködésével, Reményi Károly karnagy vezénylete alatt augusztus 24-én;
- az alig egy hónapja elhunyt Baróti István orgonaművész emlékére, aki 40 évig volt orgonistája a Bazilikának, Pálur János ad orgonahangversenyt augusztus 28-án és a
- fesztivál záró estjén, augusztus 31-én Liszt Ferenc Esztergomi miséje (Gran Mass, Missa Solennis) csendül fel Kováts Péter, a Bazilika orgonistája, a Mátyás templom, az Országos Széchenyi Könyvtár és a komáromi Concordia kórus közreműködésével, Tardy László vezényletével.

Konyicska RenátaA Szent Adalbert Központ két alkalommal lesz helyszíne hangversenynek:
- augusztus 27-én az esztergomi Konyicska Renáta kiváló tehetségű fiatal zongoraművésznő Chopin és Liszt műveket szólaltat meg;
- augusztus 29-én Nicholas Clapton, a Zeneakadémia vendégprofesszora által szervezett és már negyedik alkalommal Esztergomban tartott nemzetközi ének-mesterkurzus résztvevőinek záróhangversenye (részletes műsor a hangverseny helyszínén)

Augusztus 28-án a Ferences Szent Anna templomban lép fel az Óbudai Kamarakórus és Birta Gábor kontratenor, orgonán közreműködik Király Miklós, vezényel Erdős Ákos karnagy.

XIX. ESZTERGOMI FOTOGRÁFIAI BIENNÁLÉ2014. augusztus 29.

Augusztus 29-én 17 órai kezdettel nyílik meg a XIX. Esztergomi Fotográfiai Biennále. A Rondellában tartandó tárlat az ez év első felében megadott tematika alapján készült, zsűrizett, beválogatott műveket tárja a közönség elé. A kiírásban szereplő téma a táj-élmény volt. A biennáléhoz idén csatlakozik a Duna Múzeum és a Szent Adalbert Központ is, mely helyeken kiállítás és konferencia lesz.

A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is izgalmas művészeti kihívást jelent az akutális, immár 19. biennálé. A táj-élmény szó- és fogalomkapcsolat értelmezésében is segítettek a pályázat kiírói, mégpedig ekként: "A pályázat témája a megkeresett vagy megalkotott táj képi ábrázolása. (...) Élmény: az életnek egy darabja, amit átélünk, megélünk. (...) Az élmény tehát a külső és belső valóság egyszerre."

A 19. Esztergomi Fotográfiai Biennále és Konferencia részletes programja:

Augusztus 29. Szent Adalbert központ | Esztergom, Szent István tér 10.

Előadások
10 óra Fábián László, író | Tizenkét évem Esztergomban
Balla András, fotográfus | FMK-EFB (Fiatal Művészek Klubja, Bp.- EFB)
szünet
11 óra Izsák Előd, képzőművész, Partiumi Keresztény Egyetem- oktató, (Románia)
a MKE Doktori Iskola hallgatója | Kortárs fotó alapú törekvések Romániában
12 - 13 óra Ebédszünet, a Szent Adalbert Központ éttermében étkezési lehetőség
13 óra Uhl Gabriella, művészettörténész
Befogható és befogadható – a perspektíva váltás és a tájkép kapcsolta
szünet
14 óra Kudász Gábor Arion fotográfus, adjunktus (Moholy Nagy Művészeti Egyetem)
Idegen a tájban
15 óra A konferencia zárása
17 óra A 19. Esztergomi Fotográfiai Biennále ünnepélyes megnyitója.
A kiállítást megnyitja | Fábián László, író
Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma, Rondella | Esztergom, Szent István tér 1.

Esztergom és környéke kincsei2014. szeptember - december

Ismeretterjesztő előadások tárgyi és szellemi örökségünkről
a Szent Adalbert Központban (Esztergom, Szent István tér 10.)

Szeptember 18. (csütörtök) 18.00 órakor
Esztergom fotográfia-története az I. világháborúig
előadó: Kaposi Endre (képzőművész) >> Videó

Október 7. (kedd) 18.00 órakor
Mathes János: A régi esztergomi vár … leírása (1827)
(könyvbemutató)
előadók: F. Romhányi Beatrix és Dr. Prohászka Péter
(egyetemi docens) (régész, történész) >> Videó

Október 16. (csütörtök) 18.00 órakor
A középkori esztergomi ferences templom
előadó: Varga Kapisztrán OFM
(a Sapientia Főiskola tanára) >> Hanganyag

Október 29. (szerda) 18.00 órakor
Esztergomi céhek életéről
előadó: Lázár Sarolta
(régész, Balassa Bálint Múzeum) >> Videó

November 13. (csütörtök) 18.00 órakor
Jezsuiták és Esztergom
előadó: Koronkai Zoltán SJ
(esztergomi származású jezsuita szerzetes) >> Videó

December 2. (kedd) 18.00 órakor
Az Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan
előadó: Dr. Gaál Endre (nagyprépost) >> Videó

December 16. (kedd) 18.00 órakor
Esztergom, a szentek városa
(Esztergomi szentek Szent Istvántól Boldog Meszlényi Zoltánig)
előadó: Dr. Székely János
(az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke) >> Videó

Szervező: Laskai Osvát Antikvárium, Esztergom, IV. Béla király u. 6. (Tel: 06-30-467-7301)
Az előadásokon való részvétel ingyenes.

Rákos Éva - Színek, szirmok, szimbólumok2014. augusztus 05. 18:00

A Prímás Pince Turisztikai és Borkulturális Központ sok szeretettel várja Kedves Vendégeit Rákos Éva Színek, szirmok, szimbólumok című kiállításának magnyitójára. A tárlat 2014. október 5-ig tekinthető meg a Prímás Pincében.

Rákos Éva

Rákos Éva

Gyermekkoromat Szolnokon töltöttem. A nagy hagyományokkal bíró Szolnoki Művésztelep, annak lakói, az alkotások erőteljesen hatottak rám, festőnek készültem. Eltelt néhány évtized, a kémiai laboratóriumot festőállványra cseréltem. A mesterséget részben autodidaktaként és különböző tanfolyamokkal megtámogatva sajátítottam el (Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola, Budapesti Pedagógus Szakszervezet Rajz kör, tizenhárom alkalommal nyári nemzetközi alkotótábor Orgoványban, stb.). Főleg a technikák terén a mai napig tanulok, kísérletezek. Mondanivalóban eljutottam a realista ábrázolástól az elvontabb, meditatív tárgyú, a világ titkainak kérdésköréhez kötődő alkotásokig. Az 1990- es években kezdtem kiállítani és képeim eljutottak több országba (Anglia, Írország, Japán, USA, Új-Zéland).

Biró Aurél Szűz Máriás zászlók című fotókiállítása a Prímás Pincében2014. június 21. 18:00

A kiállítás védnöke: Bíró László tábori püskök. A kiállítás megtekinthető 2014. július 20-ig a Prímás Pincében.

Zászlók

A templomi zászlókat a mai, körmeneteken használatos formájukban a középkor második felében kezdték alkalmazni és az elmúlt évszázadok során fejlesztették olyan méretűvé, amilyennek azokat napjainkban láthatjuk. A templomi zászlók használata, elterjedése szorosan összefügg a különféle vallásos szervezetek kialakulásával és virágzásával, valamint a Mária-kultusz és annak nyomán a hazai búcsújárás kibontakozásával. A mai Magyarországon található templomi zászlók nem régebbiek a XVII–XVIII. századnál.

A zászlóábrázolások szorosan összefüggtek a helyi szent-kultusszal, nemzetiségi hagyományokkal, nemzeti szentekkel, az ország patrónájával, valamint az adott régióban működő szerzetesrendek és kegyurak kívánalmaival. A XV. századtól egyre gyakoribbá vált a magyarországi templomi zászlókon Szűz Mária megjelenítése. A török hódoltság alatt Mária, mint a Keresztények Segítsége – Auxiliatrix Christianorum – vonult be a köztudatba, a XVIII. században már a Regnum Marianum eszme (újra felélesztése) segíti a kultusz elmélyülését. Sok esetben a templom védőszentjeként is rákerült a zászlókra, ahol céhek is működtek ott a céhpatrónust és azok jelvényeit ábrázoló zászlókkal is találkozunk az adott templomban és annak adott oltáránál. A középkori templomi zászlók zömét a különféle céhek és vallásos egyesületek zászlói alkották. A templomi és hadizászlók végleges formai elkülönülése hazánkban a XVIII. századra tehető. A XVI. század elejétől lettek általánossá a kereszttartós, alul három csúcsban végződő, hímzésekkel és rojtokkal ellátott templomi zászlók. A XV–XVI. századtól kezdve, a képhímzés elterjedésével a templomi zászlókat gazdagon díszítik ábrázolásokkal. A XVII. századtól a zászlódíszítés hanyatlásnak indult. Mint a többi templomi használati tárgy, úgy a zászlók is díszítésükben túlzsúfolttá, bonyolulttá váltak. Jellemzőjük az arany-ezüstfonállal való domborított hímzés. A XVIII. században terjedt el a vászonra való olajfestés, amely kevésbé törekedett művészi igények kielégítésére.

A koraközépkorban külön sorolták fel a gyászzászlókat, mint a gyász kifejezőit a temetési szertartásokon. A fekete a liturgiában a gyász jele. A feketeszínű kegyeleti zászlókat a templomban őrizték, de a temetés idején a gyászmenetben vitték, majd a ravatalozóban állították fel.

A Mária-egyesületek jámbor társulatokként alakultak a Boldogságos Szűz tiszteletének ápolására. A katolikus hitbuzgalmi életre, és főleg a leányok vallásos és erkölcsös nevelése volt a feladata. Legnevezetesebbek a Mária-kongregációk és az Irgalmas-nővérek által vezetett Mária-leányok társulatai voltak.

A templomi zászlók legtöbb esetben keresztrudasok. Ez a forma azért praktikus, mert a keresztrúdról lelógva teljes felületük látható, mindkét oldalon.

A zászlólapokat gyakran hármas, néha kettes, négyes végződésűre, képezik ki. Ezek tulajdonképpen hosszú hasítékok, melyek széleit rojttal vagy szegélyszalaggal díszítik. Szakszóval fanonnak hívunk ezeket a lelógó nyelveket. A fanonoknak nem csak díszítő szerepük van, hanem a végükre sokszor fém, vagy textilbojt is került. Ez utóbbiakat szükség esetén egybe lehetett fogni, ekkor az egyes fanonszeletek egymásra hajoltak, úgy hogy közben a zászlólap középképe viszonylag sima maradt. Az összefogásra akkor volt szükség, ha kivitték a zászlót a templomból és az alacsony kapun le kellett hajtani azt, úgy, hogy a menetben az elől haladóra ne lógjon rá, vagy ne akadjon be sehová. Kívül a templomon erős szél esetén szintén össze lehetett a fanonokat fogni a bojt segítségével, így nem lengett szabadon a zászló, nem tépte annyira a szél. Néha a fanonok egyenes, vagy íves záródásúak, ezekre nem került bojt, így nem lehet összefogni őket, csupán díszítés kedvéért lettek kialakítva erre a formára.

A zászló részei

A zászlólap, elő- illetve hátlapból áll. Az előlapra kerül a templom védőszentje, illetve a teológiai, szakrális sorrend (Jézus, Mária, evangélisták, apostolok stb.), ezt a mozgatás (leszedés, visszahelyezés, rúdcsere stb.) során megváltoztathatták. Erre a zászlóleírásban utalást teszünk. Általában a zászló szabad széleire kerültek a rojtok, de előfordul, hogy a bújtatóra is tettek. A fanon jellegű zászló, ahol a zászlólap alja többször osztott (kettő, három vagy négy), amelynek vége lehet lekerekített, hegyes (háromszög alakú csúcsba futó), íves, vagy téglalap alakú (9. ábra). Általában a bojtok ezek végére kerülnek, de előfordul, hogy a keresztrúd egy-egy szélén található a hosszan lelógó bojt. Magát a zászlólapot keresztrúdra vagy közvetlenül a rúdra erősítik. Az előbbit labarum formának, míg az utóbbit lobogónak hívjuk. A lobogónál a zászlólap rövidebb oldalát szegekkel erősítik a rúdra. Mi az egyszerűség kedvéért mindkét típus esetében zászlólapról fogunk beszélni.

A többnyire festett rúd (leggyakrabban fa), tetejét általában sárgaréz zászlócsúcs díszíti, amely lehet kereszt, lándzsa, gyertyaláng, gömb illetve Jézus és Mária monogram megjelenítésű. A rúd felső részén keresztrudas zászlók esetében sárgaréz akasztókampó található, erre akasztják rá a zászlót. De az is előfordul, hogy a zászlót egy merevítő fémrúdon lévő fémkarikákkal rögzítik a rúdra. A rúdon gyakran kb. félmagasságban golyvás díszítőelem is található. Hosszabb zászlórúd esetében itt toldják azt össze két rövidebb darabból.

A keresztrúd végeit leggyakrabban sárgaréz záróelemekkel ékesítik. A zászlót a zászlólap tetején lévő bújtató segítségével helyezik a keresztrúdra, majd kb. tíz centiméterenként kárpitosszegekkel rárögzítik. A keresztrúdon két furat is található, ezeken keresztül rögzítik fel a rendszerint sárgarézből készült díszes akasztóelemet, amelyet sárgaréz csavarral erősítenek oda. Csavar feje (rendszerint szögletes) az előlapon, míg az szárnyas anya a hátlapon látható. Az akasztóelemnek általában az eleje a megmunkált (ez mutatja a zászló előlapját), de előfordul, hogy mindkét oldala díszített.

A zászló tartozéka lehet még a zászlószalag, amelyet a keresztrúdra kötnek fel, erre hímezték a zászlóanya (az a köztiszteletben álló hölgy, aki a zászló felszentelésekor védnökséget vállalt felette) nevét, esetleg vallásos jelmondatot és dátumot.

A zászlószeg nem szorosan vett tartozéka a zászlónak, viszonylag ritkán találkozunk vele. Alakja gyakran címerpajzsra emlékeztető, hosszanti irányban enyhén ívelt kialakítású, hátoldalán pedig szegszár található. A zászlórúdba szokták beverni. Rajta a Szentháromság, a szentelő pap vagy püspök, a zászlóanya, a város elöljáróinak, illetve azon polgárok nevei szerepelnek, akik a zászló készítéséhez adományukkal járultak hozzá.

Megkülönböztetünk elsődleges- (Mária mennybemenetele, Magyarok Nagyasszonya és a korona felajánlás, Mária Szeplőtelen Szíve, Szeplőtelen Szűz a Csodásérmű Mária, Mária monogram, Köpenyes Madonna, Sarlós Boldogasszony, Mária neveltetése, Segítő Mária, Szűzanya a kisded Jézussal, Fájdalmas Szűzanya, Jótanács Anyja, Rózsafüzér Királynéja, stb.) és másodlagos (Hazatérő Szent Család, Szent Család az ácsműhelyben, Jézus születése, Szent József halála) Szűz Mária-ábrázolású zászlókat.

Közülük az egyik leggyakoribb és a szívünknek legkedvesebb a Magyarok Nagyasszonya-ábrázolás. Ezeken a Szűzanya a felhőkön trónol (Jel 12,1) vagy a kék éggömbön áll, fénysugarakkal övezett, lába alatt holdsarló, illetve kígyóra tapos. Fején rendszerint a magyarok Szent Koronája és fehér fátyol, ölében, vagy baljában rendszerint az ülő (ritkán álló) gyermek Jézus. Mária jobbjában a magyar jogar, lábánál a magyar kis címer, Jézus kezében a világmindenséget szimbolizáló kék éggömb a kereszttel, vagy az Anjou-címeres magyar országalma a kettőskereszttel. Mária öltözete vörös (rózsaszín) és kék, esetleg az Ő képével ékesített magyar koronázási palást. Ez a típus, kisebb módosításokkal a két világháború között bevett forma lett.

A korábban templomokban felállított céhes zászlókat, mára múzeumokban őrzik. A cserkészzászlók száma kevés, azok nagyrésze a két világháború közötti. Az iparos zászlók a XIX. század végétől készültek, őket múzeumokban találjuk. Az iskolai zászlók közül a legrégebbi az egykori Nagyszombati Egyetem zászlaja, amely valószínűleg inkább XVIII. századi, mint XVII. századi. Az iskolák és templomok mellett múzeumokban is őriznek Mária-ábrázolású iskolai zászlókat. A katonai zászlók közül az első Mária-ábrázolású még az 1514-es Dózsa-féle parasztháborúból ismerjük, illetve a Nagy Lajos király csatáját bemutató Mariazell-i oltárképeken látható. Az 1526-os Mohácsi csatában használt királyi zászlóról, csak az említését tudjuk: a Szent Szűzanyának igen nagy zászlaja. XVII. századtól a nemesi vármegyék használtak Szűz Mária-ábrázolású zászlókat. Utána II. Rákóczi Ferenc fejedelem készíttetett máriás zászlót, majd az 1848–1849-es szabadságharcban használtak, az utolsót pedig 1938 mintájú honvédzászlón, amely 1945-ig volt használatban.

A felsorolt zászlók érdekessége, hogy ezeket plébános vagy (tábori) püspök szentelte fel.

Képek>>


Megnyílt az Aquasziget!

Aquasziget

Szeretettel várunk minden kedves fürdőzni vágyó vendéget hotelünkbe, ami a fürdőtől 1000 méterre található.

Aquasziget

Élményfürdő, wellness világ, éden pihenő, hamam, Kleopátra pihenő.

Pap-és diakónus szentelés2014. június 14.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek június 14-én, szombaton 10.30-kor az esztergomi bazilikában kezdődő szentmisében pappá szenteli a főegyházmegye számára Hodász Andrást, Lakatos Bencét, Marton Zoltán Lászlót és Szemere Istvánt. A főpásztor emellett három családos férfit, Kuzmányi Istvánt, Lovász Pétert és Szoyka Árpád Miklóst állandó diakónussá, három papnövendéket, Lindmayer Miklóst és a Krisztus Légiója Kongregáció két szerzetesét, Egervári Bertalant és Szabó-Molnár Pált diakónussá szentel.

Papszentelés

Erdő Péter: Isten örök hivatást szán az embernek2014. június 8. - Pünkösd

Erdő PéterIsten világosságában kap ragyogást a mindennapi küszködésünk, az ember iránti szeretetben megérezzük Isten közelségét. Bátrak leszünk az életre, az ajándékozásra, a szeretetre – biztatott pünkösdvasárnapi homíliájában Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában.

A húsvéti idő lezárását és a Szentlélek eljövetelét ünnepli az Egyház pünkösdvasárnap. Az Egyház megszületésére és a Krisztustól kapott missziós küldetésre emlékezve szerte a világon kiszolgáltatják ezen a napon a bérmálás szentségét, amely által a Szentlélek ma is eltölti a hívőket.

Az esztergomi bazilikában a hagyományoknak megfelelően Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét pünkösd vasárnapján. A szertartás keretében negyvennégy, Esztergomból valamint környékbeli települések plébániáiról érkezett fiatal és felnőtt részesült a bérmálás szentségében.

A Szentlélek eljövetelének ünnepén a főpásztor homíliájában szembeállította egymással azt az életállapotot, melyet a világ lelke tud kialakítani körülöttünk és bennünk azzal az állapottal, mely a Szentlélek ajándékaként formálja át életünket. Az emberi gondolkodás a világról abból a keserűségből indul ki, bármit értünk is el életünkben, végül úgyis meghalunk. Ezért a római közmondás szellemében – Omnes morituri sumus, ergo vivamus! Mindnyájan meghalunk, tehát éljünk! – az ember a pillanat felé fordul, és mindent megtesz a pillanatnyi jó közérzet hajszolásáért – fogalmazott a bíboros.

Erdő Péter rámutatott e törekvés veszélyeire és következményeire: Aki számára a legfőbb érték a „most”, a pillanat élvezete, az nem tudja kiteljesíteni emberi képességeit, adottságait a személyes szeretetre. A pillanatnyi érzések szétszabdalják életét, nem látja felelősségét sem a jövőért, sem a közösségért, az egymáshoz való viszonyban az ember hajlamossá válik a marakodásra, zavarkeltésre, háborúskodásra. A „világ lelkének” nagy kísértése az a kétségbeesés, hogy végül az értelmetlenségé, a pusztulásé, sikertelenségé lesz az utolsó szó.

Bérmálás

A Szentlélek viszont békességet hoz, belső örömet, nyugalmat, azt az érzést, hogy a helyünkön vagyunk a teremtésben. Azt a bizonyosságot, hogy Istennek terve van velünk és gondot visel ránk – hangsúlyozta a főpásztor. – A Szentlélek összekapcsolja egymással az embereket és a népeket, az emberiséget és a teremtett világot.

A Szentlélek gyümölcsei közül Erdő Péter kiemelte a békességet és a bátorságot. „A Szentlélek békéje eligazít bennünket a mindennapi életben, bölcsessége megvilágítja, mi az igazán fontos. Az emberek belső békéjét, a családok, nagyobb emberi közösségek békéjét a Lélek ajándékozza, és ez a béke üresség, nem tétlenség, hanem harmónia.”

Krisztus Lelke bátorságot önt az emberek szívébe, erejével az ember nem fél a jövőtől, az esetleges veszteségektől. Vállalni tudja az elköteleződést, az egész életre szóló, áldozatot. Míg a „világ lelke” mindent mérlegre tesz: vajon a házasság, a gyermek több gondot jelent-e majd, mint örömet? A Szentlélek világosságában azonban ragyogást kap mindennapi küszködésünk, az ember iránti szeretetben megérezzük Isten közelségét. Bátrak leszünk az életre, az ajándékozásra, a szeretetre – buzdított a főpásztor.

Bérmáláskor a Szentlélek ajándékának pecsétjét kapja a keresztény ember. Ez az ajándék, ez a harmónia, ez a bátorság és ez a béke töltse el az új bérmálkozók egész élet, és áradjon ki mindannyiunkra – kérte Erdő Péter szentbeszéde záró imájában.

Erdő Péter felszólította az ünneplő közösséget, hogy csatlakozzanak a szentmise végén külön imádságban is a Szentatyához, Ferenc pápához, aki ma este 7 órakor a Vatikáni Kertekben az izraeli elnök, a palesztin elnök és a konstantinápolyi pátriárka társaságában fog imádkozni a Szentföld békéjéért.

Mindenki a saját hagyománya szerint elmélkedik és imádkozik, külön-külön, de egyetlen közös szándékra. Szent Péter utóda arra kér minket, hogy imánkkal támogassuk ezt a szándékot az egész földkerekségen – ismételte meg Erdő Péter Ferenc pápa kérését a liturgia befejezésekor, majd vezetésével a hívek közösen imádkoztak a Szentföld békéjéért. További képek >>, videó>>

forrás: Magyar Kurír (té)

Az Esztergomi Zeneiskola nagyegyütteseinek év végi záróhangversenyei2014. június 5 - 6.

A Zeneiskola vonószenekara és fúvószenekara a tanév zárásaként immár hagyományosan lép fel - idén mindkét esetben - a Szent Adalbert Központban.
Vonószenekar hangverseny: 2014. június 6. péntek 18 óra
Fúvószenekar hangverseny: 2014. június 7. szombat 18 óra

Zeneiskola

Zeneiskola

Történelemversenyt rendeztek Mindszenty bíboros életéről Esztergomban 2014. május 3.

MindszentyA Mária Rádió és a Mindszenty Alapítvány által meghirdetett versenyre 32 középiskola 62 csapata jelentkezett, köztük többen a határon túli területekről – mondta el az MTI-nek Pásti József, a verseny szakmai instruktora.

A bíboros emlékére rendezett engesztelő zarándoklat idején, a Szent Adalbert Központban rendezett döntőben 13 csapat vett részt, felkészültségüket Habsburg-LotharingiaiMihály, Cserháti MindszentyFerenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapestisegédpüspök, Varga János, a bécsi Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) rektora, Dúl Géza, a Mária Rádió műsorigazgatója, Csűrös Csilla, az MTVA műsorvezetője és Kovács Gergely, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány ügyvezetője értékelte.

A versenyen a Pápai Református Gimnázium csapata végzett az élen. A második helyet az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium szerezte meg, a harmadik helyezést pedig a budapesti Szent Margit Gimnázium.

A Devictus Vincit – Legyőzetve győz mottóval meghirdetett vetélkedő célja, hogy a fiatalok Mindszenty bíboros személyes történetéből hitet és erőt merítsenek, életre szóló élményekkel gazdagodjanak – hangsúlyozta Pásti József.

A szervezők a háromfordulós versennyel a történelmi adatok visszamondása helyett Mindszenty személyiségének felfedezésére, megértésére, máig tartó hatásának értelmezésére ösztönözték a résztvevőket.

A verseny díjazottjai utazást nyertek a bécsi Pázmáneumba, valamint táblagépeket, könyvjutalmakat és emlékérmeket vehettek át.

forrás: Magyar Kurír

Képek megtekintése

Mindszenty - Engesztelő zarándoklat Magyarországért2014. május 3.

Udvardy György: A nehézségekben lehetséges a helytállás

MindszentyOrszágos engesztelő zarándoklat keretében ünnepi szentmisén emlékeztek május 3-én, szombaton Mindszenty József bíborosra a hercegprímás sírjánál, az esztergomi bazilikában. Az idő egyre több részletet tár fel Mindszenty bíboros életéből, melyek tovább erősítik előttünk példaértékű élete tanúságát – köszöntötte Erdő Péter bíboros a zarándokokat. Helyszíni tudósításunk.

Országos zarándoklattal és ünnepi szentmisével emlékeztek Mindszenty bíboros halálának 39. évfordulójára az esztergomi bazilikában. A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagjával és az egyházmegye papságával a zarándokokkal zsúfolásig megtelt bazilikában. Megjelent a közélet és a diplomáciai testület számos képviselője.

A szentmise kezdetén Erdő Péter bíboros köszöntötte a püspöki konferencia megjelent tagjait, a közélet, a diplomáciai testület, a társadalmi és kulturális élet képviselőit, a zarándoklatra érkezett híveket, kiemelten a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola kerékpárral érkezett fiataljait, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium a Dunán Esztergomig felevező kenusait, a lovagrendek képviselőit. A Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért felajánlott szentmise alkalom arra, hogy átelmélkedjük a főpap hitvalló életét, helytállásának példáját, és megerősödjünk hitünkben, szeretetünkben egyházunk és hazánk iránt – fogalmazott köszöntőjében a bíboros. Kiemelt szeretettel köszöntötte az édesanyákat: imádkozzunk értük, családjainkért és egész nemzetünkért – mondta Erdő Péter.

Udvardy György pécsi megyéspüspök szentbeszédében Mindszenty személyében a Jó Pásztor, a tanító, mester és pap példáját állította az ünneplő sokaság elé. A népét szolgálni vágyó Jó Pásztor célja, hogy mindenkit elvezessen ahhoz a kapuhoz, melyen át az ember Jézushoz érkezhet. Ő Isten kegyelméből, a megváltásból lát, nem pusztán emberi szempontok vezetik, ezért tudja, mit kell adnia – mondta a püspök. Mint tanító, Isten gondolatai visszhangoznak benne. Olyan tanítást ad az embernek, mely az élet tanítása, aki befogadja, a teljes élet, a boldogság útját találja meg. A felismert igazság azonban döntésre szólít – mondta Udvardy György, és elvárja az abban való állhatatos kitartást. Vajon formálja-e az igazság a személyt? Mindszenty bíboros, a mester és pap tudott az emberek elé állni, állhatatossága máig ható erőként támogat minket. Élete hitünket értelmező tanúságtétel, bátorít és megmutatja, hogy a nehézségekben is lehetséges a helytállás – zárta szentbeszédét Udvardy György.

A szentmisét követően a zarándokok az altemplomban imádkoztak Erdő Péter vezetésével Mindszenty József és Boldog Meszlényi Zoltán sírjánál, közbenjárásukat kérve hazánkért és népünkért.

A zarándoklat keretében hagyományosan kerékpárral érkeztek Esztergomba a szentmisére a budapesti Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola diákjai: a tanulók immár 13. alkalommal kerekeztek át a Pilisen. Május 2-án 275-en indultak útnak a XII. kerületi Csaba utcából. Az út lelki vezetője Székely János esztergom-budapesti segédpüspök volt, aki maga is kerékpáron tette meg az utat Budapesttől Esztergomig.

A zarándoklathoz kapcsolódóan tartják a Devictus vincit című, középiskolásoknak szervezett Kárpát-medencei történelmi vetélkedő országos döntőjét az esztergomi Szent Adalbert Képzési Központban, ezzel zárul a Mária Rádió és a Mindszenty Alapítvány háromfordulós, történelmi vetélkedősorozata. A megmérettetésen ötvennél több középiskola háromfős csapata vett részt korábban.

Az ország legjobb 14 csapatának felkészültségét, tudását az alábbi személyek értékelték: Habsburg Lotharingiai Mihály főherceg; Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök; Varga János, a bécsi Collegium Pázmáneum rektora; Dúl Géza, a Mária Rádió műsorigazgatója; Csűrös Csilla, az MTVA műsorvezetője és Kovács Gergely posztulátor, a Mindszenty Alapítvány ügyvezetője – tájékoztatta szerkesztőségünket Pásti József tanügyigazgatási szakértő, a verseny szakmai instruktora.

forrás: Magyar Kurír (té)

Képek megtekintése

Nagycsütörtök2014. április 17.

LábmosásErdő Péter: Mi is átmehetünk a halálból az életre

Ha követjük Jézus példáját, ha minden egyéni érdekünk elé helyezzük a szeretetet Isten és egymás iránt, akkor előttünk is megnyílik az átmenet abba a boldog, örök és isteni létbe, ahová előttünk lépett be Krisztus, aki meghalt és valóban feltámadt – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában bemutatott nagycsütörtöki szentmisén.

Az egyház nagycsütörtök estéjén az utolsó vacsorára emlékezik. "Hálát adunk Krisztusnak, hogy testét és vérét hagyta ránk az Oltáriszentségben. Megrendülten mondunk neki köszönetet a megváltás egész művéért. A mai éjszakán osztozzunk szenvedésében és szorongásában, magányában az Olajfák hegyén, ahol a tanítványok újra meg újra elaludtak, majd szétfutottak, amikor Mesterük fogságba esett. Imádsággal engeszteljük őt és fejezzük ki szeretetünket iránta." – mondta a főpásztor.

Erdő Péter a felolvasott ószövetségi szentírási részlet nyomán kifejtette: A húsvét, a pészach a választott nép nagy ünnepe. Megemlékezés arról az éjszakáról, amelyen a Kivonulás könyve szerint a pusztító angyal elkerülte azokat a házakat, amelyek ajtaját megkenték a bárány vérével. A pészach a nagy szabadulás ünnepe. Azt hirdeti, hogy a nép Isten irgalmából az egyiptomi szolgaságból átment a szabad életre. És ez az átmenet majd látványos, kitörölhetetlen emlék gyanánt a Vörös-tengeren való átkelés csodájában lesz teljessé.

Jézus utolsó vacsorája szorosan összefügg a régi húsvét ünnepével, kötődik a régi nagy ünnephez – szögezte le a bíboros. A pészach szó jelentése, meg az ünnep tartalma világítja meg a tanítványok számára, hogy mi is történt ezen a csodálatos estén. Krisztus húsvétjának tehát meg sem jelenik az igazi értelme a régi húsvét vallási összefüggése nélkül – folytatta Erdő Péter. Ezért kellett az első keresztény nemzedékeknek az új keresztelendőkkel megismertetni az Ószövetség történeteit. A teremtés, a vízözön, az egyiptomi kivonulás elbeszélése ma is hozzátartozik húsvét éjszakájának liturgiájához.

János evangéliumában a pészach szót az "átmenet" értelmében használja. Krisztus az, aki átmegy e világból az Atyához kereszthalála által. A tanítványok magában Krisztusban fedezik fel a húsvéti bárányt, de nem csak a saját képzeletük alapján. Jézus az, aki az Oltáriszentség alapításának titokzatos szavaiban kimondja: "ez az én testem, mely értetek adatik" (1Kor 11,24); "ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára" (Mt 26,28). Ő maga is úgy tekinti halálát mint áldozatot, mint engesztelést másokért – hangsúlyozta a bíboros.

Szent Ágostonnal együtt megvalljuk: "A legüdvösebb átkelést éljük meg, amikor az ördögtől Krisztushoz megyünk, ebből az ingatag világból az ő erősen megalapozott országába. Éppen azért megyünk át a megmaradó Istenhez, hogy ne múljunk el az elmúló világgal." – mondta a főpásztor.

Az evangélista mintegy magyarázatként Jézus nagy tettéhez hozzáfűzi: "mert szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig szerette őket" (Jn 13,1). A szeretet a kulcsa ennek a nagyszerű történésnek: Jézus szeretete a tanítványok iránt, Isten szeretete az emberiség iránt. Ez a szeretet ragyog fel a lábmosás pillanatában. Jézus szeretete nem szűnik meg halála után sem. Mert a szeretet erősebb, mint a halál (vö. Én 8,6-7). Ez adja áldozatának megváltó erejét – emlékeztetett a bíboros nagycsütörtöki homíliájában.

A homíliát követően Krisztus tettére való emlékezésként Erdő Péter az esztergomi plébániákhoz tartozó 12 férfinak mosta meg a lábát a szertartás keretében.

Forrás: Magyar Kurír

"Így láttunk" Keresztúti elmélkedés Szent-Gály Kata gondolataivalKeresztút2014. április 13. 17:00

Közreműködnek :
Durzák Anna - Vers, próza
Pálmai Árpád - Ének, hangszeres zene

 

 

 

ESZTERGOM NAGYSZOMBATBAN - NAGYSZOMBAT ESZTERGOMBAN Kerekasztal beszélgetés2014. március 26. 17:30

Ave TyrnaviaA Nagyszombati Akadémiai Nyomdában 1648-1777 között kiadott munkák bibliográfiájának megjelenése alkalmából a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány és az Esztergomi Hittudományi Főiskola szervezésében
(Témák: Nagyszombat, a Magyar Királyság egyházi fővárosa, az egyetem nyomdája és az ország művelődése, a Magyar Sion és Új Folyama)

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
Székely János, püspök, az EHF rektora, a MS felelős szerkesztője
Dr. Ladislav Csontos SJ. a Nagyszombati Egyetem protektora
Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója
Hološová, Alžbeta, Nagyszombati Egyetem Története Intézetének igazgatója
Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye magyar nemzetiségű híveinek püspöki vikáriusa
Kovács Eszter, az OSzK tudományos munkatársa, az Ave Tyrnavia társszerzője
Szelestei Nagy László, egyetemi tanár
th László, a Nagyszombati Főegyházmegye hitoktatási és iskolai püspöki vikáriusa, Tallós plébánosa

Moderátor: Käfer István, c.egyetemi tanár

Helyszín: Szent Adalbert Központ
2500 Esztergom, Szent István tér. 10.

Gasztroangyal - Esztergom és Visegrád2014. március 15.

A Gasztroangyal és Gullner Gyula fejedelmi kulináris kalandozásra indul Esztergom és Visegrád környékén. Megtudjuk, milyen az igazi tejföl, milyen egy több éves magyar sajt íze, hogyan készül az eredeti vargabéles, és az is kiderül, miért írják fel az orvosok a fürj tojását a betegeknek. Egy vadlakomával Mátyás király korát is megidézzük. Video megtekintése >>

Gasztroangyal

Hamvazószerda - Erdő Péter: Az igazi böjt megtéréssel és örömmel jár2014. március 5.

Hamvazószerda Az igazi böjt hiteles megtéréssel jár, olyan örömmel, mint a tékozló fiú hazatérése és befogadása a szülői házba – mondta Erdő Péter március 5-én, hamvazószerdán az esztergomi bazilikában bemutatott szentmisén.

"Krisztus, a gazdag, értünk szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjunk" (vö. 2Kor 8,9) – A bíboros Ferenc pápa nagyböjti üzenetét felidézve ezzel a szent páli gondolattal kezdte szentbeszédét. Hangsúlyozta, hogy Jézus személyében Isten emberként szól hozzánk, emberi szavakkal, emberi fogalmakkal, emberi példamutatással vezet minket a megtérésre és a boldogságra.

Jézus megtestesülése is Isten ajándékozó szeretetének bizonyítéka, hozzá hasonlóan nekünk is ajándékozó szeretettel kell fordulnunk a többi ember felé – mondta Erdő Péter. Az adakozást már Jézus kortársai is nagyra becsülték, ma is a szeretet cselekedetét láthatjuk benne. Fontos azonban, hogy ne a magunk előtt való kürtöltetés legyen a cél. Mulyának vagy élhetetlennek is tűnhetünk akár, mert nem beszélünk eleget karitatív tevékenységünkről, de nem is kell szégyellnünk, ha az önreklámozó propagandában nem mi járunk az élen, hiszen Jézus is azt mondja: "Ne tudja a jobb kéz, mit csinál a bal."

Erdő Péter azt is kiemelte, hogy nemcsak az embertársak felé kell szeretettel fordulni, hanem Istennel magával is szeretetközösségbe kell lépnünk. A nyilvános zsinagógai imádság gyakorlatával szemben Jézus arra intette tanítványait, hogy egyszerűen, a rejtekben, magamutogatás nélkül imádkozzanak. A bíboros szerint ezért az igazi katolikus templomnak nem csak a szentmisék idején kell nyitva lennie, hogy napközben is betérhessünk és imádkozhassunk a tabernákulum előtt.

Az igazi böjt hiteles megtéréssel jár, olyan örömmel, mint a tékozló fiú hazatérése és befogadása a szülői házba, mondta szentbeszédében a főpásztor, aki szerint a megtérés nagy titka abban van, hogy Isten és a bűnös személyes kapcsolatát érinti. A böjt nem a nagyközönségnek szól, hanem Istennek, akinek a lába elé bűnbánatunkkal együtt önmegtagadásainkat is elhelyezzük, hangsúlyozta.

A homíliát követően Erdő Péter a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával, kis kereszt alakú hamujellel jelölte meg, miközben hagyományosan a következőket mondta: "Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

forrás: Magyar Kurír

Tekintse meg a Régió TV Esztergom felvételét:

Boldog Meszlényi Zoltán – ünnepi szentmise2014. március 1.

Meszlényi Zoltán szívvel-lélekkel oda tudott fordulni a kicsinynek látszó dolgok felé is, és Jézushoz hasonlóan a periférián élőknek is gondját viselte – mondta Erdő Péter bíboros azon a szentmisén, amelyet az esztergomi bazilikában mutatott be a vértanú-püspök liturgikus emléknapját megelőző szombaton, március 1-én.

Meszlényi ZoltánAjándékként kell elfogadnunk Isten országát, ahogyan a gyerekek is teszik, hangsúlyozta Erdő Péter az evangéliumra utalva, s hozzátette, hogy Isten szemében az a kedves, ha úgy hiszünk, szeretünk, bízunk és imádkozunk, mint a kicsinyek.

Boldog Meszlényi Zoltán életében az egyszerűség volt az, amiben Isten Országának gyermeki elfogadása megmutatkozott, mondta a főpásztor. Erdő Péter kiemelte, hogy a vértanú püspök nem tett nagy, ünnepélyes nyilatkozatokat; mindennapi tevékenysége volt a tanúbizonyság, az élete volt a fedezete hitének. Meszlényi korán árvaságra jutott és megtapasztalta az ezzel járó nehézségeket, ám nem dramatizálta saját sorsát, inkább egész életére vonatkozó tanúságot vont le abból – például segédpüspökként minden jövedelmét az esztergomi árvaház javára ajánlotta fel.

Meszlényi ZoltánA püspök a kisebb és nagyobb dolgokban egyaránt csendes és jó gazdának bizonyult, erre jó példa az esztergomi bazilika háborúban megsérült kupolájának helyreállítása, amelyről – ha nem lenne szemmel látható – az iratok alapján nem is szerezhetnénk tudomást. Hasonlóképpen ezt mutatja az is, ahogyan az árvák sorsát egész életében szívén viselte, még 1944-ben is elment Svájcba, hogy adományt szerezzen számukra. (Később aztán fel is rótták ezt neki.)

Voltak mindig tökéletes emberek, akik sziklaszilárd módon harcoltak az egyház ügyéért – fogalmazott egy 1945-ös bérmáláson Meszlényi Zoltán püspök. Nem sokkal később nemcsak szavaival, hanem életével is tanúságot tett erről –mondta szentbeszédében Erdő Péter. A főpásztor szerint ma úgy hordozhatjuk igazán Meszlényi örökségét, ha készek vagyunk apró áldozatok vállalására és a mindennapi helyzetekben való helytállásra.

A szentmise záró áldása előtt a bíboros emlékeztetett rá, hogy Dél-Budán nemsokára elkészül a Boldog Meszlényi Zoltán nevét viselő templom. A liturgiát követően az egybegyűltek Erdő Péter vezetésével kérték a boldog közbenjárását az ereklyéjét tartalmazó mellékoltárnál.

forrás: Magyar Kurír

BESZÉDTÁR - Erdő Péter homíliája Boldog Meszlényi Zoltán emlékmiséjén - Bonum Televízió felvétele



Esztergom és környéke kincsei2014. január 10. 18:00

Ismeretterjesztő előadások tárgyi és szellemi örökségünkről

Január 10. (péntek) 18.00 órakor
"Akinek Szent Istvánt köszönhetjük (Szent Adalbert)"
előadó: Dr. Székely János
(az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke) Videofelvétel megtekintése

Január 30. (csütörtök) 18.00 órakor
III. Béla király világhírű esztergomi palota-kápolnája
előadó:
Dr. Prokopp Mária
(művészettörténész, egyetemi tanár) Videofelvétel megtekintése

Február 20. (csütörtök) 18.00 órakor
Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár története
előadó:
Czékli Béla
(az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár igazgatója)

Március 13. (csütörtök) 18.00 órakor
Török emlékek kutatása Esztergomban
előadó: Dr. Horváth István
(régész, a Balassa Bálint Múzeum címzetes igazgatója) Videofelvétel megtekintése

Április 9. (szerda) 18.00 órakor
Palkovics Károly (1816-1897)
Rendhagyó történelemóra Esztergom egykori polgármesteréről
előadó: Gergely Endre
(A Dobó Katalin Gimnázium tanára) Videofelvétel megtekintése

Május 6. (kedd) 18.00 órakor
Feigler Gusztáv építész XIX. századi tervei Esztergom-Víziváros elővárosában
előadó: Istvánffy Miklós (művészettörténész) Videofelvétel megtekintése

Május 27. (kedd) 18.00 órakor
Esztergom régi látképei
Esztergom a XVI-XVIII. századi metszeteken
előadó: Dr. Szalai Béla Videofelvétel megtekintése

Esküvő Kiállítás a Prímás Pincében2014. január 25-26.

Esküvő kiállítás

Esküvőre készülsz? Közeleg a Nagy Nap? Esetleg a barátnődnek, barátodnak lenne szüksége tanácsokra a szervezéssel kapcsolatban?
Gyertek el az Esküvő Kiállításunkra!!

Programok:
- kiállítók bemutatkozása
- dekorációs tippek
- frizura és sminktanácsadás
- egyházi esküvők lelki és gyakorlati előkészületei
- polgári szertartás előkészületei
- zenekarok
- étrendek
és sok más egyéb!

A rendezvény idején esküvői ételeinkből összeállított étlapot kínálunk a hozzánk látogatóknak.


Esküvő kiállítás a Prímás Pincében 2014.01.16. by rtveonline

Sok szeretettel várjuk kiállítók jelentkezését is az info@primaspince.hu e-mail címen vagy a 33/541-970 telefonszámon.

Képriport >>

Aktuális hírek - Archívum: 2015 - 2014 - 2013-2012 - 2011-2007