Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága

Főmenü

Hírek

Aktuális hírek - Archívum: 2015 - 2014 - 2013-2012 - 2011-2007

Archívum 2015

Szent János napi boráldás - képriport2015. december 27.

Boráldás

ÚRJÖVET - Adventi gondolatok versben, zenében2015. december 06. 16:00

Gyertya

Bevezető elmélkedést tart:
TÖRÖK CSABA teológus professzor
Közreműködik: SZENT LŐRINC ÉNEKKAR (Vezényel: Lukácsné Fabi Katalin)
DURZÁK ANNA (vers, próza)
Időpont: 2015. december 6., vasárnap 16 óra
Helyszín: Szent Adalbert-Központ (2500 Esztergom, Szent István tér 10),
a Hittudományi Főiskola Könyvtárának olvasótermében

A Mária Út Közhasznú Egyesület Önkormányzati Munkatalálkozója2015. november 26 - 27

A munkatalálkozó céljai:
1.) Tájékoztatás az aktualitásokról (Mária Út, Egyesület, elnökség)
2.) Rövid határidejű feladatok egyeztetése (GINOP kiemelt pályázat)
3.) Helyi vallásturisztikai termékek kialakításának lehetőségei
4.) Helyi ajánlott zarándoklatok – zarándoknaptár egyeztetése
5.) További pályázati lehetőségek felkutatása (LEADER, TOP, GINOP)

RTVE kommentár nélkül - videó

Magyar Zarándokút Egyesület évzáró konferenciájára2015. november 20. 8:30

Zarándok

a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás ünnepi ülésére
és a Magyar Zarándokút Egyesület évzáró konferenciájára 

Helyszín:       Esztergom Szent Adalbert Központ (Esztergom, Szent István tér 10.)
Időpont:       2015. november 20. (péntek) 8.30 – 16.00

Magyar Zarándokút működési hagyományainak megfelelően, megrendezzük az évzáró konferenciánkat a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás ünnepi ülésével együtt.

8.30 - 9.30 Szentmise az Esztergomi bazilikában
9.30 - 10.00 regisztráció a Szent Adalbert Központban
10.00 - 10.45 Öt éves Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás ünnepi ülése (sajtónyilvános esemény, vezeti: Kőszegi Zoltán)
Romanek Etelka, a házigazda település Esztergom polgármestere, a társulás alelnöke
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke
Kőszegi Zoltán, a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás elnöke
Rumi Imre, a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke: Összefoglaló az elmúlt 5 év főbb eseményeiről.
Schmittné Makray Katalin és Varga Miklós, zászlós zarándokok, valamint Szabó László elnökségi tag, a 2015. évi „Év zarándoka” díj átadása.
10.45 - 11.00 kávészünet
11.00 - 11.45 Társulási munkaülés, határozathozatalok, egyesületi elnökségi ülés

12.00-12.45 Ebéd (Helyszín a Szent Adalbert Központ Étterme)

12.50 – 16.00 Évzáró Konferencia  (vezeti: Rumi Imre)
Előadások
12.45 – 12.50  Zarándokvers Papp Zsolt László, színész előadásában.
12.50 – 13.00  Filmelőzetes a Magyar Zarándokútról: bemutatja Szitnyai Jenő, a film főszerkesztője.
13:00 – 13:40  A Magyar Zarándokút gyöngyszemei - Esztergom: Romanek Etelka, polgármester.
13:40 – 14:20 Zarándokutakon (a caminón, a római úton és a Magyar Zarándokúton): Miháczi Jánoselőadása.
14:20 – 15:00  A Magyar Zarándokút új útjain - Nasice: Varga János előadása.
15:00 – 15:40  A Magyar Zarándokút új útjain - Mohács: Majorcsics Gábor előadása.
15:40               Hozzászólások, zárszó: Szabó László, a Magyar Zarándokút Egyesület elnökségi tagja.

Képriport >>

Képzőművészet és idegsebészet együtt a hitben című könyv bővített kötetének könyvbemutatója2015. november 8. 15:00

Előadást tart: Dr. Csókay András, Muhari-Papp Sándor Balázs
Tamino – Beeri Benjamin, Éj királynője – Beery Sylvia,
Sarastro – Handó István, Papageno – Tardos Fülöp
Részletek hangzanak el Mozart: A varázsfuvola című operából
Közreműködik a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dobszay Péter
A kötet a helyszínen megvásárolható, ára 4800 Ft.

Esztergom és környéke kincsei2015. november - december

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében november és december folyamán az alábbi kulturális programok kerülnek megrendezésre:

-November 11-én 18.00 órakor a Szent Adalbert Központban (Esztergom, Szent István tér 10.) Dánielné Matus Erzsébet (a Limes Anavum Polgári Társulás elnöke) tart vetített képes előadást "Örökségünk" Vallomások a szülőföldről címmel. Videó

-November 25-én 18.00 órakor a Szent Adalbert Központban (Esztergom, Szent István tér 10.) Dr. Tari Edit (régész, MNM Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) tart előadást "Az esztergomi Víziváros eddigi legnagyobb feltárásának bemutatása" címmel. Videó

-December 3-án 18.00 órakor a Laskai Osvát Antikváriumban (Esztergom, IV. Béla király u. 6.) Dr. Raffay Ernő (történész) és ifj. Tompó László (irodalomtörténész) tart előadást "XX. századi irodalmunk fény- és árnyoldalai" címmel.

-December 9-én 18.00 órakor a Szent Adalbert Központban (Esztergom, Szent István tér 10.) Dr. Prohászka Péter (régész, történész) tart előadást "Esztergom és környéke a kora Árpád-korban" címmel. Videó

„Mire a levelek lehullanak, katonáink hazatérnek!"2015. október 15. 17:00.

I. világháborúra emlékező kiállításA Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának kiállítása. Az I. világháborúra emlékező tárlata október 15-től november 22-ig tekinthető meg a Szent Adalbert Központban. A kiállítás kurátora Kókay Krisztina grafikus, textilművész, az MMA rendes tagja.

Meghívó

Képek a megnyitóról

 

 

 

Esztergom és környéke kincsei2015. október 09-28.

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium októberben három programmal várja az érdeklődőket:

-Október 9-én 18.00 órakor Domonkos László (író, a Duna TV nyug. szerkesztője) mutatja be az Arad-hegyaljai borvidék kultúrtörténetéről szóló könyvét a Laskai Osvát Antikváriumban (Esztergom, IV. Béla kir. u. 6.)

-Október 14-én 18.00 órakor Várszegi Róbert és Bérczi Miklós (a MNM Balassa Bálint Múzeumának restaurátorai) tartanak előadást az esztergomi Helischer-féle muzeális könyvgyűjtemény állományvédelméről (kiegészítve a könyvkészítések történetével), valamint egy késő-reneszánsz erdélyi kelengyésláda restaurálásáról a Szent Adalbert Központban (Esztergom, Szent István tér 10. Videó

-Október 28-án 18.00 órakor Gróf Péter (régész-muzeológus, MNM Mátyás Király Múzeum, Visegrád) tart vetített képes előadást "Leletek a mélyből - Duna és régészet" címmel a Szent Adalbert Központban (Esztergom, Szent István tér 10.) Videó

Gyógynövényekkel az energikus létért – Gyuri bácsi, a bükki füvesember előadása2015. október 8. 17:00

Gyuri bácsiÉl valahol a Bükk rejtekében egy varázslatos, öreg füvesember, aki úgy ismeri a gyógynövényeket, mint ahogy ma már kevesen. Nagymamájától, a mindentudó javasasszonytól tanulta, hogy melyik növény mire való. Több, mint százötvenféle gyógynövényt ismer és alkalmaz. Gyógyteái számtalan bajra, nyavalyára adnak enyhülést és gyógyulást, köztük a cukorbetegségre is. Gyuri bácsi, ha épp nem a Bükkben barangol, akkor a gyógynövények hatásairól tart előadást szerte az országban, október elején például Esztergomban.

Jegyek elővételben az Esztergomi Művelődési Házban kaphatóak 1.400 Ft-os áron, belépő a helyszínen 1.700 Ft.

Szakmai megemlékezés a 120 éves Mária Valéria híd kapcsán2015. szeptember 28.

Esztergomban, a Szent Adalbert Központban szervezett konferenciát a Magyarországot és Szlovákiát érintő Ister Granum EGTC. Nagy Péter, a szervezet igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, és köszönetet mondott az esemény támogatóinak, és a társszervezőknek.

Romanek EtelkaRomanek Etelka, Esztergom város polgármester asszonya elmondta, hogy a híd története Európa e csodálatos szegletének történetét magán hordozza. Ugyanúgy a kulturális viszontagságait, emberek ezeréves sorsát. A híd, amely 120 évvel ezelőtt azért emeltetett, hogy összekösse a Duna két partján élőket, több alkalommal is leromboltatott. Az itt élők emlékezetében kitörölhetetlenül él a két csonka híd képe, amely évtizedeken keresztül a térség meghatározó látványa volt. A hídfal egymástól elválasztott pillérei között a lelki összeköttetés egy pillanatra sem szűnt meg. Sőt, csak erősödött az elszánt, csendes, de megtörhetetlen hitben, hogy egyszer eljön az a nap, amikor ismét büszkén ível át a Mária Valéria híd a két part között. Azt kívánta a jelenlévőknek, hogy nagyon sokáig élvezzék a híd fizikai meglétén túl azt a szellemi köteléket, amely e híd feladatának adatott. Így épségben kössön össze nemzetet, népeket, és hirdesse örökké az összetartozás erejét és diadalát a széthúzás és a rombolás helyett.

Völner PálVölner Pál, országgyűlési képviselő, miniszteri biztos megnyitóbeszédében, az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

A Clark Ádám Életműdíjat a szerkezet- és hídtervezés kiemelkedő alkotóinak adták át több évtizedes munkájukért. Az idei díjazott Dr.Träger Herbert, és külföldi díjazott is volt, mégpedig Ing. Bartolomej Šechný, aki a szlovák-magyar mérnökök jó együttműködéséhez is sokban hozzájárult. A díjakat Dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára adta át.

Szabó Jenő, Párkány város polgármestere megosztotta gondolatait, miszerint a híd egy műszaki elem. Viszont amit szolgál, az sokkal inkább emberi, hiszen embereket köt össze, térségeket köt össze, kultúrákat. Fontos, hogy a fiatalok felé közvetítsük ezt az eszmét. Mutassunk rá, hogy nem volt mindig természetes, hogy így szolgál, és sokat kell azért tennünk, hogy megmaradjon ilyen állapotában.

Marián Hanták, a Szlovák Közlekedési, Építészeti és Régiófejlesztési Minisztérium szakértője az újjáépítés finanszírozását elemezte a PIU szemszögéből. Részletezte a sok küzdelmet, ami árán az anyagiakat sikerült végül megszerezni a híd újjáépítésére.

Mátyássy László, a Pont-TERV Zrt. vezérigazgatója a hídtervezés szempontjait világította meg, a régi és az új elemek illesztését az újjáépítéskor.

Karkus János, a Via-Pontis Kft. főmérnöke korabeli dokumentumokat mutatott be, továbbá az újjáépítés befejezésének, az utolsó elemek beillesztésének izgalmait elevenítette fel.

Sitku László, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ osztályvezetője a határhidakkal kapcsolatosan arról tájékoztatott, hogy egy időben három Duna-híd épül majd, ha azt az ipar tudja követni, és ha a szükséges pénzforrás meglesz hozzá. Ezek egyike a Dunakiliti és Doborgaz közötti gyalogos-kerékpáros Duna-híd módosítása, második a Vámosszabadi és Medve közötti híd felújítása, a harmadik pedig az új komáromi Duna-híd kivitelezésének kezdete 2016 tavaszán. Az Ipoly-hidak közül megemlítette, hogy az Ipolydamásd és Helemba közötti híddal kapcsolatosan megszületett a megegyezés, a Letkés és Szalka közötti hídat pedig meg kell emelni.

Mayer András, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese az Esztergom és az M1-es autópálya közötti 102-es gyorsút megépítésének problémáiról beszélt. Ehhez a tervek szerint kétszer két sávos úthoz kellene kapcsolni a Szlovákia területére, Garamszentbenedek—Léva—Ipolyság vonalra tervezett utat. Ezt a szlovákiai tervezetet érintette Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, polgármester előadása, amelyben ennek az útvonalnak a módosítását szorgalmazta Garamszentbenedek—Léva—Zselíz—Párkány vonalra, mégpedig az ésszerűség okából kifolyólag. Hiszen Párkányban ez az útvonal csatlakozhatna a fentebb említett Esztergomot az M1-el összekötő 102-es gyorsútra. Farkas Iván szlovák nyelven tartotta meg előadását az esztergomi konferencián, ezzel is a szlovák jelenlévők iránti tiszteletét kívánta kinyilvánítani.

Dr. Becsey Zsolt, közlekedésért felelős államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolatépítés terén pozitív példamutatással kell hatni a szlovák félre, még akkor is, ha nincs szándékuk bekapcsolódni a közös programokba.

A konferencia után került sor a felújított Szent Kristóf-emléktábla leleplezésére és megáldására. Legvégül Pálmai Árpád zeneművész és társai adtak hangversenyt az esztergomi Vízivárosi templomban.

Forrás: Nagy Dániel Csilla, Felvidék.ma

A Káldi-biblia kéziratos töredékei könyvbemutató2015. szeptember 19. 17:00

Káldi-biblia kéziratos töredékeiSzeptember 19-én, szombaton, az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, az Ars Sacra Fesztiválhoz kapcsolódóan tartották az Erdő Péter bíboros kísérőtanulmányával megjelent, A Káldi-biblia kéziratos töredékei című kötet bemutatóját.

Az eseményen megjelent Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora, Romanek Etelka, Esztergom város polgármestere, illetve Kolek Ildikó, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi tagja.

Székely JánosSzékely János köszöntőjében kiemelte a népnyelvi bibliafordítások, illetve a népnyelv liturgiában betöltött szerepének fontosságát a latin mellett, megemlítve az 1114-es Esztergomi zsinatot, amely során előírták, hogy a szentleckét és az evangéliumot a latin mellett a nép nyelvén is fel kell olvasni, magyarázni. A segédpüspök röviden felvázolta a magyar bibliafordítások Káldi György-féle kiadása előtti történetét, majd rátért a jelenleg bemutatásra került Káldi-lapok jelentőségének megemlítésére.

Beszédében az ünnep egy fontos tanúságára hívta fel a hallgatóság figyelmét: arra, hogy az egyház mindenkori nagyjai nemcsak lelkipásztorok, de koruk nagy gondolkodói, tudósai is voltak egyben, ahogyan Aranyszájú Szent János vagy Szent Ágoston is. A szellemi igényességnek, a tudós kutatásnak a mindennapi élettel való összekapcsolódását emelte ki Erdő Péter bíboros életében is, amely üzenet lehet a ma élő fiatal papság számára. Köszöntőjének végén gratulált a bíboros munkájához, valamint a könyvtár és a nyomda dolgozóinak, akik közös együttműködéssel adták ki a Káldi-biblia kötéstáblában megtalált, a kiadást megelőző, korrektúrával ellátott lapjait.

Erdő Péter bíboros, ismertetve a Káldi-lapok megtalálását elmondta, hogy a ’80-as évek elején, kezdő tanárként a szemináriumi könyvtár vezetésével bízták meg. A bíboros akkor már együtt dolgozott a Magyar Tudományos Akadémián a kezdetben Mezey László vezette kutatócsoporttal, amelynek keretében több könyvtárból származó töredék kibontása és meghatározása volt a feladat, annak érdekében, hogy a középkori Magyarország könyvkultúrája rekonstruálhatóvá váljon. Tudvalevő ugyanis, ahogyan Erdő Péter rámutatott, hogy a magyar középkorból rendkívül kevés írásos dokumentum maradt fenn. Azért, hogy a középkori, a török idők előtti könyvhasználat feltérképezhetővé váljon, az MTA kutatói kötéstáblákból kezdték kibontani a fennmaradt töredékeket.

A bíboros elmondta, hogy könyvtári munkája során lett figyelmes egy, kívülről bolognai rotunda írással díszített kötéstáblára, amelyen egy kánonjogi szöveg volt olvasható. Ez az írásforma az 1200-as évek végén, illetve az 1300-as évek elején volt szokásban, a keletkezési helye pedig Bologna és környékére tehető. További vizsgálatok során megállapítható volt, hogy egy kommentárokat (lectura) tartalmazó kötéstábláról van szó, amelynek tulajdonosát annak kibontása után lehetett meghatározni. A kibontás során fedezték fel, hogy a kötéstábla kartonját a magyar nyelvű Káldi-töredék lapjai alkották, mindamellett kiderült az is, hogy Hostiensis, egy 13. századi kánonjogász lecturájára bukkantak. Ez azért is volt fontos felfedezés – világított rá Erdő Péter bíboros –, mivel egy ilyen szöveget kizárólag egyetemi közegben használtak, és az akkori Magyarországon, ahol egyetemi képzés jóformán nem létezett, nem is tesznek említést Hostiensis művéről és annak használatáról. A megtalált kötéstáblán lévő szöveg azonban arra enged következtetni, hogy voltak olyan tudósok és műhelyek a középkori Magyarországon, akik és amelyek a legmagasabb tudományos igénnyel léptek fel.

A kutatás további lépcsőfoka a bíboros elmondása alapján a nyomda felkutatása volt, illetve azoknak a köteteknek a meghatározása, amelyeket Hostiensis középkori kódexlapjaival borítottak. Ennek során jutottak a pozsonyi jezsuita kollégiumig és Szent Atanáz 1522-es műveiig.

Erdő PéterA felfedezett Káldi-lapokkal kapcsolatban a bíboros rámutatott arra, hogy ezek voltaképpen a bécsi, Formika Máté által kiadott Biblia előzetes javításait tartalmazzák, amelyek a végleges kiadásba is bekerültek. A kézirat sajátossága továbbá, hogy vörös színnel írt, függőleges bejegyzéseket is fel lehet benne fedezni, amelyek Erdő Péter elmondása szerint a tördeléshez voltak szükségesek. A megtalált töredékek két teljes bibliai könyvet tartalmaznak, a Prédikátor könyvét és az Énekek énekét, illetve más könyvekből is jelentős szakaszokat. A szövegek vizsgálatával megállapítható, hogy többen is dolgoztak a Biblia fordításán, így egy korábban felvetett dilemma látszik kibontakozni, miszerint a Káldi-féle fordítás nem kizárólagosan Káldi György nevéhez fűződik. Figyelembe kell venni továbbá az 1600-as évek nyelvújító törekvéseit is – hangsúlyozta a bíboros –, amelyet magának Pázmánynak a műveit olvasva is észre lehet venni. A Káldi-biblia fordítása tehát ebbe az áramlatba illeszkedik.

Erdő Péter bíboros kifejezte örömét, hogy a most megjelent fakszimile kiadás amellett, hogy egy korábbi adatgyűjtés eredményeit teszi elérhetővé a szélesebb közönség számára, ösztönző lehet a további kutatások tekintetében is, hiszen, ahogyan rámutatott, a Káldi-lapok további töredékeinek felkutatása, illetve a kötésre használt pergamen más helyeken való használatának feltérképezése is izgalmas lehetőségeket rejt magában. A bíboros kitért a magyar nyelvű bibliakiadás történetére is, amelyben szintén jelentős és megkerülhetetlen helyet foglal el a Káldi-biblia töredékeinek megjelentetése.

Erdő Péter ismertetője után a Káldi-lapok töredékéből Salamon mondásainak részleteit megzenésített változatban hallgathatták meg a résztvevők Mizsei Zoltán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszék oktatójának tolmácsolásában.

A továbbiakban Kelemen Örs a Pytheas Kiadó képviseletében átnyújtotta a Káldi-töredékek 1. számú díszkiadását Erdő Péter bíborosnak, majd a bibliofil kiadás rejtelmeiről tartott ismertetőt.

A kötetbemutatót Mizsei Zoltán előadása zárta.

Forrás: Várkonyi Borbála/Magyar Kurír
Meghívó megtekintése, Képgaléria, Videó

Bemutatjuk az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtárát2015. szeptember 15.

Könyvtár

Szalai Katalinnal, az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtárának vezetőjével, valamint Török Csabával, a gyűjtemény teológiai szakfelelősével beszélgettünk a Káldi György-féle bibliafordítás kéziratos töredékeinek kiadása kapcsán.

– Milyen előzményei vannak a Hittudományi Főiskolának, és ezzel szoros összefüggésben a könyvtárnak?

Török Csaba: Az Esztergomi Hittudományi Főiskola jogutódja és továbbélése a Nagyszombatban alapított papnevelő intézetnek. Nagyszombatban két papnevelő intézet működött, a Szűz Máriáról nevezett kisszeminárium (ahol a mi fogalmaink szerinti érettségiig tanultak a hallgatók) és a Szent Istvánról nevezett nagyszeminárium. A kettő valójában azonban már jó ideje egynek tekinthető, és jövőre lesz 450 éves, így az Esztergomi Hittudományi Főiskola Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő felsőoktatási intézményének tekinthető. A könyvtár ezen a kereten belül helyezkedik el, hiszen ahol van papnevelés, ott van könyvtár. A nagyszombati könyvtárból is vannak szép számmal könyveink, például Pázmány régi könyvtárának néhány kötete, illetve természetesen olyan kéziratos anyagok, ősnyomtatványok, illetve antikvák, amelyek szintén a régi egyházi állományunkból kerültek át ide. Ezekről Szalai Katalin, a könyvtár vezetője tud bővebben mesélni.

Scitovszky János hercegprímás idején épült fel az egykori papnevelő intézet, a jelenlegi Szent Adalbert-központ, amelyet 1865-ben adtak át. A könyvtár természetesen szintén ebbe az épületbe került. Az esztergomi szeminárium működhetett a kommunizmus alatt, az ingatlant azonban az első hullámnál kicsit később, 1952-ben mégis államosították. Ennek következtében azonban két nap alatt el kellett hagyni az épületet. A könyvtár állománya is megsínylette ezt, hiszen mondhatni ruháskosarakba és szekerekre, teherautókra dobálták a levéltári anyagot és a könyvtári állományt is, így sok minden elveszett. A szeminárium előbb a szatmári nővérek szintén államosított kolostorában működött, később a Volán-szállóból átalakított épületbe költözött. Amikor a Szent Adalbert-központ felújítása véget ért Erdő Péter bíboros idején, akkor került az épületbe ez a könyvállomány.

A helyiségről annyit kell tudni, hogy ez a régi szeminárium kápolnája volt. A világháború pusztítását, illetve a magyar, majd szovjet katonai célra való lefoglalást megsínylette az épület: a régi színes üvegablakok megsemmisültek, az oltár úgy élte túl az államosítást, hogy Szentendrére szállították. Amikor létrejött a Szent Adalbert-központ, a szeminárium – a megváltozott helyzet s hallgatói létszám okán – nem költözött ide vissza.

Így merült fel a kérdés, hogy mihez kezdjünk a régi kápolnatérrel. Vannak idősebb atyák, akik még imádkoztak ebben a kápolnában, ami aztán a szovjet időkben például kosárlabdacsarnokként funkcionált. Végül az a döntés született, hogy ha nem is kápolnát, de mégis valamiféle szakralitással bíró teret hoztak létre benne: a könyvtár olvasóterme került ide. Egyébként érdekességként megjegyzem, hogy a felújítás után, új helyen kialakított kápolnában visszaállították a régi oltárt.

A főiskola könyvtárát több forrásból származó állomány alkotja. A folytonosság „vezérfonala” a szemináriumi könyvtár, aminek gyökerei Nagyszombatba nyúlnak vissza, sőt vannak olyan kötetei, amelyek pihentek már Esztergomban, még a török hódoltság előtt. Ehhez járult még sok könyvadomány, mint például az egykori NDK egyetlen szemináriumának, az erfurtinak számos kötete, vagy a papi hagyatékok, adományok. Emellett a folyamatos fejlesztéssel is gyarapodik a könyvtári állomány. Ez elengedhetetlen, hiszen a gyűjtemény a hallgatók teológiai kutatását és művelődését, illetve az itt folyó oktatást kell, hogy szolgálja.

– Az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára tehát alapvetően régi gyűjtemény?

Szalai Katalin: Igen, legalábbis a magja – a hajdani szemináriumi könyvtár, amit letétként kezelünk – a kései középkor egyházi műveltségét dokumentálja.

– Nyitott-e a szélesebb olvasóközönség számára a könyvtár, vagy csak a szeminaristák és a főiskola hallgatói látogathatják? Hány kötetből áll jelenleg a gyűjtemény?

Sz. K.: A könyvtár jogilag nyilvános könyvtár, ami azt jelenti, hogy bárki használhatja. A felsőoktatási és az egyházi könyvtári gyakorlat szerint azonban kifelé nem kölcsönzünk, ez csak saját hallgatóink és oktatóink számára lehetséges. A könyvtárnak 60 ezer kötete van, ebből a régi állomány 6 ezer kötet. A nyelvi megoszlást tekintve a fele magyar nyelvű, a másik fele többségében latin, olasz, angol, német és francia. A folyóirat-állomány is jelentős, itt is van egy régebbi anyag, illetve a kurrens, amit folyamatosan gyarapítunk.

– Hogyan mutatkozik meg ez a gyarapodás?

Sz. K.: Teológiai folyóiratok tekintetében elmondható, hogy körülbelül ötven címféleség van, amit rendelünk vagy cserekapcsolat útján szerzeményezünk magyar és különböző idegen nyelveken. A könyvgyarapítás szakmai, szaktanári javaslatok alapján történik, ez előfeltétele a modern felsőoktatási-teológiai könyvtár működésének.

T. Cs.: Igen, tehát a főiskola részeként igyekszünk mind a tanári kar, mind a kispapság igényeit kielégíteni. A főiskola részéről például azért neveztek ki, hogy teológiai szakmai felelősként vegyek részt a könyvtárfejlesztésben. Mindig a cél határozza meg az állomány gyarapítását: ha megnézzük az új könyveket, akkor egyesek furcsálkodva láthatják, hogy Henri de Lubacnak a középkori egzegézisről írt műve angol fordításban kerül hozzánk. Ennek az az oka, hogy a német, a latin és a magyar nyelvű kötetek helyett, amelyek a régi állomány nagy részét adják, napjainkban hasznosabb áttérni az angolra. A szándékunk az, hogy a tantárgyakhoz köthető kutatást és a diplomamunka elkészítését hatékonyan előkészítsük, ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy változik a nyelvi kultúra. Ez megmutatkozik a folyóirat-állományban is, hiszen több korábban rendelt német nyelvű folyóiratnak „elengedtük a kezét”, viszont angol nyelvűekre igyekszünk úgy előfizetni, hogy az oktatott tárgyak terét lehetőség szerint a legfrissebb kutatási eredményekkel fedjük le.

– A könyvtár régi állománya kutatható?

Sz. K.: Igen, természetesen, ott szigorúbb szabályok vannak. A kutatónak nyilatkozatot kell beadnia, hogy milyen célból, milyen projekt keretében kíván kutatást végezni, ha PhD-hallgatóról van szó, kérjük a témavezető nevét is. Fontos tudnunk, kinek a kezébe adtuk a védett állományt.

– Milyen fejlesztések voltak az utóbbi években, és azok milyen pályázatokból valósultak meg?

Sz. K.: Könyvtári szempontból mindent megpályáztunk az elmúlt kilenc évben (amióta jelen helyszínen működik a gyűjtemény), amire csak lehetőség adódott. Ezek főleg a Nemzeti Kulturális Alaphoz köthető pályázatok voltak, illetve egy uniós finanszírozású pályázat (TÁMOP), amelyben konzorciumi tagként vehettünk részt mint egyházi könyvtár. Ezek gyarapítást nem, de restaurálást, köttetést, valamint honlapfejlesztést, képzést és számos más lehetőséget kínáltak, amire saját forrásból nem lett volna lehetőségünk. (A pályázatokról bővebb tájékoztatást találhatnak az Esztergomi Hittudományi Főiskola honlapján – a szerk.)

– Terveznek-e e-könyveket (külföldi szakirodalom) elérhetővé tenni a könyvtár honlapján?

Sz. K.: A főiskola könyvtára is kapcsolódott az EISZ-programhoz (Elektronikus Információszolgáltatás). Ennek köszönhetően olyan e-könyvek és folyóiratok érhetők el, zömében angol nyelven, melyeket a főiskola hallgatói a szakirodalmi forráskutatáshoz, a szakdolgozat elkészítéséhez tudnak használni. Ez az adatbázis csak a könyvtári számítógépekről elérhető.

– Honlapjukon az állomány egyes részeit digitalizált formában is közreadják. Tervezik-e a digitalizálás folytatását?

Sz. K.: A fenntartói döntésnek, illetve a megnövekedett közgyűjteményi támogatásnak köszönhetően egy nagy teljesítményű, speciális, billenőpados könyvszkennert tudtunk vásárolni, amivel digitalizálni tudjuk a régi és a modern anyagokat is (azokat természetesen, amelyeket szerzői jog már nem véd). A modern kötetek ez esetben az oktatást segítik, a gyors és több hallgató számára történő elektronikus elérést, a régi kötetek tekintetében pedig állományvédelmet is jelent, hiszen így nem az eredetit kell szolgáltatnunk. Nem elhanyagolható szempont, hogy a modern kor kívánalmai szerint honlapunkon is tudjuk népszerűsíteni gyűjteményünk értékes részét. A régi kötetek címlapjait pedig külön szkenneljük, és online katalógusunkban a kötetleírások mellé linkként beillesztjük. Kutatói visszajelzések alapján ez a megoldás nagyban segíti a munkát. A szkennernek köszönhetően lehetővé vált a hasonmás kiadások tervezése, mivel helyben nyomdai minőséget tudunk produkálni. Ennek az ötletnek a kapcsán vetődött fel a Káldi-töredék mostanra megvalósult hasonmás kiadása is, együttműködve a Pytheas Könyvmanufaktúrával.

– Az olvasóteremben több kiállított nyomtatványt és régi kötetet láthatunk. Mit lehet tudni ezekről?

Sz. K.: A régi gyűjteménynek értékes részei a zenei kódexek, ezeknek egy része pálos eredetű, pálos használatban is volt, de az esztergomi rítust követik. A Zenetudományi Intézettel együttműködésben vagyunk, így az ő kutatásaikból tudjuk, hogy ezek a kötetek a trienti zsinat előtti dallamkincset rögzítik (noha zömében 18. századiak), formájukat tekintve is a középkori kódexekre hasonlítanak. Az egyik ilyen kötetünk jelenleg Sankt Pöltenben van a Keresztény Múzeum ottani kiállításán. (Ehhez lásd a 2015. május 3-án, illetve május 10-én megjelent cikkeinket: Sankt Pöltenben nyílik kiállítás a Keresztény Múzeum anyagából, valamint Megnyílt az esztergomi Keresztény Múzeum kiállítása Sankt Pöltenben – a szerk.)

– Ezen a héten mutatják be az Ars Sacra Fesztivál keretében a Káldi-biblia kéziratos töredékeinek kiadását. Hogyan kerültek napvilágra ezek az iratok?

Sz. K.: Tizenöt darab teljesen épen megmaradt eredeti papírlevelet őriz a könyvtár. Régebbi korok gyakorlata szerint kéziratokkal erősítették meg a kötéstáblákat, így a régi, rosszabb állapotú köteteknél érdemes erre vonatkozóan is feltáró kutatást végezni. Ez esetben is így történt. Az 1980-as évek elején Erdő Péter bíboros – akkori esztergomi teológiai tanárként – egy régi kötet táblájában egy egyházjogi töredéket és ezeket a papírleveleket találta meg.

A Káldi-biblia kézirata megtalálható az Egyetemi Könyvtárban, csakhogy az első kiadás (1626, Bécs) és a kézirat között jelentős szövegeltérés van. Valószínűsíthető volt, hogy ennek van egy javított változata. A megtalált papírlevelek jelentik a köztes változatot, benne vannak a nyomdász, Formika Máté piros javításai, illetve olyan pontosítások, amelyek a nyomtatott változatban szó szerint szerepelnek. Tehát ez a nyomtatás előtti kefelevonat.

Ezt sikerült most bibliofil kiadásban, Erdő Péter bíboros bevezető tanulmányával kiadni, melyben az első teljes katolikus bibliafordítás körülményeiről is olvashatunk. Jelentős esemény az intézmény életében a hasonmás kiadás elkészülte – hála a Pytheas Könyvmanufaktúra értő közreműködésének –, hiszen azt is reméljük ettől, hogy nemcsak az esztergomiakkal, de tágabb körben is megismertethetjük az itt őrzött kincsek egyikét, a fragmentakutatás jelentőségét, a katolikus kultúra és a magyar művelődéstörténet egy szeletét, de tulajdonképpen magát a Szentírást is.

T. Cs.: Erdő Péter bíboros – s ezt más kutatók is elfogadják – a megtalált töredékekkel kapcsolatban fenntartja annak lehetőségét is, hogy egy-egy javítás mögött Pázmány Péter szándéka állhat, akár a nyelvi finomításban, akár a szóhasználatban, mert a Káldi-kiadás ügyének hatékony és erőteljes előmozdítása Pázmány személyéhez köthető. Ezt a kérdést is érdemes lenne tovább kutatni alkalomadtán.

– Visszakanyarodva az esztergomi könyvtár történetéhez, milyen egyházi gyűjtemények találhatók a főegyházmegye területén?

T. Cs.: Esztergomban még két nagy állomány van, ami mindenképpen említést érdemel: a prímási palotában az Érseki Simor Könyvtár, amely tulajdonképpen prímási magánkönyvtár, tehát ilyen szempontból állománya sajátosabb történetű, magán viseli a prímások egyéniségének, érdeklődésének a jegyeit. A mai napig érvényben van az a hagyomány, mely szerint ha a prímás meghal, gyűjteménye odakerül. Ez a gyűjtemény tulajdonképpen összenőtt a Prímási Levéltárral.

A másik, a legnagyobb és talán legjelentősebb az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár (ahogy itt nevezzük, a Bibliotheca), mely az egyik legnagyobb egyházi gyűjtemény Magyarországon. Semmi túlzás nincs benne, ha azt mondjuk, az egyik legértékesebb is.

Mind a két gyűjtemény állományában unikumok vannak, a magyar írásbeliség és a magyar könyvészet őskorából származó dokumentumok lelhetők fel bennük.

Esztergomban tehát ez a három gyűjtemény van, illetve természetesen vannak kisebbek is, hiszen a Keresztény Múzeumnak is van saját könyvtára, amely azonban teljesen szakosodott a művészettörténetre, illetve a helytörténetre és régészetre. Egyébként a nyilvánosan hozzáférhető esztergomi egyházi könyvállomány a közös katalógusrendszerben kereshető.

Sz. K.: Itt, Esztergomban egyébként közel 500 ezer kötet van egyházi kezelésben, nagy a tartalmi gazdagság is, és jó a gyűjteményi együttműködés, összehangolt a gyarapítás.

– Miért lehetnek érdekesek a régi kötetek a mai kor embere számára?

Sz. K.: Egy régi gyűjteményrész a könyvtár szíve-lelke, hiszen a kötetek possessorbejegyzéseiből, a tulajdonosra vonatkozó beírásokból érdekes művelődéstörténeti háló építhető fel. A könyv sorsa és az emberi sors is összekapcsolódik tehát. Képet kaphatunk arról is, hogy ki mit olvasott, saját mű megírásánál mely forrásokat használt a szerző. Számos pozsonyi és nagyszombati illetőségű, 16–17. századi jezsuita bejegyzés mutat például az akkori használatra, vagyis arra, mit olvastak, használtak, az akkori külföldi teológiai irodalom milyen gyorsan jelent meg magyar földön.

T. Cs.: A nagyszombati jezsuitákkal és a teológiai oktatással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy abban oroszlánrésze volt a jezsuitáknak. Ebben mérföldkő az 1635-ös egyetemalapítás. Érdekességként megjegyzem, hogy a 17. században egyetemet már nem lehetett csak két, bölcseleti és teológiai fakultással alapítani. Azonban a jezsuitáknak volt pápai joguk arra, hogy akár két fakultással is önálló egyetemet alapítsanak. Így kerülhetett sor a pázmányi alapításra. Az új egyetem később bővült, előbb a jogi, majd már Budán az orvostudományi karral.

– Milyen témában találhatunk a könyvtár régi gyűjteményében köteteket?

Sz. K.: Többségében természetesen teológiai tárgyú művek vannak, de a kötetek az adott kor tudományosságát, valamint tulajdonosainak, gyűjtőinek érdeklődését, személyiségét is tükrözik. Így a teológiához részben kapcsolódó történeti munkák mellett az asztrológiától az orvostudományig a természettudomány is képviselve van.

– Hogyan folyik a gyűjtemény darabjainak restaurálása?

Sz. K.: Az itt található régi gyűjtemény összes darabja átesett egy általános tisztításon (általános restaurálás). Az egyedi restaurálás azonban pénzügyi tényezők függvénye, mivel nagyon sokba kerül, így saját forrásból évente egy kötetet tudunk elkészíttetni, de figyeljük és igyekszünk kihasználni az erre vonatkozó pályázati lehetőségeket is.

Forrás: Várkonyi Borbála/Magyar Kurír, Fotó: Lambert Attila

Hatvanöt éve szolgálja az időseket, betegeket a Római Katolikus Szeretetszolgálat2015. szeptember 18.

Szeretetszolgálat

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök a jubileum alkalmából hálaadó szentmisét mutatott be az esztergomi bazilikában szeptember 18-án, majd a Szent Adalbert Központban konferencián vettek részt a szeretetszolgálat munkatársai.

A szentmisén Mohos Gábor, az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára és Herpy György, a szeretetszolgálat máriaremetei otthonának lakója koncelebráltak.

Hordozói vagyunk testvéreinknek – ahogyan az a kilencéves gyermek, aki valahol Dél-Amerikában egy másik kisgyermekkel a hátán, izzadva kaptatott felfelé a hegyen. Egy amerikai turista kérdésére, nem nehéz-e neki ez a teher, megdöbbenve válaszolt: „Nem teher ő, hanem a testvérem!” – ezzel a történettel adott hálát a szentmise elején Székely János püspök a Római Katolikus Szeretetszolgálat hatvanöt évéért, majd imádkozott azért, hogy az idős, a beteg, a gyenge ember a mi társadalmainkban se teher legyen, hanem testvér.

A szentmise prédikációjában a Lukács evangéliumából felolvasott történethez kapcsolódóan Székely János az irgalmas szamaritánus példáját állította a szeretetszolgálat munkatársai elé. „Ki a felebarátom?” – a kérdés tulajdonképpen arról szól, meddig tart a szeretet parancsa, ki nem a felebarátom – magyarázta. – A pap és a levita elmentek a félholtra vert ember mellett, a szamaritánus pedig „meglátta és megesett rajta a szíve”.

Székely János a „megesett rajta a szíve” kifejezés etimológiájából kiindulva magyarázta el, mit jelent ez az irgalmas szeretet: a héber és a görög nyelv az anyaméhet jelentő szóból képezi ezt a különleges igét, amely azt fejezi ki, hogy az édesanya egész teste reszket, ha a gyermekével baj van. A szamaritánusnak anyai szíve van, amely megrendül a fájdalom láttán.

A püspök felhívta a figyelmet Simone Weil francia filozófusnő megállapítására, aki szerint a világirodalomban ez a történet írja le a legszebben, mit jelent az irgalom, a szeretet: „Meglátta és megesett rajta a szíve.” Szeretni azt jelenti, hogy a szemünk kapuján át beengedjük az életünkbe a másik fájdalmát, hogy nekünk is fájjon. És akkor már természetes, hogy ezen a közös fájdalmon segíteni kell.

A szamaritánus odaadóan gondoskodott a félholtra vert emberről. Az evangélium gyönyörű példát mutat nekünk ezzel az irgalmas szeretetről. Megfordítja a kérdést: Ki volt felebarátja annak, aki rablók kezébe esett? Az igaz kérdés éppen ez: Felebarátja vagyok-e én? Méltó vagyok-e az ember névre? A szeretet tettei avatnak minket felebaráttá – hangsúlyozta Székely János.

A szentmise szónoka végül hálát adott, amiért szerethetünk és szolgálhatjuk a szegény, beteg embereket. Felidézte Szent Ferenc életének nagy fordulatát, amikor a bohém ifjúkor kicsapongásai után a leprással találkozott: korábban rettegett a betegségtől, undorodott a leprások sebeitől. Ám akkor hallott egy hangot: „Öleld meg ezt a beteg embert”. Halála előtt, visszagondolva erre a pillanatra, Szent Ferenc azt mondta: ami addig nehéznek tűnt, könnyűvé, ami keserűek tűnt, édessé lett. Megtapasztalta a szeretet boldogságát.

A legszebb dolog, ha szerethetünk és szolgálhatunk – hangsúlyozta Székely János, majd azért imádkozott, hogy társadalmunk legyen emberséges, olyan, ahol az idős, a beteg ember nem teher, hanem a testvérünk, és nem számokban mérjük az érte tett szolgálatot.

A hálaadó szentmisét követően a Szent Adalbert Központban ünnepi konferenciát tartottak. A szeretetszolgálat hatvanöt éves jubileumi ünnepsége egyben az INDA (interprofesszionális demencia alapprogram) projekt kiemelt eseménye is volt. Süveges Gergő, a program szóvivője köszöntötte a résztvevőket és moderálta a konferenciát.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök köszöntőjében méltatta a Római Katolikus Szeretetszolgálat munkáját: a szabad versenyre épülő, pénzért, hatalomért küzdő világban a gyenge, a szegény, az idős menthetetlenül lemarad.

A Biblia álma azonban nem ez – hangsúlyozta. – Egy test tagjai vagyunk, és ha az egyik tag szenved, vele együtt szenved a többi is. A szenvedő ember a testvérünk, ebben a szellemben tevékenykedik a szeretetszolgálat.

A püspök felhívta a figyelmet arra, amit XVI. Benedek pápa oly sokszor elmondott: a társadalom emberiességének legfőbb mércéje, hogyan bánik a gyengékkel. Ahogyan Sirák fia könyvében áll: „Tettel és szóval, készséges türelemmel tiszteld apádat, hogy áldása szálljon rád, és áldása mindvégig megmaradjon... Fiam! Legyen gondod apádra öregségében, és ne keserítsd őt életében! Ha meg is fogyatkozik értelmében, légy elnéző iránta, és meg ne vesd őt erőd teljességében!”

Az esztergom-budapesti segédpüspök végül az egyház nevében megköszönte a szeretetszolgálat dolgozóinak odaadó munkáját, amelyet sokszor nehéz körülmények között, de nagy szívvel látnak el.

Mohos Gábor, az MKPK titkára köszöntőjében feltette a kérdést: Milyen tanítás rejlik a szeretetszolgálat hatvanöt éves történetében? Majd felidézte, az alakulás éve (1950) nem volt könnyű történelmi idő az egyház számára: a szerzetesrendek felosztásának éve, az összeomlás ideje volt. Mégis éppen ekkor indult a Katolikus Szeretetszolgálat. Ahhoz képest, milyen sok intézményt működtetett az egyház korábban, ez nagyon kicsi dolog volt, azért jött létre, hogy a szerzetesházakból elküldött idős, beteg szerzetesek otthonra találjanak. A szeretetszolgálat működése mégis a hit és a remény üzenetét hordozta: bármi zajlik körülöttünk, érdemes megtenni azt, amit megtehetünk, mert majd növekszik, gyümölcsöt terem.

Idővel új lehetőségek nyíltak a szeretetszolgálat előtt. Részévé vált az ipolytölgyesi intézmény, amely nem idősekkel, hanem fogyatékkal élőkkel foglalkozik. Mára pedig komoly szakmai programjai is vannak a Római Katolikus Szeretetszolgálatnak. Ahogy az elődök nem adták fel a reményt, a Gondviselésre hagyatkoztak, tegyünk úgy mi is. Ha erőnk véges is, Isten megáldja a munkánkat – buzdította a jelenlévőket az MKPK titkára.

Fülöp Attila, az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkári Kabinet megbízott kabinetfőnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Római Katolikus Szeretetszolgálat hatvanöt éve képviseli elkötelezetten a küldetését. Megköszönte a munkatársaknak, hogy mások terhének megkönnyítése érdekében tevékenykednek.

A beszédeket követően megköszönték a szeretetszolgálatnál legrégebb ideje dolgozók munkáját. A tizenkét intézmény és a központ egy-egy munkatársa vehette át a virágcsokrot és az elismerést.

Mohos Gábor átadta az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Apor Vilmos-díjának I. fokozatát Lőrincz Jánosnénak, a verőcei Migazzi Otthon dolgozójának, a következő méltatással: „Lőrincz Jánosné több mint harminc éve dolgozik a szeretetszolgálat verőcei Migazzi Otthonában. Szaktudásához lelkiismeretes munkavégzés és gondos törődés társult, ezért a Szeretetszolgálat akkori vezetősége 1992-ben megbízta az otthon vezetésével. Elhivatottsága és egész életútja alapján az MKPK érdemesnek találta az Apor Vilmos-díj I. fokozatára, mert – a díj névadójához méltón –megvalósítója annak a krisztusi szeretetnek, amely életét adja a rábízottakért. Az idős emberek szolgálatában végzett tevékenysége követendő példa mindannyiunk számára.”

A konferencia második részében Egervári Ágnes, a Római Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója a szeretetszolgálat munkájának lelki hátterét Anthony de Mello jezsuita pap történetével érzékeltette: amikor de Mello kőfaragókkal találkozott, megkérdezte tőlük, miért végzik ezt a nehéz munkát. A válaszok különbözőek voltak. Az egyik munkás azért, hogy fel ne kopjon az álla, a másiknak el kellett tartani a családját, a harmadik pedig ezt válaszolta: „Én építem a katedrálist”.

Egervári Ágnes a jubileum alkalmából felidézte azoknak az alakját, akik a szeretetszolgálat kezdeteitől fogva példamutatóan művelték a szolgáló szeretetet: „építették a katedrálist”. A megalakuláskor, 1950-ben a feloszlatott rendek tízezer szerzeteséből kétezerről kellett gondoskodni. A szeretetszolgálat főigazgatója képeket vetített az első otthonokról, majd az újonnan csatakozott intézményekről. Ma tizenkét intézményt tartanak fenn, közel hétszáz dolgozóval.

Ezt követően a főigazgató bemutatta legjelentősebb programjukat, az interprofesszionális demencia alapprogramot (INDA). Elmondta, hogy dabasi otthonukban már a kilencvenes évektől kezdve gondoskodnak szellemi hanyatlástól szenvedő idősekkel. A demenciával élők számának növekedésével ez egyre fontosabb feladat, világszerte 47 millió beteg van, és számuk évente 8 millióval nő. Ezért választották a demencia témáját, amikor idén tavasszal lehetőség nyílt számukra egy TÁMOP-projekt megvalósítására. Céljuk a szociális ellátás minőségének és hatékonyságának növelése. A projekt négy pillére a képzés, a kutatás, a kampány és módszertani központok létrehozása.

Rajna Péter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi tanára, ideg- és elmegyógyász, geriáter az időskori szellemi hanyatláshoz kapcsolódó tényeket, tévhiteket és törekvéseket ismertette előadásában.

A programot pódiumbeszélgetés zárta Egervári Ágnes, Rajna Péter, Beszterczey András, a Református Szeretetszolgálat irodavezetője és Kovacsics Zsuzsanna, a Római Katolikus Szeretetszolgálat máriaremetei szeretetotthonának igazgatója részvételével az egyház szociális tanításáról és tudatos szerepvállalásáról a segítő tevékenységek rendszerében.

Forrás: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Esztergom és környéke kincsei2015. szeptember 16-30.

Esztergom

Szeptember folyamán három programot szervez a Laskai Osvát Antikvárium:

1. Szeptember 16. (szerda) 18.00 órakor
a Szent Adalbert Központban ( Esztergom, Szt. István tér 10. ) az Esztergom és környéke kincsei... c. programsorozat 22.előadása kerül megrendezésre, melyen:
szlavniczai Sándor Márk és szlavniczai Sándor Miklós: A szlavniczai Sándor család történetéről tart előadást.
A rendezvényt megnyitja: Romanek Etelka - Esztergom város polgármestere
Az esztergomi Sándor palota és a bajnai Sándor-Metternich kastély értékeit bemutatja: Dr. Prokopp Mária ( művészettörténész, egyetemi tanár ) és D. Mezey Alice ( építész, művészettörténész )

2. Szeptember 22. (kedd) 16.00-kor
a Laskai Osvát Antikváriumban (Esztergom, IV. Béla kir. u. 6.)
az Ars Sacra Fesztivál programsorozatához csatlakozva A Biblia világa ... c. könyvek bemutatója kerül megrendezésre.
A könyveket vetítéssel ismerteti a szerző: Dr. Gyürki László ( pápai prelátus ) . Közreműködik: Dr. Prokopp Mária ( művészettörténész )
Köszöntőt mond: Romanek Etelka ( Esztergom polgármestere )

3. Szeptember 30. (szerda) 18.00 órakor
a Szent Adalbert Központban ( Esztergom, Szt. István tér 10. ) az Esztergom és környéke kincsei ... c. előadássorozat 23. előadása kerül megrendezésre, melyen:
Dr. Osvai László ( a Vaszary Kolos Kórház főorvosa ) : Feichtinger Sándor, a XIX. századi jeles orvos-botanikus címmel tart előadást Videó

 

Eltemették Paskai László bíborost2015. augusztus 22.

Paskai LászlóAz esztergomi bazilika altemplomában helyezték örök nyugalomra augusztus 22-én Paskai László bíborost, nyugalmazott esztergom-budapesti érseket. A gyászmisét utóda, Erdő Péter bíboros mutatta be a zsúfolásig megtelt főszékesegyházban.

A szertartáson koncelebrált Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek és Josip Bozanić zágrábi érsek megbízottja, Ivan Saska segédpüspök, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai és számos Kárpát-medencéből érkezett püspök, valamint mintegy háromszáz paptestvér. A szentmisén részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az állami, társadalmi és kulturális élet képviselői, a diplomáciai testületek tagjai, a testvéregyházak képviselői.

A szentmise elején Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius tolmácsolta Ferenc pápa üzenetét, amelyet Erdő Péter bíborosnak küldött elődje haláláról értesülve.

Erdő Péter bíboros szentmisén elhangzott prédikációját teljes terjedelmében közöljük.

Kedves Gyászoló Testvéreim!

1. A mai evangéliumban Krisztus szenvedéstörténetének egy részletét hallottuk. A felolvasott sorok ennek a passiónak a végét tartalmazzák. Pontosabban szólva majdnem a végét. Jézus már az Olajfák Hegyén vért izzadva imádkozik. Ránehezedik az emberiség bűne. Előre látja a szenvedést, ami vár rá, és kéri Istent, hogy szabadítsa meg őt. Mégis hozzáfűzi: „Ne az én akaratom legyen, hanem a tiéd”.

Ezután látjuk magunk előtt az elfogatást, a megcsúfolást, a megostorozás kínjait, szinte halljuk, amint a tömeg Barabás szabadon bocsátását kívánja, és elszorul a szívünk, amikor Jézus tanítványaitól elhagyatva elindul a Golgotára. A keresztre szegezés és az agónia, a Krisztus ajkáról felhangzó zsoltáridézet, hogy „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” szinte a végtelenségig fokozza a drámai feszültséget. Nem a kétségbeesés kiáltása ez, hanem a szenvedő Messiás küldetésének beteljesedéséről és ennek sugárzó tudatáról tanúskodik. Ezután következik Lukácsnál az utolsó szó: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!” A megnyugvás, az Istenbe vetett, végső bizalom szavai ezek. Utána szinte a csendben kopognak a következő sorok Arimateai Józsefről, aki elkéri Pilátustól Jézus testét, és sziklasírba helyezi. Tiszteletre méltó és nagyszerű történet volna ez. Egy ártatlan ember halála, aki hűséges maradt Istenéhez, és a szenvedésben sem veszítette el bizalmát és szeretetét.

Csakhogy ez a szakasz a szenvedéstörténetnek csak majdnem a vége. A történet vége a feltámadás, a húsvét hajnalának örömhíre, a találkozás a tanítványokkal és az ígéret, hogy „veletek vagyok minden nap, a világ végezetéig”. Ha Krisztus velünk akar lenni a világ végéig, akkor azt is akarja, hogy mi, tanítványainak közössége létezzünk a történelem végéig. Isten nélkül nem volna világmindenség és nem volna ember sem. Vele lenni, a közelében lenni a földi életben is a legnagyobb boldogság. De aki úgy hal meg, hogy rábízza az életét, hogy vele való szeretetkapcsolatban végzi be földi pályáját, annak számára ez a szeretet a biztosíték az örök életre és a boldogságra. Mindenkinek, aki Istennel kiengesztelődve fejezi be pályáját, nyitva áll az útja, megvan a reménye az üdvösségre. Ezt az utat kíséri az Egyház imádkozó szeretete, az elhunytakért felajánlott szentmise is.

2. Paskai László bíboros Krisztus hitében és szeretetében élt. Fiatalon felébredt lelkében a papi és szerzetesi hivatás. Olyan kereszténységet ismert meg Szent Ferenc rendjében, amely a nehéz időkben is kész a nagylelkűségre, a közvetlen emberi segítségre és akár a hősies önfeláldozásra is. Amikor manapság a háború alatt és után vértanúságot szenvedett magyar ferencesek boldoggá avatási ügye zajlik, egyre világosabban látjuk, hogy milyen volt a légkör és a helyzet, amikor elhunyt bíboros főpásztorunk a ferences hivatást választotta. Mire tanulmányait befejezte, és sor került a papszentelésre, már a szerzetesrendeket is feloszlatták, a kevés engedélyezett közösség pedig csak igen korlátozott létszámmal működhetett. Ezért aztán a Nagyváradi Egyházmegye kötelékében, a Csanádi Egyházmegye területén végezte papi szolgálatát. Hamarosan teológiai tanár és szemináriumi elöljáró lett előbb Szegeden, majd Budapesten. A Hittudományi Akadémián a filozófia professzora volt. Soha nem felejtem el lényegre törő, világos, hitünket erősítő előadásait. Amikor pedig Zemplén püspök úr halála után a tanév végéig átvette a morálteológia oktatását, végigfutott a szemináriumon a hír, hogy vigyázni kell, mert a professzor úr komolyan veszi a vizsgát. Paskai bíboros úr a hitet és a teológiát valóban komolyan vette. Meggyőződése volt, hogy az igazságokat és a fogalmakat az adott kor és eszmerendszer összefüggésében kell érteni és magyarázni. Vallotta, hogy az igazságot kereső embernek „fegyelmezett gondolkodásra” van szüksége. Szemináriumi elöljárói munkája éppen úgy, mint tanári tevékenysége sokak számára ma is kedves emlék.

Püspöki kinevezése után előbb Veszprémben, majd Kalocsán, végül Esztergomban teljesítette szolgálatát. Itt érték a rendszerváltozás viharos évei. Olyan időszakban vezette az Esztergomi, majd az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét, amikor megváltozott az ország és az Egyház élete. Ez az az időszak, amikor a rendszerváltozással új intézményes lehetőségek nyíltak az egyházak előtt is, amikor hazatért Mindszenty bíboros úr, és újratemették Esztergomban. Ez volt az az idő, amikor kétszer is pápalátogatásra került sor Magyarországon. Ezek voltak azok az évek, amikor számos egyházi intézmény kezdhette meg ismét a munkáját. Olyan idők voltak azok, amelyek mindenkitől állóképességet, nyitottságot, új ötleteket kívántak. Olyan személyes tulajdonságokat, amelyek valóban különlegesek.

Paskai László bíboros a hit embere volt, a legfontosabbnak tartotta az egyházmegye életében az Oltáriszentség és a Szűzanya tiszteletét. Minden első csütörtökön és első szombaton közös imádságot tartott a papi és szerzetesi hivatásokért, a magyar ifjúságért és a családokért. Különösen szívén viselte a kárpátaljai misszió ügyét. 1994-ben pedig ő tartotta meg a II. vatikáni zsinat után, sőt a II. világháború után az első egyházmegyei zsinatot Magyarországon.

3. Hálával emlékeznek rá mindazok, akiket püspökké, pappá vagy diakónussá szentelt, azok a közösségek, amelyeket ő alapított, közöttük a Szent István Lovagrend, azok a plébániák és szerzetesrendek, akiknek az életét szeretettel segítette és kísérte. Magam is köszönettel tartozom neki mint hajdani tanáromnak, gondos és segítőkész főpásztoromnak és tiszteletreméltó elődömnek, aki szeretettel fogadott az egyházmegyében.

Kedves és közvetlen volt a nyugalomba vonulása után is. A papok nagyon szerették, részt vett az egyházmegye közös eseményeiben. Alázattal viselte a kritikákat és a nemegyszer igazságtalan támadásokat is. Méltósággal és szeretettel hordozta az évek terhét, a fokozódó betegségek szenvedéseit. Tudtuk ugyan az utóbbi hetekben, hogy már súlyosan megromlott az egészsége, mégis váratlanul ért bennünket halálának híre. Szeretettel őrizzük az emlékét, imádkozunk érte mindannyian. Kérjük Krisztus Urunkat, hogy fogadja örök dicsőségébe és boldogságába László főpásztorunkat! Forduljon hozzá is ezekkel a szavakkal: „Még ma velem leszel a paradicsomban!” Ámen.

A gyászszertartást megelőzően a dicsőséges rózsafüzért imádkozták el az augusztus 17-én, hétfőn elhunyt főpásztor lelki üdvéért. A végakaratának megfelelően elmondott liturgia Paskai bíborosnak – az esztergomi bazilika főoltára előtt felállított – koporsója előtt zajlott a jelenlévő püspökök vezetésével.

Fotó: Wikipédia

Forrás: Agonás Szonja/Magyar Kurír

Pápai távirat Paskai László bíboros halálára2015. augusztus 18.

Paskai LászlóA Szentatya augusztus 18-án, kedden angol nyelvű táviratot küldött Erdő Péter bíborosnak, Esztergom-Budapest érsekének. A pápa szomorúan értesült Paskai László bíboros, ferences szerzetes haláláról – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

Ferenc pápa részvétét fejezi ki Erdő Péter bíborosnak, az egyházmegye papságának, szerzeteseinek és szerzetesnőinek, valamint a világi híveknek. Köszönetet mond a Mindenható Istennek az elhunyt bíboros szolgálatáért, amelyet hosszú éveken át végzett a helyi egyház érdekében. Az Atya irgalmas szeretetébe ajánlja Paskai bíborost.

A pápa lélekben csatlakozik a temetési szertartásra összegyűltekhez és apostoli áldását küldi az Úr vigasza és békéje jegyében.

Az elhunyt korábbi főpásztor lelki üdvéért 2015. augusztus 22-én, szombaton 10 órakor – végakaratának megfelelően – koporsója előtt rózsafüzért imádkoznak, majd 10.30 órakor szentmisét mutatnak be az esztergomi főszékesegyházban.

Fotó: Wikipédia

Forrás: Vatikáni Rádió, Magyar Kurír

Erdő Péter bíboros Paskai Lászlóra emlékezik2015. augusztus 17.

Erdő Péter Paskai LászlóMegrendülten értesültünk Paskai László bíboros úr haláláról. Nehéz években vezette az Esztergomi, majd az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét, olyan időszakban, amikor megváltozott az ország és az egyház egész élete. Ez az az időszak, amikor a rendszerváltozással új intézményes lehetőségek nyíltak az egyházak előtt is, amikor hazatért Mindszenty bíboros úr, és újratemették Esztergomban. Ez az időszak, amikor kétszer is pápalátogatásra került sor Magyarországon: először 1991-ben, aztán 1996-ban. Ez az időszak, amikor rengeteg új egyházi intézmény kezdhette meg ismét a munkáját. Olyan idők voltak azok, amelyek mindenkitől állóképességet, nyitottságot, új ötleteket kívántak. Olyan személyes tulajdonságokat, amelyek valóban különlegesek. Paskai bíboros úr egyébként tanárként, filozófiatanáromként is emlékezetes és kedves személyisége volt a felnövekvő papi nemzedékek történetének. Szemináriumi elöljárói munkájában éppen úgy, mint tanári tevékenységben, azt hiszem, nagyon sok szép emléket hagyott sokakban.

Paskai László bíboros a hit embere volt, a legfontosabbnak tartotta az egyházmegye életében az Oltáriszentség és a Szűzanya tiszteletét. Minden elsőcsütörtökön és -szombaton közös imádságot tartott a papi és szerzetesi hivatásokért, a magyar ifjúságért és a családokért. Különösen szívén viselte a kárpátaljai misszió ügyét.

Nagyon kedves és közvetlen volt a nyugalomba vonulása után is. A papok nagyon szerették, részt vett az egyházmegye közös eseményeiben, méltósággal és szeretettel viselte az évek terhét, a fokozódó betegségek terheit is. Amikor tudtuk ugyan, hogy már súlyosan megromlott az egészsége, mégis váratlanul ért bennünket halálának a híre. Szeretettel őrizzük az emlékét, imádkozunk érte mindannyian: egyházmegyénk és a magyar egyház számára a gyásznak, az együtt érző szeretetnek és az emlékezésnek az alkalma lesz augusztus 22-én, szombaton délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában bíboros prímásunk temetése.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye és a Veszprémi Főegyházmegye, valamint a Főszékesegyházi Káptalan és a magam nevében is megrendült lélekkel, de Isten akaratában megnyugodva tudatom, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye volt főpásztora, Dr. Paskai László Pacifik OFM bíboros, nyugalmazott prímás-érsek életének 89., rendi fogadalmának 66., áldozópapságának 65., püspökségének 38. évében, 2015. augusztus 17-én az örökkévalóságba költözött.

Elhunyt korábbi főpásztorunk lelki üdvéért 2015. augusztus 22-én, szombaton 10.00 órakor – végakaratának megfelelően – koporsója előtt rózsafüzért imádkozunk, majd 10.30 órakor szentmisét mutatunk be az Esztergomi Főszékesegyházban.

Ezt követően helyezzük földi maradványait örök nyugalomra a főpásztorok temetkezési helyén, a Bazilika altemplomában.

„A Lélek erejében” (Lk 4,14)

A volt prímás-érsek atyánk elhunyta alkalmából gyászunk kifejezésére a következő intézkedéseket teszem [az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében]:

1. Egyházi épületeken gyászlobogó kitűzése a temetés napjáig bezárólag.

2. A halált követő 30 napon belül, valamely hétköznapon valamennyi plébániai és lelkészségi templomban ünnepélyes requiem tartandó, melyet a hívekkel előzően közölni kell.

3. A temetés napján, augusztus 22-én az esti harangszó után negyedórás
harangozást rendelek el.

Dr. Erdő Péter
bíboros, prímás, érsek

Gyászjelentés

Aviz bíboros: A megszentelt élet éve nagy reményt ad az egyháznak2015. július 16.

João Braz de AvizJoão Braz de Aviz bíboros, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja prefektusa Esztergomba látogatott a piarista káptalanra. A megszentelt élet évéről, a szerzetesi életforma előtt álló kihívásokról kérdeztük.

A piarista szerzetesi közösség június 30. és július 21. között tartja 47. egyetemes káptalanját, amelyen megválasztották a rend generálisát és a generálisasszisztenseket. Ebből az alkalomból július 15-én Esztergomba látogatott João Braz de Aviz bíboros, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja prefektusa, aki július 15-én szentmisét mutatott be a káptalan résztvevőinek, majd a Szent Adalbert Központban előadást tartott, ezt követően beszélgettünk vele.

Piarista

– Hogyan fogadta a meghívást Esztergomba?

– A Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja prefektusaként gyakran utazom, ellátogatunk az országos szerzetesi konferenciákhoz, olykor egy-egy kongregáció általános káptalanjára is, így most a piarista káptalanra. Idén különös jelentősége van ezeknek a látogatásoknak, hiszen a megszentelt élet évében vagyunk. Nemrég a Fülöp-szigeteken jártam, most José Rodríguez Carballo érsek, a kongregáció titkára ment el oda, hogy folytassuk a megkezdett munkát, én pedig el tudtam jönni Magyarországra, hiszen fontos volt számunkra ez a meghívás.

– Mikor, hogyan született meg a megszentelt élet évének gondolata?

– Ferenc pápa szándéka volt a II. vatikáni zsinat ötvenedik évfordulóján, ami egyben a megszentelt életről szóló Perfectae Caritatis című dekrétum kiadásának ötvenedik évfordulója is. A pápa elmondta, mi a célja a megszentelt élet évének, amely nemcsak a szerzetesek, hanem az egész egyház éve is. Azt kérte tőlünk – II. János Pál gondolatai alapján –, hogy hálával tekintsünk a múltra, szenvedéllyel éljük meg a jelent, és bizalommal, reménységgel tekintsünk a jövőbe. Nagyon szép gondolatok ezek, hiszen a múltban komoly gondok is voltak a megszentelt élet intézményeiben, mégis hálásan kell emlékeznünk, hiszen a szerzetesrendek nagyon fontosak voltak az egyház számára. Szenvedéllyel élni a jelent azt jelenti, hogy boldog, örömteli módon éljük az életünket, a kamaszok lelkesedésével kövessük Jézust. Okunk van reménykedni a jövőben, mert Isten, aki hűséges volt a múltban, hűséges a jelenben, hűséges lesz a jövőben is.

João Braz de AvizEzek azok a célok, amelyeket az alapot jelentik számunkra ebben az évben. Rómában nagyobb találkozókat szervezünk: volt egy ökumenikus konferencia száz résztvevővel, a különböző felekezetek megszentelt életet élő tagjaival; szerveztünk egy találkozót fiatal oktatók számára, ezerháromszázan voltak, akikkel a képzés módjairól, fontosságáról beszélgettünk. Hamarosan lesz egy találkozó, amelyen olyanok vesznek majd részt, akiket az elmúlt tíz évben szenteltek fel. Az év végén egy nagy szimpóziumot rendezünk.

– Amikor a különböző országok szerzetesi intézményeit látogatja, látja már a megszentelt élet évének gyümölcseit?

– Igen, van egy nagyon érdekes dolog, amit észrevettünk: egyfajta pesszimizmus uralkodott a megszentelt életben, és ez kezd megváltozni. A sok probléma rányomta a bélyegét a szerzetesek életére. Sok helyen nagyon idősek már a szerzetesek, olyan rend is van, ahol 80-85 év az átlagéletkor; szintén sok helyen nincsenek hivatások; vannak kongregációk, amelyekből sokan kilépnek, folytonos mozgásban van minden. Vannak olyanok is, akik szerint most már inkább a meghalás művészetét kell megtanulniuk.

Ezzel szemben a megszentelt élet éve nagy reménnyel ajándékoz meg minket. Látunk szerzeteseket, akik felemelik a fejüket, újra mosolyognak. Elmegyünk találkozókra, ahol kétszáz embert várnak, és ezerötszázan jönnek el. Svájcban például egy nagyon kicsi csoporttal találkoztunk volna, és végül hatszáz ember gyűlt össze. Hasonló történt Németországban, Kolumbiában, Brazíliában és Ázsia országaiban is. Magyarországon is volt egy nagyon szép találkozó. Én ebben egy nagyon pozitív folyamatot látok, egyfajta öntudatra ébredést, újjáéledt vágyat arra, hogy intenzíven éljük meg az Istentől kapott hivatást.

– A magyar szerzetesi konferenciák is kampányt indítottak a szerzetesi élet bemutatására, a hírportálunkon mi azt kértük az olvasóktól, írjanak arról a szerzetesről, aki fontos az életükben. Nagyon szép történetek kerülnek elő, rejtett kincsek. Hogyan lehet egyszerre csendben megélni a hivatást és közvetíteni az evangéliumot a világban?

– Én nem vagyok szerzetes, egyházmegyés pap vagyok, ezért Szent Ágostonnal együtt vallom: „Oly későn szerettelek meg Téged, te ősi és mindig új Szépség.” Ágoston a Szentháromságról beszélt, nekem ez a szerzetesi életről szól. Számomra ilyen a megszentelt élet, amelyet későn ismertem meg: mindig ősi és mindig új szépség.

A szerzetesi életet nem a propaganda, nem is a reflektorfény viszi előre. Akkor megy előre, ha valóban az evangéliumot élik meg benne, az evangéliumi értékeket, amelyek az emberi élet általános értékei. Van, hogy látható ez az élet: sokan dolgoznak iskolákban, kórházakban, szociális területen. Mások inkább elrejtőzve élnek. Ott vannak például a világi intézmények, amelyeknek a tagjairól sokszor nem is tudjuk, hogy megszentelt életet élnek az emberek között, a társadalomban, pedig nagyon szép keresztény utak ezek, és nagyon sokan élnek így. Ott vannak a monasztikus életet élők, ők valóban zártabb, kontemplatív életformában élnek Istenért és az emberekért. Nagyon fontosak az egyház számára, azt mondjuk róluk, ők az egyház szíve, mert imádságaikkal az Úr elé viszik az életünket.

– Ferenc pápa azt kéri, hogy a megszentelt életet élők örömmel és reménnyel éljék meg hivatásukat. Mi segítheti őket a nehéz időkben?

– Egy szerzetes életében a legfontosabb dolog nem az intézmény, nem a ház, amelyben él, még csak nem is a tevékenység, amelyet végez. A legfontosabb – amiről Ferenc pápa is beszél – Jézus tekintete, amellyel egy napon szeretettel rátekintett, és elhívta. Akárhány év telt is el azóta, ez a tekintet világosan megmarad. Fontos, hogy mindig megőrizzük, minden más megszűnhet, de ez nem. Ha pedig nem volt ilyen pillantás, akkor el kell menni, mert az ember nincs a helyén: ez hitelesség kérdése. Ha ez a kezdeti hívás megvan, akkor ebből aztán könnyen megszületik az öröm. Hiszen a szerzetes az Urat szolgálja, nem az intézményt. Tegnap [július 14-én – a szerk.] volt Lellisi Szent Kamill emléknapja. Nagyon nehéz élete volt, senki nem értette meg a hivatását, ráadásul egész életében egy nagy, nem gyógyuló seb volt a lábán. A legsúlyosabb betegségben szenvedők között élt, őket ápolta. És mindezzel együtt nagyon boldogan élte ezt az életet, és ez az igazi tanúságtétel. Ezt el lehet mondani minden szentünkről.

– A fáradtság, elöregedés mellett sok helyen újjáéled a lelkesedés, új karizmák is születnek, új kreativitás jelenik meg a megszentelt életben. Hogyan egyeztethető össze az engedelmesség és a kreativitás?

– Talán újra kellene gondolnunk a tekintély és az engedelmesség kérdését. Az engedelmességnek nem az intenzitásán, hanem a módján kell változtatni. Akkor tudunk jó rendfőnökök vagy rendtársak lenni, ha testvérek vagyunk. Ez az életünk alapvető, evangéliumi dimenziója. A keresztséggel Isten fiaivá és egymás testvéreivé váltunk. Ha igazi testvér vagyok, ha Jézust követem, akkor nagyobb eséllyel lehetek olyan ember, aki biztosabban megmutatja Isten akaratát a másiknak. Van egy másik dolog is: a teljes, abszolút engedelmességben is szükség van arra, hogy ne haljon meg bennünk Isten hangja, hiszen a Szentlélek, a Szentháromság bennünk lakik. Ha a rendfőnök parancsa ellenében valami azt mondja bennem, hogy Isten valami mást akar, akkor kötelességem megmondani neki ezt, még ha nehéz is, mert így neki is segítek abban, hogy jobban döntsön. Ebben van a kreativitás, amit úgy élünk meg, hogy közben vágyunk az engedelmességre. Ha a rendfőnök nem érti, akkor engedelmeskedem. És legközelebb ismét elmondom neki, ha valamiről úgy gondolom, hogy Istentől jön. Mindehhez nagyon fontos, hogy újra megteremtsük az igaz testvériség alapjait.

– Hogyan találhatnak közös utakat, hogyan munkálkodhatnak együtt a megszentelt életet élők és a világi keresztények?

– A legfontosabb, hogy nincsenek elsőrangú és másodrangú keresztények. Mindannyian megkaptuk a keresztséget, és követjük Jézust. Egyforma méltóságunk van, a II. vatikáni zsinat tanítása alapján úgy kell tekintenünk Isten népére, mint amelyben az embereknek számos különféle hivatásuk van. Együtt, egymást segítve kell dolgoznunk. Egyelőre sokszor távol vagyunk egymástól, maguk a szerzetesrendek és kongregációk is egymástól elszigetelten élnek. Jobban össze kell tartanunk, szerzeteseknek, papoknak, plébániáknak… Meg kell tanulnunk egységben lenni és segíteni egymásnak, és ha ezt tesszük, akkor az egész keresztény közösség fontosabb szerepet tölt majd be a világ életében. Ez az egység legyen az egyház új arca: az egyházé, amelynek középpontjában Jézus, Isten szava, az Eucharisztia és a közösség áll.

Nem elég, hogy egy katolikus kultúrában élünk, a kereszténységet már nem lehet tekintéllyel előrevinni, csak tanúságtétellel. A tanúságtétel idővel gyümölcsöt terem. A régi szokások is segíthetnek, de ma már nincs szükség egy olyan egyházra, amely csak a régi ájtatosságokat gyakorolja. Új kapcsolatokat kell teremteni, új elgondolásokat kell kidolgozni az evangélium alapján. Ez mindannyiunk felelőssége. Ahol pedig erős a tanúságtétel, ott jönnek a hivatások is.

– Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a megszentelt életet élőknek?

– Sokan vannak, akik bezárkózva élnek, elvesztették a kapcsolatot az emberekkel, és vannak mások, akik régóta a szegények közelében élnek. Engem nagyon megfogott, amikor azt mondta a pápa, hogy nyissuk ki a kapukat, hogy a papok, a szerzetesek kimenjenek, találkozzanak az emberekkel. Nem azt kell várnom, hogy valaki bejöjjön a templomba, hanem nekem kell kilépnem, hogy találkozzam az emberekkel. Aki szeret, az ebbe az irányba mozdul. A pápa egy szegény, a szegényekért élő egyházat szeretne. Ez akkor valósul meg, ha elindulunk a szegények felé: ehhez bátorság kell.

Ferenc pápa azt is kérte például, hogy a nem használt római kolostorokat bocsássák az utcán élők rendelkezésére. Ennek lehetőségeit tanulmányozzuk most, az egészségügyi ellátás, a munkahelyteremtés kérdését, és közben arra is figyelnünk kell, hogy vannak, akik nem akarnak beköltözni egy házba, velük az utcán kell kapcsolatot teremtenünk. Azon munkálkodunk, hogy összefogjuk azokat a szervezeteket, amelyek ezeknek a helyzeteknek a megoldásán fáradoznak. Ez a hívás azonban minden kereszténynek szól. Fontos, hogy mindannyian egyre inkább megéljük Jézusnak a szegényekhez való közelségét.

– Ha az idők jeleit olvassuk, el kell gondolkodnunk azon is, mi a teendőnk a menekültek befogadásának kérdésében…

– Nem mi akartuk, hogy ennyi ember elhagyja a hazáját, de nagyon fontos, hogy ezeket az embereket nem engedhetjük meghalni. Nem válogathatunk. Azon az alapon sem, hogy csak azokat fogadjuk be, akik a mi hitünket vallják. Ha valóban hiszünk a testvériség erejében, akkor nekünk – népeknek és egyes embereknek – meg kell találnunk a befogadás útjait. Így léphetünk közel ezeknek az embereknek az életéhez; egy keresztény, katolikus nép válasza nem lehet más, mint a befogadás.

– Mit üzen a magyar és a hazánkban szolgáló más nemzetiségű megszentelt életet élőknek és minden keresztények: hogyan éljenek, hogy valóban prófétai jelek legyenek a világban?

– Éljünk és higgyünk az evangélium szerint. Ne féljünk meghallgatni Isten szavát, összevetni saját életünkkel. Ne egyedül járjunk az úton, hanem együtt. Ha a megszentelt életben az ember csak a saját rendjét, kolostorát, kongregációját látja, akkor elszigetelődik: meg kell nyílni az egyház egésze felé. Ha együtt vagyunk, segítjük egymást, az erős jel lesz az egész emberiség számára. Nagyon fontos a pápa erőteljes felhívása is: ne féljünk elindulni a szegények felé.

forrás: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Videó: Discorso del Card. Péter Erdő in occasione del 47º Capitolo Generale dell'Ordine degli Scolopi

Káptalani hírek2015. július 12.

Piarista

Az egyetemes káptalan második hete is felettébb eseménydúsan telt a generálisi asszisztensek megválasztását követően.
Július 8-án Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius tette tsizteletét a rendi tanácskozáson, ahol ünnepi szentmisét celebrált.
A hét közepén, a világ több pontjáról megérkezett Esztergomba a káptalan munkáját segítő 9 világi munkatárs, akik közt volt Mikulás Domonkos, a kecskeméti piarista iskola igazgatóhelyettese és Jusztinné Nedelkovics Alíz, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium igazgatóhelyettese is.
Július 10-én a magyar tartományból számos rendtárs érkezett oktatási intézményeinkből. Az aznapi szentmisét Valaczka János Pál, a rendtarftomány közelmúltban felszentelt papja celebrálta, majd a gödi Búzaszem iskola diákjai tartottak néptánc bemutatót az egybegyűlteknek. A délután a renden belüli újrastruktúrálódás és a terjeszkedési politika megerősítésének jegyében telt, ahol az elmúlt hat esztendő friss piarista alapításait és az azokhoz kötődő tapasztalatokat az adott tartomány legfőbb elöljárója mutatta be. Az első prezentációkat Jean de Dieu Tagne (Kinshasai közösség) és Evaristus Akem, közép-afrikai provinciális tartotta a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenlegi "piarista valóságát" illetően.

A mai nap a káptalani atyák a Szlovákiai Tartománnyal ismerkedtek egynapos kirándulás keretében, amelyen belül Nyitrára látogattak el. Itt megtekintették többek közt a barokk templomot, a piarista iskolát és a várat, majd este elköszöntek a kilenc, káptalant segítő világi munkatárstól, akik hazatértek otthonukba.

forrás: piarista.hu

Urbán József lett az ázsiai cirkumskripcióért felelős generálisi asszisztens2015. július 6.

Az egyetemes káptalan a mai nap megválasztotta a generálisi asszisztenseket.
Mivel szombaton a generálisválasztás után a rendi vezetés javaslatára megváltozott a cirkumskripciók beosztása a rendben, ezért az új asszisztensek már ennek mentén kerültek megválasztásra:
- Európa: Miguel F. Giráldez (az előző, hatéves időszakban ő volt a korábbi spanyol cirkumskripció asszisztense)
- Amerika: Francisco Anaya (a mexikói tartomány rendtagja),
- Afrika: Pierre Diatta (az előző periódusban ő volt a korábbi Afrika–Ázsia cirkumskripció asszisztense)
- Ázsia: Urbán József.
Urbán József asszisztensi szolgálata mai nappal veszi kezdetét, aki a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Japán és Vietnám alkotta ázsiai cirkumskripcióért felel innentől.
Urbán Józsefről:
1964. július 12-én született Budapesten. Érettségi után, 1982-ben jelentkezett a piarista rendbe, ahol 1991-ben tett örökfogadalmat, rá egy évre szentelték pappá. Teológiai tanulmányait a rendtartomány hittudományi főiskoláján kezdte el, majd a Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karán fejezte be licienciátusi fokozottal 1993-ban. Ezzel párhuzamosan elvégezte az angol szakot az ELTÉ-n, 2008-ban pedig a SOTE Menthálhigiénés Intézete által szervezett posztgraduális kurzusán kapott lelki gondozói diplomát.
1993-ban Jelenits István, akkori tartományfőnök Szegedre helyezte a frissen indult és még kialakulatlan Dugonics András Piarista Gimnáziumba. Tíz évet élt a szegedi közösségben, először tanárként, majd 1998-tól már igazgatóként, ahol „igazi szegedivé” lett. „Barátságok, fontos kapcsolatok éltető szála fűz ide. Ez alatt lettem felnőtt és felelősségvállaló, és tanultam meg a közösségépítés -- vagy pontosabb így mondani: a közös építés -- mindennél fontosabb feladatát.”

2003-tól 2011-ig a rend magyar tartományának provinciálisa volt, majd egy éven át az egyszerű fogadalmas szerzetesek magisztereként gyakorolta hivatását. 2012-2015-ig a budapesti Piarista Gimnázium igazgatói tisztjét töltötte be.
2015 tavaszán Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Balog Zoltán miniszter, tartományfőnöki szolgálata során a társadalmi felelősségvállalásról híres piarista közösségek és iskolák szemléletformáló átalakítása érdekében végzett munkája elismeréseként Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést adott át Urbán Józsefnek.

Urbán József rendtársunkat ezúton is szeretettel köszöntjük asszisztensi megválasztása alkalmából!
Hiányozni fog a tartományunk életéből, de bízunk benne, hogy személye és szolgálata az ázsiai piarista világ megerősödését segíti majd.

forrás: piarista.hu

Ismét Pedro Aguado lett a piarista rend generálisa2015. július 4.

Pedro AguadoA Piarista Rend 47. egyetemes káptalana Pedro Aguadót, a korábbi generálist választotta meg a rend legfőbb elöljárójának az elkövetkező hat évre.

Június 30-július 21. között zajlik a Piarista Rend 47. egyetemes káptalana az esztergomi Szent Adalbert Központban. A rend 1330 tagjából hivatalosan 62 fő vesz részt a rendi tanácskozáson, akik közel 36 országból érkeztek a világ számos pontjáról.
Ma reggel a káptalani tagok a Szentlelket hívó szentmisén vettek részt, majd a káptalan dékánja, Adelio Pagnini olasz piarista atya tartott rövid beszédet.
Az egybegyűltek Kalazanci Szent József Konstitúcióiból a generális személyére vonatkozó részeket hallgattak meg, majd a tájékozódó szavazás következett. Csendes, imádságos idő után a kánoni szavazással folytatódott a választás.
Ennek eredményeként a következő hat évre Pedro Aguadót, az előző ciklus generálisát választotta meg az egyetemes káptalan a rend legfőbb elöljárójának, megújítva ezzel megbízatását.
Pedro Aguado Bilbaóban született 1957. június 26-án, ahol a „Kalazancius” iskola diákja volt. 1975 augusztusában tette le az egyszerű fogadalmat. Ezt követően a bilbaói növendékházba került, amelyet nem sokkal korábban létesítettek a baszkföldi provinciában. Először tanári szakot végzett, majd Pamplonában teológiát tanult. Ünnepélyes fogadalomtétele 1979. augusztus 25-én volt. A pamplonai érsek, José María Cirarda szentelte pappá 1982. június 13-án. Első papi éveit a pamplonai „Kalazancius” iskolában töltötte, tanárként és a lelkipásztori teendők felelőseként dolgozott. 1985-ben kinevezték a bilbaói növendékház házfőnökévé és a növendékek magiszterévé, e megbízatásait tíz éven át gyakorolta. Ebben az időszakban egyetemi diplomát szerzett neveléstudományból, valamint tanárként és lelkipásztorként tevékenykedett. Az 1988-as provinciai káptalanon megválasztották lelkipásztorkodásért felelős provinciai asszisztensnek, az 1991-es káptalan pedig újraválasztotta erre a feladatkörre. 1995-ben kinevezték a Baszkföldi Rendtartomány provinciálisává, 1999-ben és 2003-ban pedig újraválasztották erre a tisztségre. Az Emmausz Rendtartomány létrehozása utánőt választották meg az új rendtartomány provinciálisának a 2007 januárjában tartott káptalanon.
Piaristaként sok éven át ifjúságpasztorációval, lelkipásztori munkatársak képzésével foglalkozott. Sokat tett a Piarista Testvériségek felkarolásáért, a világiakkal közösen végzett küldetés előmozdításáért és a hivatásgondozásért. A Piarista Rend 46. egyetemes káptalana 2009. július 4-én választotta meg először a rend általános elöljárójává Peralta de la Salban.
Pedro Aguado

Pedro Aguado atya alaposan ismeri a rend helyzetét, konkrét állapotát, ugyanis szinte folyamatosan utazik piarista jelenléttel rendelkező országokba. A Generális atya legutóbbi kánoni vizitációját 2012 októberében kezdte meg, amely 2014 Karácsonyáig tartott. Világkörüli útja során, öt kontinensen összesen 35 országot látogatott meg. A magyar és román tartományban tavaly áprilisban tett hosszabb látogatást.

Szöveg: Szathmáry Melinda, Piarista Rend Magyar Tartománya
Fotó: Mateusz Pindelski SP

Erdő Péter mutatta be a piarista káptalan nyitó szentmiséjét az esztergomi bazilikában2015. június 30.

Erdő PéterErdő Péter bíboros június 30-án, kedden délelőtt az esztergomi bazilikában abból az alkalomból mutatott be szentmisét, hogy a Szent Adalbert Központban megkezdődött a piarista rend egyetemes káptalanja. A szentmisét követően a bíboros az altemplomban elődje, Lékai László bíboros sírjánál imádkozott.

A káptalant Labancz Zsolt, a rend magyarországi tartományfőnöke nyitotta meg, ezt követte az ünnepélyes szentmise az esztergomi bazilikában.

A szentmise elején Pedro Aguado piarista generális üdvözölte a résztvevőket, és köszöntet mondott Erdő Péter bíborosnak a szívélyes fogadtatásért, a piarista rendhez való közelségéért. Erdő Péter elmondta, hogy maga is a rend konfrátere, és kifejezte örömét, hogy velük ünnepelhet. Hozzátette: a szentmisét egyben Lékai László bíborosért – aki maga is piarista diák volt – is bemutatják, halálának évfordulóján.

Erdő Péter olasz nyelven mondott homíliájában a szentmise evangéliumából, a Genezáreti-tó lecsendesítésének Máté evangélista által elbeszélt jelenetéből indult ki. Az evangélium nem véletlenül nevezi tengernek a tavat, mert a tengernek az Ószövetségben maga az Úr parancsol. Jézus megmagyarázhatatlan erővel rendelkezik, megmutatkozik ebben a történetben az istensége: Isten az, akinek segítségével népe túléli a nehézségeket.

A bíboros a történelem viharait átélő egyházat a tengeren hánykódó hajóhoz hasonlította. Kiemelte: vannak olyan időszakok, amikor az emberek nem látnak kiutat a nehézségekből. Ilyen időszak volt Magyarországon az 1950-es év: Mindszenty József bíboros börtönben volt, a rendeket feloszlatták. Minden sötétnek tűnt, de ebben a sötétségben is feltűnt egy kis fény, megjelent a túlélés lehetősége. A megmaradt iskolákban, így a piarista rend korlátozott létszámmal működő iskoláiban a katolikus értelmiség egész generációi nevelkedtek.

Erdő Péter felidézte az 1986-os évet is, amikor a főegyházmegyében egyetlen, a piarista rendhez tartozó papot szenteltek csak fel. Nem látszott, hogy lenne előttük perspektíva, pedig csak három évre volt szükség, és kitágult a látóhatár. Nem azért, mert megharcoltunk érte, hanem a történelem Urának akaratából. A világ Urának segítségével csodák történnek – hangsúlyozta a bíboros. Végül az Úrhoz fohászkodott, hogy a jelenlévők az eszközei lehessenek, akiken keresztül napjainkban is megmutatkozik az ereje.

A szentmise végén Erdő Péter bíboros kíséretével a bazilika kriptájában néhai elődje, Lékai László bíboros sírjánál imádkozott. A hagyomány szerint az elhunyt előd sírjánál minden esztendőben, halálának évfordulóján imádkozik az esztergom-budapesti főegyházmegye főpásztora. Lékai László 1986. június 30-án halt meg Esztergomban.

A szentmise után a résztvevők átmentek a Szent Adalbert Központba, ahol Erdő Péter előadást tartott a magyarországi egyház történetéről, majd válaszolt a piaristák kérdéseire.

forrás: Magyar Kurír

Piarista Rend Generális Káptalan2015. június 30. - július 21.

Piarista Rend Generális Káptalan

A piarista rend sajtóközleményben tájékoztatott arról, hogy a szerzetesi közösség 2015. június 30. és július 21. között tartja 47. egyetemes káptalanját. A háromhetes esemény a rend történetében rendhagyó helyszínen, az esztergomi Szent Adalbert Központban zajlik. Az eddigi káptalanokat Spanyolországban és Olaszországban rendezték meg. Az idén a házigazda szerepét a rend magyar tartománya kapta, ahol több piarista oktatási intézmény (a nagykanizsai, a kecskeméti és a váci középiskola) is fennállásának kerek (250., 300.) évfordulóját ünnepli.

A rend 1300 tagjából hivatalosan 64 fő vesz részt a rendi tanácskozáson, akik 36 országból érkeztek az esztergomi Szent Adalbert Központba. Munkájukat kilenc világi munkatárs segíti majd, akik a káptalan második hetében csatlakoznak.

A piaristák egyetemes káptalanját rendszerint hatévente hívják össze. Az első napokban az egybegyűltek áttekintik az elmúlt időszakot. Az első hét végén a káptalani tagok megválasztják a rend generálisát, majd az asszisztenseit is, akik a négy kontinens (Európa, Afrika, Ázsia, Amerika) ügyeiért felelnek majd. A káptalani időszak utolsó harmadában megvitatják és elfogadják a rend következő hat évre szóló terveit és irányvonalait.

Múzeumok Éjszakája a Prímás Pincében2015. június 20.

Múzeumok ÉjszakájaTáti Porcelánbaba Klub kiállítás a Prímás Pince Kávézóban

Magyarok Margat-ban, a Szíriai Magyar Régészeti Misszió kiállítása

Végvári19:30 VÉGVÁRI 88' emlékkiállítás - Végvári I. János emlék kiállításának megnyitója a Prímás Pince Étteremben

21:30 "Szemezgetünk" - Szekeres János természetfotós és MolnárLászló emlékképész digiráma vetítése a Prímás Pince Szent István téri bejáratánál
Képek megtekintése

Kováts Péter – jótékonysági orgonahangversenye2015. június 14. 19:00

Kováts Péter

Pünkösd2015. május 24.

Erdő Péter: A Szentlélek megtanít arra, mit kíván tőlünk Krisztus
Május 24-én, pünkösdvasárnap Erdő Péter bíboros ünnepi szentmisét mutatott be az esztergomi bazilikában, melynek keretében kiszolgáltatta a bérmálás szentségét.

Erdő PéterAz alábbiakban közöljük Erdő Péter bíboros pünkösdvasárnapi homíliáját.

1. Pünkösd ünnepén az evangélium a Szentlélekről szól. Jézus búcsúbeszédét olvassuk Szent János elbeszélése szerint. Az Üdvözítő azt mondja tanítványainak: „amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek” (Jn 16,13).

Hiányos lett volna Jézus kinyilatkoztatása? Félbeszakadt volna a tanítása? Úgy vetett véget a kereszthalál az életének?

Nem véletlen, hogy felmerültek az ősegyházban, az ókeresztény Egyházban olyan gnosztikus irányzatok, akik ezt vallották. Úgy tartották, hogy Jézus nem mindent mondott el nyilvánosan, hanem vagy folytatódik a kinyilatkoztatás az ő halála és feltámadása után is, vagy voltak titkos tanításai, amelyeket külön adott tovább.

2. János evangéliumában azonban a búcsúbeszéd nem a lélek belső tépelődésére és megismerésére, nem is keveseknek szóló titokzatos tanításokra vonatkozik. A Vigasztalóról, a Paraklétoszról van szó, akinek alakja már ismerősnek tűnhetett Jézus hallgatói előtt is (Vö. R. S CHNACKENBURG , Das Johannesevangelium III, Freiburg – Basel –Wien 1992, 167-169.). Nem csupán egy angyal érkezik az ő személyében, hiszen magától az Atyától származik (Jn 15,26). Ő a Vigasztaló, a védőügyvéd, nem mintha a végítélet jó és gonosz nagy csatája lenne, ahol egyenlő erők csapnak össze. Sokkal inkább a küldetésen van a hangsúly. Jézus küldetésén, aki azért jött, hogy „tanúságot tegyen az igazságról”. A Szentlélek küldetésén, aki viszont tanúságot tesz Jézusról. Folytatja Krisztus művét a világban, és különösen is folytatja az Egyház közösségében.

3. Tehát nem arról van szó, hogy Krisztus tanításából, az újszövetségi Szentírásból és a Szent Hagyományból lényeges hitigazságok hiányoznának. Jézus maga jelenti ki másutt az evangéliumban: „barátaimnak mondalak titeket, mert mindent tudtul adtam nektek”.

Hogyan egyeztetjük össze ezt a két kijelentést, vagyis hogy Jézus mindent tudtul adott nekünk, de a Szentlélek vezet el minket a teljes igazságra? A választ megadja rá részben a mai evangélium, részben az Egyház teljes hagyománya. Az evangéliumban azt olvassuk, hogy a Szentlélek a teljes igazságra vezet el. Nem azt mondja a szent szerző, hogy további igazságokra, hogy több igazságra, hanem a teljes igazságra vezet.

Mi az, amit a tanítványok a Szentlélek megvilágosításával utólag látnak meg? Nagyon sok minden abból, amit Jézus is tanított nekik. Megértésben gyarapodnak. Már a feltámadás után látjuk, hogy megértik lassan – például az emmauszi úton a tanítványok – az Írások jelentését. Vagy később a Szentlélek megvilágítja őket, hogy észrevegyék: az Ószövetségben már jelen voltak azok az előképek és jövendölések, amelyek Krisztus életében, halálában és feltámadásában beteljesedtek. Tehát nem mennyiségi többletet ad hozzá a Szentlélek Jézus tanításához, hanem a megértésünket mélyíti el. Jézus tanítása teljes volt, csak mi nem értettünk meg mindent. Ezért is újra meg újra felmerül már magában a Szentírásban is, hogy a tanítványok keményszívűek, nem értik amit Jézus tanít, hogy utólag, majd a feltámadás után értik csak meg. Ennek a megértésnek a művét munkálja bennünk a Szentlélek. És ahogyan az új és új történelmi helyzetek, az új és új viták és tévedések bombázzák azt az egy és teljes igazságot, amit Jézus ránk hagyott, úgy kényszerül rá az Egyház mindig, hogy a Szentlélek vezetésével mélyebben átgondolja és az ő segítségével mélyebben meg is értse Krisztus tanítását.

BérmálásErre vonatkozik Jézus mondása, hogy a Szentlélek „a jövendőt fogja hirdetni nektek”. Nem konkrét utalás vagy ígéret ez az evangéliumban arra nézve, hogy majd a Jelenések könyvében a Szentlélek sugallatára megfogalmazódik a végső idők története és az emberiség jövője (Vö. R. S CHNACKENBURG , Das Johannesevangelium III, Freiburg – Basel –Wien 1992, 171.). Inkább bátorítás: akik meg akarják őrizni a Krisztustól kapott tanítást, akik az Egyház közösségében helyesen értelmezik azt, útmutatást és vigasztalást találnak benne azokban az új időkben is, amelyek Krisztus Egyházára és a népekre következnek. Nem önkényes és hamis prófétálásra buzdít minket az evangélium, hanem azt ígéri, hogy az új és új helyzetekben, a népek vándorlása, a háborúk és természeti katasztrófák, vagy éppen a tudomány haladása, az új felfedezések és a jólét időszakai közben is megtanít minket a Szentlélek arra, hogy mit kíván tőlünk Krisztus. Megmutatja, hogy hogyan kell róla tanúságot tennünk a világ előtt. A Szentlélek szól az apostolok utódain keresztül. Ő szól hozzánk a Szentírás lapjairól. Az ő ereje tölt el minket, amikor az Egyház liturgiájának részesei vagyunk. Nem tenyérjós az Úr Lelke, hogy kinek-kinek kívánsága szerint jósolná a kedvező jövendőt. Hatalmas erő a Lélek, aki átöleli a világot, és a nyitott szívű, hívő emberek közösségét olyan meglátásokra, olyan cselekvésekre vezeti, amelyek messze felülmúlják a hétköznapi tervezés bölcsességét. A Lélek lendületet ad, hogy az igazi kibontakozás útján haladjunk, amely Isten felé vezet. Ezért minden baljós esemény ellenére nem kilátástalanul sötét a történelem. A Szentlélek fantáziája új és új lehetőségekkel és távlatokkal lep meg minket.

4. Egy bölcs és szentéletű pappal beszélgettem nemrég a püspöki szinódusról. Sokan aggódva vagy éppen türelmetlenül figyelik az Egyház útját és jövőjét. És ez a bölcs pap ezzel bátorított: figyeld meg, minden személyes szándéktól vagy félelemtől függetlenül a Szentlélek olyan megoldásokat mutat az Egyháznak, amelyek hosszú évtizedekre erőt és lendületet adnak.

5. A bérmálás szentségében különleges teljességgel kapjuk meg a Szentlélek ajándékát. Ahogyan maga a szertartás említi: „úgy, ahogyan az apostolok megkapták Pünkösd napján”. Ez a szentség arra segít minket, hogy „hitünket bátran megvalljuk, és hitünk szerint éljünk”.

BérmálásKérjük a Szentlélek világosságát és erejét az új bérmálkozók és a magunk számára, hogy életünk mindennapi helyzeteiben meglássuk, mit kíván tőlünk Krisztus. Mert a hit cselekedetek nélkül holt, teljes akkor lesz, ha tettekre is váltjuk. Erre a teljes igazságra vezessen el bennünket az elevenítő és vigasztaló Szentlélek. Ámen.

A szentbeszéd után Erdő Péter bíboros hatvannégy, az esztergomi plébániákhoz tartozó fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét.

Erdő PéterAz esztergomi bazilikában tartott pünkösdi szentmisén részt vett XIX. Nerszész Péter (Bedrosz) örmény katolikus pátriárka, aki Erdő Péter bíboros meghívására érkezett hazánkba, és május 23-án, pünkösd előestéjén örmény rítusú szentmisét mutatott be a budapesti Szent István-bazilikában. Személyében először tesz látogatást magas rangú örmény egyházi vezető Magyarországon. További képek megtekintése >>

forrás: Magyar Kurír

Nemzetközi CEEPUS workshop2015. május 28-30.

CEEPUSA "Confessional and ethnic interactions in the Habsburg Monarchy" című CEEPUS hálózat keretében 2015. május 28-án és 29-én műhelykonferenciát szervezünk az esztergomi Szent Adalbert Központban. A rendezvényen a hálózat tagjai: a bécsi, a besztercebányai, a grazi és a kolozsvári egyetem, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a szervező Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint külső partnerünk, az amiens-i egyetem oktatói és hallgatói adnak ízelítőt a hálózat témájára vonatkozó kutatásaikból."

 

"Metropolis Hungariae" Esztergom Magyarország első fővárosa2015. május 28. 9:30

Az ESZTERGOM-BUDAPESTI FŐEGYHÁZMEGYE
Metropolistisztelettel meghívja Önt
2015. május 28-án, 9.30 órai kezdettel a
„Metropolis Hungariae” ESZTERGOM MAGYARORSZÁG ELSŐ FŐVÁROSA címû konferenciára,

melynek védnöke: ERDŐ PÉTER bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
A konferenciát megnyitja és elnököl: SZÉKELY JÁNOS esztergom-budapesti segédpüspök
A megjelenteket köszönti: ROMANEK ETELKA Esztergom város polgármestere

Program:

9.30 – 11.00
ZSOLDOS ATTILA akadémikus (MTA BTK Történettudományi Intézet): A három Esztergom: a korai várost alakító tényezők
HORVÁTH ISTVÁN PhD (ny. múzeumigazgató): Szent István városa: Esztergom
TERPLÁN ZOLTÁN PhD (MNM Esztergomi Vármúzeum): Esztergom, az első királyi székhely

11.20 – 12.35
SZOVÁK KORNÉL DSc (PPKE BTK Medievisztika Tanszék): A király, a nagyúri palota meg a tölgyfa. Esztergom III. Béla birodalmában
MAJOR BALÁZS PhD (PPKE BTK Régészeti Tanszék): Régészeti kutatások a Szent Vid templomban
BERTÓK GÁBOR PhD (PPKE BTK Régészeti Tanszék): Geofizikai kutatások eredményei Esztergom-Szentkirályon

14.00 – 15.15
Elnök: BARANYAINÉ KONTSEK ILDIKÓ, igazgató (Keresztény Múzeum)
MAROSI ERNŐ akadémikus (MTA BTK Mûvészettörténeti Intézet): Esztergom II, A 12. századi Szent Adalbert székesegyház
a mûvészettörténetben
LŐVEI PÁL DSc (MTA BTK, Mûvészettörténeti Intézet): Bíbor Esztergom – a Szent Adalbert-székesegyház, a Bakócz-kápolna és a királyi/érseki palota vörös márványa
TAKÁCS IMRE DSc (Iparmûvészeti Múzeum): Az esztergomi Deésis és a Porta speciosa programja

15.30 – 16.45
ÉRSZEGI GÉZA DSc (ny. főlevéltáros, főtanácsos): Diplomatikai megfontolások János érsek prímási kinevezéséről
KÖRMENDY KINGA PhD (ny. könyvtáros): A Collegium Christi tagjainak tanulmányai
HEGEDŰS ANDRÁS PhD (Prímási Levéltár): Esztergom város kettőspecsétje

Mindszenty József-életműdíj2015. május 02.

A Szent Adalbert-központban tartott fogadás keretében adták át első alkalommal a Mindszenty József-életműdíjat.

A Mindszenty József hercegprímás által 1972-ben alapított, Vaduzban bejegyzett Kardinal Mindszenty Stiftung és a budapesti székhelyű Magyarországi Mindszenty Alapítvány – Erdő Péter bíboros főpásztori jóváhagyásával – alapított vándordíjat az idei jeles Mindszenty-évfordulók alkalmából. Első alkalommal Adriányi Gábor és Mészáros István professzorok, a Mindszenty-kutatás doyenjei, a bíboros szellemi öröksége továbbadásának hiteles fáklyavivői részesültek a kitüntetésben.

Mindszenty József-életműdíj

Adriányi Gábor (képünkön jobbra) 1935. március 31-én született Nagykanizsán. Az esztergomi ferences gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, Budapesten kitüntetéssel érettségizett. A Központi Szemináriumban meg kellett szakítania papi képzését, mert megtagadta a részvételt a békepapi mozgalomban. 1960-ban Zadravecz István püspök titokban szentelte pappá, hivatalos egyházmegyei felhatalmazás híján a Szent Római Egyház titulusára. Lelkipásztori feladatait rejtve végezte, állandó hatósági megfigyelés alatt állt. 1961-ben a letartóztatás veszélye elől sikerült Németországon keresztül Rómába jutnia, ahol a Pápai Magyar Intézet növendéke lett, és a Szent Tamás Egyetemen teológiai doktorátust szerzett.

Egyetemi tanári pályafutása 1971-ben a Bonni Egyetem Teológiai Karán vette kezdetét. Magyarországon kezdetben csak könyvein keresztül, majd a rendszerváltozást követően személyesen is komoly hatást gyakorolhatott a teológia és az egyháztörténet művelésére. Címzetes kanonok, a francia Palmes Academique rend lovagja, a varsói Kardynal Wyszyński Egyetem tiszteletbeli doktora, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének külső tagja, kitüntették Fraknói Vilmos-díjjal és a Szabadság hőse emlékéremmel.

Mészáros István (képünkön balra) 1927. január 26-án született Pestújhelyen. Kitüntetéssel érettségizett az esztergomi bencés gimnáziumban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet és doktori fokozatot, első írását középiskolai tanárként publikálta. Az ELTE professzoraként a magyar neveléstörténet és több pedagógusgeneráció meghatározó személyisége lett. Istenhitét soha, semmilyen előny érdekében nem tagadta meg. 1988 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szent István Tudományos Akadémia tagja, a Kaposvári Egyetem díszdoktora, a Stephanus-díj, a Fraknói Vilmos-díj, a Klebelsberg Kuno-díj, a Teleki Pál-emlékérem és a Mindszenty József-emlékérem díjazottja, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje.

Fiatal diákként tanúja volt Mindszenty bíboros aktív főpásztori szolgálatának. A rendszerváltozást követő évtizedekben fáradhatatlanul kutatta a hercegprímás életművét. A Mindszenty Alapítvány kérésére ő végezte el a szentté avatási eljáráshoz szükséges bibliográfia összeállítását, az idei évben vállalta az Emlékirataim megjelenés előtt álló kritikai kiadásának szakmai lektorálását.

Az élethossziglan birtokolható kitüntetést egyszerre legfeljebb heten tudhatják magukénak. A díjat a két alapítvány együttes kuratóriumi ülésen meghozott, egyhangú döntés alapján adományozza az egyházi, tudományos és közösségi életben Isten Szolgája Mindszenty József bíboros tiszteletének előmozdítása terén kimagasló érdemeket szerzett, hatvanöt év feletti, keresztény vallású, az életműdíjra személyes életvitelükkel is méltóvá vált személyeknek.

Az életműdíj odaítéléséről latin nyelvű adományozó levél készül, és ünnepélyes formában átadják a boldog emlékű főpásztor bronzból készült álló szoboralakját, amely Hermann Zsolt reprezentatív alkotása.

forrás: Magyar Kurír

Engesztelő zarándoklat Magyarországért 2015. május 02.

Ternyák CsabaMájus 2-án, szombaton az esztergomi bazilikában 10.30 órakor Erdő Péter bíboros ünnepi szentmisét mutat be, Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédet mond Mindszenty József bíboros-hercegprímás halálának 40. évfordulóján. A szentmisét követően 13.30 órakor kerül sor Mindszenty bíboros szobrának felavatására a Sötétkapu város felőli bejáratánál.

Mindszenty JózsefMindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvényellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949 júliusában másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték. Hat év budapesti börtön után, megromlott egészsége miatt 1955. augusztus 17-től Püspökszentlászlón, november 2-tól pedig Felsőpetényben tartották fogva. Onnan szabadították ki 1956. október 30-án. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kapott menedéket. 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget, Rómába, majd Bécsbe ment. Mindszenty József 1975. május 6-án halt meg, Mariazellben temették el. 1990. május 18-án a magyar Legfelsőbb Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, majd újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.

forrás: uj.katolikus.hu

Esztergom és Térsége Turisztikai Egyesület alakuló ülése2015. április 27.

Romanek EtelkaEsztergomban a Szent Adalbert Központban tartotta alakuló ülését 2015. április 27-én az Esztergom és Térsége Turisztikai Egyesület.

Az Egyesület megalakításának a célja, hogy a helyi és térségi szereplőket összefogva megalakulhasson a turizmus fejlesztését koordináló Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezet.

Az Egyesület alakuló ülésén megjelenteket Romanek Etelka polgármester köszöntötte. A város történelmi múltján „végigsétálva” olyan személyiségeket emelt ki, akiknek a munkássága meghatározóak a mai Esztergom látképében is. Aktív, együttműködő, összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy Magyarország első fővárosa újra vonzó célpontjává váljon a pihenni vágyó hazai és külföldi vendégeknek.

A megjelent esztergomi turisztikai szolgáltatók, szereplők határozatba foglalva megalapították az Esztergom és Térsége Turisztikai Egyesületet elfogadva annak alapszabályát is. A szervezet elnökének Meszlény Lászlót, elnökség tagoknak Koós Lászlót és Csapucha Katalint választották. A felügyelő bizottság tagja lett Tóth Tivadar, Tokod polgármestere, Vöröskői István, Kesztölc polgármestere, és Pallagi Tibor, Bajna polgármestere. Az egyesület elnökét felhatalmazták a nyilvántartásba vétel elindítására, és a TDM szervezet bejegyzésének az elindítását is támogatták.

Az ülésen jelen volt Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke, aki örömmel üdvözölte az Egyesület megalakulását, és a támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az Egyesület formális megalakítását követő konferencián elsőként Szalóky Jenő a gyenesdiási TDM tiszteletbeli elnöke, a település volt polgármestere osztotta meg több évtizedes tapasztalatát a hallgatósággal. Felhívta a figyelmet a megértés fontosságára. A TDM elsősorban nem egy szervezet, hanem egy tevékenység („tegye a dolgát mindenki”). Mindenki egy közös asztalra teszi le a tapasztalatát. Egyértelmű célokra van szükség, a felelősségvállalás közös.

Soproni Gyula - a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási tanácsadója – a turisztikai pályázati lehetőségeket mutatta be. Magyarics Gábor a Magyar TDM Szövetség alelnöke pedig bemutatva a szervezetet elmondta, hogy tulajdonképpen érdekvédelmi tevékenységet látnak el. Ennek a legnagyobb eredménye, hogy az új pályázati időszak kapcsán egyeztetni tudnak a kiírásért felelős minisztériummal.

A Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régiót Sztojanovits Kristófregionális igazgató képviselte. A régiót számokban bemutatva elmondta, hogy Esztergom sajnos az elmúlt években nagyon rosszul szerepel. A 2007-2014-es időszakban 7 %-os növekedés történt, a vendégéjszakák száma a 2004-es adatoknak felel meg. Az elmúlt években nem tudtak Esztergomról, nem volt kapcsolat, akivel egyeztethettek volna. Ezért is nagyon örül a TDM szervezet megalakulásának.

Nagy Péter az Ister-Granum EGTC igazgatója mutatta be az Esztergomot körülölelő határon átnyúló önkormányzati együttműködést, amelynek a turizmus fejlesztése mellett egyéb terülteken is konkrét elképzelései vannak. Jelenleg legaktívabban helyi termék hálózat kialakításán dolgoznak, aminek eredményességét jelzi az előző két évben elnyert 5 projektre kapott közel 30 millió forintos támogatás. Esztergom a lehetőségek térsége, az Ister-Granum pedig a város régióközponti szerepének erősítésének a legjobb eszköze.

Az Egyesület bejegyzési folyamata az alakuló ülést követően elkezdődik annak érdekében, hogy a megszerzett TDM regisztrációval az ősszel kiírásra kerülő pályázatokon Esztergom és térségének turisztikai fejlesztéseiért eséllyel nyújthassa be projektelképzeléseit.

forrás: istergranum.eu

Képriport

PRINCESS koncert2015. április 24.

Princess

2001-ben alakult meg a magyar crossover zenei élet máig legmeghatározóbb zenekara, a Princess együttes. A három gyönyörű "hegedűhercegnő" olyan, addig elképzelhetetlennek tűnő forradalmat csinált a komoly és a könnyűzene szerelemházasságából, amit addig egyetlen magyar zenekarnak sem sikerült. Előítéleteket semmibe véve, falakat ledöntve vitték el a klasszikus zeneirodalom legszebb dallamait azokhoz az emberekhez, akiket előttük eddig senki sem tudott megszólítani komolyzenével. És ugyanezzel az őszinte lelkesedéssel csempésztek huszonegyedik századi pezsgést és dinamizmust hazánk és Európa megannyi híres koncerttermébe a zeneértő közönség legnagyobb megelégedésére.

A Princess megalakulás óta koncerteztek Hollandiában, Franciaországban és Németországban, játszottak a nápolyi hercegnő születésnapi partyján, jártak az Egyesült Arab Emirátusokban turnéztak Mexikóban és szilveszteri műsort adtak Monte Carlo Grand Casinojában. Két Arany Zsiráf díjban és számos magazin rangos elismerésében részesültek gálakoncertjeiken pedig rendre teltház előtt játszanak. Ezúttal a Szent Adalbert Központban adtak koncertet a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mesteravató ünnepségen.
Hivatalos honlap: www.princessmusic.hu

KEMKIK mesteravató ünnepség2015. április 24.

A kamara 142 jelöltet avatott mesterré Esztergomban

KEMKIKA szakképzés rendszerének módosítása emelheti a képzés színvonalát, a duális képzésben résztvevő képzőhelyek száma 8 ezerről 20 ezerre, a diákok száma 50-ről 70 ezerre növekedhet 2018-ra - mondta a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, dr. Odrobina László pénteken Esztergomban a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett mesteravatón.

A rendezvény az ország egyik legnagyobb mesteravatója, 13 szakmában 142 jelöltet avattak mesterré. A ceremóniát az 1700-as évekbeli céhes hagyományok szerint szervezték.
A jelöltek a korból származó eredeti nyitott céhláda előtt tettek esküt a fő céhmester, dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és atyamester, dr. Szerencsés László, a kamara megyei elnöke előtt, valamint szintén korabeli céhes ivókannából és kupából ittak társpoharat.
Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, területi kamarákkal közösen országosan több ezer mesterjelölt képzését végzik. A szakképzésben oktatóknak csupán egyharmada rendelkezett mestervizsgával, azonban a színvonal emelése érdekében szeptember elsejétől csak mestervizsgát tett személy oktathat.

Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott beszédében kiemelte, hogy a mesteri cím megszerzése nem kevés felelősséggel jár, hiszen a mesterek hivatottak kinevelni a jövő kézműveseit és a jövő mestereit is.
Dr. Szerencsés László, megyei kamara elnöke ismertette, Komárom-Esztergom megyében 2015-ben összesen a támogatott képzés eredményeként 19 szakmában 240 mestert avathatnak. Képzésükhöz a kamara összesen 55 millió forint támogatást kapott. A mesterképzés presztízsét mutatja, hogy idén a megyei kamara 60 tagja nem támogatott szakmában szerez mesterlevelet.

„A mesteri cím nemcsak a magasabb szintű tudást, megbízhatóságot jelenti a fogyasztónak, de azt is, hogy a kézműves másként tekint a munkájára, a hivatását művelő szakember mentalitása más, mint egy kezdő fiatalé. Ez az a különbség, ami megkülönbözteti a szakmáját az egyszerű kenyérkereső munkánál többre becsülő, a hivatását életformának tekintő kézművest a mesteri szint elérésére nem törekvő társaitól” - ezekkel a szavakkal méltatta dr. Szerencsés László az új mestereket. Videó

forrás: KEMKIK

Közgyűlést tartott a borrendszövetség2015. április 10.

MBOSZ

Április 10-én az esztergomi Prímás Pincében tisztújító közgyűlést tartott a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége. Átadták a szövetség kitüntetéseit is.
A 45 rendes és 9 társult tag borrendet számláló Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége közgyűlésén a szövetséget három cikluson át elnöklő Dr. Terts András helyére a Balatonvin Borlovagrendet képviselő Koczor Kálmánt választotta a tagság.

A Marketing Bizottság elnöke Hartl Mónika, a Vinum Ister Granum Regionis Borrend alapító elnökségi tagja, a Szakmai Bizottság elnöke Béleczki Mihály (Kiskőrösi Gondűző Borrend), mindkettejüknek ez a második ciklusa. A Nemzetközi Bizottság elnöke Dr. Brazsil Dávid (Da Bibere Zalai Borrend), a Felügyelő Bizottságot Dr. Zagyva Erzsébet (Lorántffy Zsuzsanna Borrend) vezeti.

A leköszönő elnök tevékenysége elismeréséül megkapta a szövetség Pro Vino Hungarico díját. Az 1994-ben alapított díjat a szövetség évente egyszer adományozzák olyan szervezetnek, intézmények, kivételesen személynek, aki/amely a borrendek megítélése szerint legtöbbet tett a magyar borért, szőlő-és bortermelésért, borkultúráért, melynek ars poeticája megegyezik a borrendek céljaival.

Az MBOSZ alapította Pro Vino Érdemérmet is a közgyűlésen adták át azoknak, akik a borrendi mozgalomban, a borrendek és a magyar borkultúra, a kulturált borfogyasztás népszerűsítése érdekében több éven, évtizeden át kiemelkedő tevékenységet végeztek:

Tóth Gyula
Páli Lajos
Kocsis Pál
Apor Erzsébet Emília
Gyöngyösi Antal kincstárnok, alapító Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend (Esztergom)
Bíró Mária díjat kaptak:

Koczor Dóra
Tálos Katalin
Diszoklevél kitüntetést az MBOSZ kitüntetési szabályzatának értelmében olyan személyek kaphatják a szövetség elnökségének döntése alapján, akik a magyar borrendekért, a magyar borrendi mozgalomért kiemelkedően tevékenykedtek.

A kitüntetésben részesültek:

Nyergesi Rezső alapító, leköszönt nagymester Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend (Esztergom)
Tóth János Zoltán

További képek megtekintése

forrás: BOR és PIAC

Elindult az évnyitó zarándoklat2015. április 10.


2015. április 10-én indult a Magyar Zarándokút évnyitó zarándoklata. Az évnyitó alkalmával minden évben egy jeles közéleti személyiség ún. zászlós zarándokként csatlakozik a zarándokcsoporthoz. Idén Varga Miklós énekes, színművész tart a zarándokokkal, akinek április 10-én, Esztergomban Schmittné Makray Katalin és Nemcsák Károly, korábbi zászlós zarándokok átadták a zarándok stafétát. Rumi Imre, a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke az ’örökös zászlós zarándok’ címet adományozta Schmittné Makray Katalinnak a zarándokútért, a zarándoklat népszerűsítéséért végzett munkájáért. Ezt követően Romanek Etelka polgármester és Székely János püspök indította útra a csapatot a Szent Adalbert Központ elől. Majd a zarándokok a Bazilikában Németh János kanonokkal egy imádsággal készültek fel lélekben az útra, melynek néhány szakaszát idén először kerékpárral teljesítik. Az indulás napján Esztergomtól Dobogókőig gyalogoltak, majd 11-én Pilisszentivánra érkeztek. 12-én Budapest XII. kerülete volt a végállomás, ahonnan a csapat Pécsig kerékpárral teszi meg az utat, onnan pedig gyalog folytatják útjukat Máriagyűdig. Egy napra bárhol lehetőség van csatlakozni a zarándokokhoz.


forrás: magyarzarandokut.hu

„Ezt köztünk! Isten áldja!” Széchenyi István válogatott levelei2015. március 11. 17:00

Széchenyi IstvánMeghívó - Az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára tisztelettel meghívja az „Ezt köztünk! Isten áldja!” Széchenyi István válogatott levelei című kötet bemutatójára

A rendezvényt megnyitja:
Dr. Székely János
esztergom-budapesti segédpüspök, a főiskola rektora

A könyvet bemutatja:
Dr. Körmendy Kinga,
Dr. Mázi Béla
,
az Akadémiai Könyvtár Széchenyi-gyűjteményének gondozói

Közreműködik: Nagy Sándor 5. éves papnövendék
Helyszín: Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára
Esztergom, Szent István tér 10. (Szent Adalbert-központban)

További képek megtekintése

Erdő Péter: Szabad szívvel böjtöljünk!2015. február 18. 17:00

A nagyböjt útján a kereszt mutatja az irányt, a lendületet pedig a Szentlélektől kapjuk – mondta Erdő Péter bíboros a február 18-án, hamvazószerdán Esztergomban bemutatott szentmisén.

Erdő PéterSzabad szívvel kezdjük a nagyböjti bűnbánat idejét. A bűnbánati idő ugyanis nem a szomorúságnak, hanem az örömnek az ideje. Aki helyesen böjtöl, az vidám arccal jár-kel az emberek között – hangsúlyozta Erdő Péter szentbeszédében az esztergomi bazilikában.

Ennek a szabadságnak, sőt felszabadulásnak a gondolatát fejezi ki az a régi keresztény hagyomány, amely a böjt és a bűnbánat állapotát hajóúthoz hasonlítja – fűzte tovább gondolatait a főpásztor, aki szerint úgy indulunk a bűnbánat útjára, mint a kormányos, amikor hajójával elhagyja a kikötőt és nekivág a nyílt tengernek. Figyeli az áramlásokat, kerüli a zátonyokat a part közelében, a műszerfalra összpontosítja a figyelmét, eközben pedig nem tud az otthoni gondokkal és problémákkal foglalkozni. Így kell a nagyböjti időszakot megkezdenie a hívő embernek: a földi gondokat félretéve egész lélekkel Krisztus keresztjére kell figyelnie – figyelmeztetett a bíboros.

HamvazószerdaA nagyböjt útja a Golgota felé tart, beteljesedése Krisztus megváltó kereszthalála és feltámadása. A kereszt mutatja tehát az irányt, a lendületet pedig a Szentlélektől kapjuk – fogalmazott Erdő Péter, hozzátéve: csak akkor haladhatunk a megfelelő irányba, ha megszabadulunk bűneinktől, őszintén felülvizsgálva mindennapi életünket, azokat a szürke napjainkat, amikor felületesen szemlélve semmi nagy rosszat nem műveltünk. Ugyanis ha jobban belegondolunk, ha nyugodtan és imádsággal vizsgáljuk meg a lelkiismeretünket, elfoghat bennünket a rossz érzés, hogy nem a helyes irányba megyünk. Miért is nem volt időm ma egész nap imádkozni, miért nem volt ma egy jó szavam senkihez, mi volt az, amit mindennél fontosabbnak éreztem? – vetődnek fel a kérdések. Kiderül, hogy a pillanatnyi helyzetek nyomása alatt sodródik az ember, a saját vagy a mások szeszélyes ötleteinek enged, esetleg a tévén vagy az interneten vándorol egyik csatornáról vagy honlapról a másikra, és már nem is tudja, miért. Talán azért, hogy ne kelljen gondolkozni, talán azért, mert a csöndben meghallanánk a lelkiismeretünk szavát és eszünkbe jutna az evangélium is, ahol Jézus világosan megmondta, hogy mit fog majd tőlünk az örök bíró kérdezni.

Hogy is van az a dolog az éhezővel? És hogy van a betegekkel, a börtönben lévőkkel? Hogy van azokkal, akik a mi személyes figyelmünkre és törődésünkre várnak? Nem a pénzünkre, vagy nem csak és főleg a pénzünkre. Még akik pénzt kérnek tőlünk, azok sem biztos, hogy azzal vannak kisegítve – folytatta a lelkiismeret-vizsgálatot a főpásztor, kiemelve: sokszor minden galádság nélkül úgy telnek el napjaink, hogy azt vesszük észre, hogy sodródunk, hogy mindenre volt időnk, csak arra nem, ami igazán fontos.

Olyanok vagyunk, mint a hajó kormányosa, aki mindennel foglalkozik, csak a hajó útjával nem – mondta Erdő Péter. – Ilyenkor szokott előfordulni, hogy például egy vagyonokat érő luxushajó a Ligur-partok közelében zátonyra fut és oldalára dőlve visz hullámsírba ártatlan embereket, hogy aztán drága pénzekért évek múlva mégis kivontassák a partra, mert talán még a roncs is megéri a fáradságot.

A figyelmes lélekkel, igazi bűnbánattal megtartott böjt lelkünk éhségét és szomjúságát fejezi ki – mutatott rá a főpásztor, hozzáfűzve: a böjt és a segítő szeretet szorosan összefüggnek egymással. A böjt éberré tesz, de a bűnbánat igazi gyümölcse a mások iránti segítő szeretet.

Erdő PéterBöjtünk akkor kapja meg teljes értelmét, ha az Isten iránti hódolat, az engesztelő, dicsőítő, hálaadó és alázatosan kérő imádság kíséri. A böjtölés nem öncélú teljesítmény keresése, hanem ráhangolódás az Istennel való személyes kapcsolatra – mondta a bíboros. A magunk és a mások figyelmét éppen azzal fordítjuk Isten felé, hogy olyasmiről is lemondunk, amit a hétköznapi józan ész elfogadhatónak, sőt szükségesnek tart. El kell tehát fordulnunk olykor a teremtett hétköznapiságtól, hogy a Teremtő mérhetetlen távoli és egyben bennünk működő jelenlétére tekintsünk,és azáltal láthassuk meg a dolgok teljesebb, mélyebb valóságát – emelte ki szentbeszédében Erdő Péter.

A homíliát követően a főpásztor elvégezte a hamvazás – nagyböjt kezdetét jelző – szertartását. A szentmise záró áldása után az egybegyűltek Erdő Péter bíboros vezetésével kérték Boldog Meszlényi Zoltán közbenjárását a vértanú püspök ereklyéjét tartalmazó mellékoltárnál.

Forrás: Magyar Kurír (asz)

Szentföldi zarándoklaton az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjai 2015. február 9-13.

Negyvenhárom pap és egy diakónus vesz részt az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye által február 9. és 13. között szervezett zarándoklaton. Az út szakmai és lelki vezetője Székely János segédpüspök – tájékoztatott Füzes Ádám.

Szentföldi zarándoklat

A szervezést tapasztalt szentföldi kísérőként Szederkényi Károly plébános vállalta Rami Shacham helyi idegenvezetővel együttműködve. A zarándoklaton részt vevő papok szakmai és lelki vezetője Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az egyes szentmiséken és evangéliumi helyeken más-más lelkipásztor mond elmélkedést. A VI. Pál pápa által az ötödik evangéliumnak nevezett szentföldi zarándoklat során nem lehetséges Jézus földi életének valamennyi helyszínét felkeresni, de a fontos üdvtörténeti helyek megtekintése mellett az evangéliummal tudnak találkozni a résztvevők.

Szentföldi zarándoklat

A zarándokok felkeresik Haifát, a Kármel hegyi Stella Maris-kolostort, valamint megtekintik a Genezáreti-tó partján fekvő szent helyeket: a kenyérszaporítás helyszínét, a Primátus-kápolnát, Kapernaumot (Péter házával és a zsinagógával) és a hegyi beszéd templomát. Názáretben megtekintik az Angyali Üdvözlet-bazilikát és a Szent József-templomot, majd Kánán keresztül a Holt-tengerhez utaznak, Qumranban ellátogatnak a holt-tengeri tekercsek lelőhelyére. Jeruzsálemben végigjárják az Olajfák hegyét, a Getszemáni-kertet, illetve a Via Dolorosát, amely a Szent Sír bazilikához vezet. A siratófalnál tett látogatás mellett a Sion hegyet is megtekintik: az utolsó vacsora termével, Dávid király sírjával és az elszenderülés templomával. Betlehemben a születés templomát keresik fel.

Szentföldi zarándoklat

A tavaly nyári, jól sikerült felvidéki főegyházmegyei papi kiránduláson fogalmazódott meg, hogy a tél folyamán is jó lenne közös papi zarándoklatot szervezni. Erdő Péter bíboros támogatta az ötletet, és még a helyszínen fölmerült, hogy méltó módon a Szentföld legyen a zarándokút célja.

Fotó: Füzes Ádám; Forrás: Magyar Kurír

Erdő Péter: Soha nincs késő, hogy újra átgondoljuk életünket2015. február 2.

Erdő Péter bíboros Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony) ünnepén, február 2-án az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét. A szertartás kezdetén gyertyaszentelésre is sor került.

„A Világosság a világba jött, de a sötétség nem fogadta be” – mintha a János-evangélium e nagy teológiai kijelentésének a konkrét megjelenése lenne a mai evangélium, vagyis Jézus bemutatása a templomban – emelte ki szentbeszédében Erdő Péter. Ahogyan az agg Simeon mondja Szűz Máriának: Jézus jel lesz, amelynek ellentmondanak. Ez a prófétai szó pedig Jézus földi pályafutásának kezdetén, Isten és ember találkozásának kitüntetett helyén, a jeruzsálemi templomban hangzott el – mutatott rá a főpásztor.

Ha a világ és vele együtt az ember Isten teremtménye, akkor mégis honnan ered a világosságnak és a sötétségnek ez a harca, amely az emberiség ősi tapasztalata? – tette fel a kérdést Erdő Péter. Hiába magyarázták ezt a feszültséget sokan – a perzsa dualizmus híveitől kezdve a gnosztikus és más dualista eretnekségekig – úgy, hogy két őserő van, egy jó és egy gonosz, vagy két istenség, vagy egy jóságos Isten és egy olyan gonosz sátán, aki egyenrangú vele, a kereszténység nem vallja ezt. Ugyanakkor Jézus életében is megjelenik a gonosz támadása a pusztai megkísértés történetétől egészen Júdás árulásáig és a kereszthalálig – tette hozzá a bíboros.

Jézus feltámadásával bizonyította, hogy erősebb a gonosznál – hangsúlyozta Erdő Péter. – Ahogyan a keleti egyház énekli húsvét éjszakáján: ő „legyőzte halállal a halált”. Vagyis világ történelme nem végtelen harc, de nem is a gonosz teljes győzelme, mivel a gonosz nem Isten, és mindenható, örökkévaló, jóságos és igazságos Isten csak egyetlenegy van. Amikor a Hiszekegy első szavait kimondjuk: „Hiszek az egy Istenben”, gondoljunk arra, hogy senki sincs, aki meghiúsíthatná az ő szeretetének örök tervét! – figyelmeztetett a főpásztor.

A rossz azért lehet jelen a világban, mert Isten annyira akarja a mi szabadságunkat, hogy még azt is lehetővé teszi, hogy akaratával szembeforduljunk – hangoztatta a bíboros, hozzátéve: Ha mi nem zárjuk el a szívünket Isten szeretete elől, akkor semmilyen égi vagy földi hatalom, semmilyen magasság vagy mélység nem szakíthat el minket tőle, és nem akadályozhatja meg, hogy az üdvösségben örökre boldogok lehessünk.

Életünk során soha nincs késő, hogy újra átgondoljuk az életünket, és minden tettünket hozzáigazítsuk Isten szerető tervéhez. Erre emlékeztet Jézus bemutatása a templomban – zárta beszédét Erdő Péter bíboros.

Forrás: Magyar Kurír (asz)

Esztergom és környéke kincsei2015. január - május

Esztergom

Ismeretterjesztő előadások tárgyi és szellemi örökségünkről
a Szent Adalbert Központban (Esztergom, Szent István tér 10.)

2015. január 22. (csütörtök) 18.00 órakor
Kismesterségek nagy mesterei Esztergomban a török kor után
előadó: Kövecses-Varga Etelka (régész, néprajzkutató) Videó

2015. február 5. (csütörtök) 18.00 órakor
Schola Cantorum (egy bényi szaklap az 1930-as évekből)
előadó: Csicsay Alajos (író, ny. pedagógus)
Közreműködők:
Dr. Horváth István (régész, ny. múzeumigazgató)
Juhász Gyula (vers- és prózamondó, a párkányi múzeum vezetője)
Pálmai Árpád (karvezető, egyházzenész) Videó

2015. február 12-én (csütörtök) 18.00 órakor
A rendszerváltás 25. évfordulója alkalmából írt könyvét ismerteti a szerző:
TARICS PÉTER (újságíró, politikai szakértő)
Közreműködő díszvendégek:
KONDOR KATALIN (újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke)
POZSGAY IMRE (miniszter, ny. egyetemi tanár,
a rendszerváltás meghatározó alakja)
A könyv a helyszínen megvásárolható és dedikáltatható.
Szervező: Laskai Osvát Antikvárium Videó

2015. február 24. (péntek) 18.00 órakor
Az 1848/49-es szabadságharc eseményei
Esztergom vármegyében
előadó: Hermann Róbert (az M.T.A. doktora) Videó

2015. március 19. (csütörtök) 18.00 órakor
A táti csata 1685-ben
előadó: Dr. Négyesi Lajos (hadtörténész) Videó

2015. április 9. (csütörtök) 18.00 órakor
Az esztergomi városi könyvtár alapítója és gyűjteménye
előadó: Horváth Mária PhD (könyvtáros, OSzK) Videó

2015. április 30. (csütörtök) 18.00 órakor
Az Esztergomi Szent Imre Gimnázium története 1857-1948
előadó: Iván László (történész, régész)

2015. május 21. (csütörtök) 18.00 órakor
Az esztergomi vasútvonalak történelmi érdekességei 2000-ig
előadó: Koronkai József (vasúti mérnök) Videó

Az európai püspöki konferenciák hittani bizottságai elnökeinek találkozója Esztergomban2015. január 15.

2015. január 13. és 15. között Esztergomban, Magyarország ősi egyházi központjában zajlott a Hittani Kongregáció vezetőinek és az európai püspöki konferenciák hittani bizottságai elnökeinek találkozója, a Szent Adalbert Központban. Az esemény záró sajtóközleményét az alábbaikban közöljük.

CDF

A Hittani Kongregáció részéről ezen részt vett Gerhard L. Müller bíboros, prefektus, Luis F. Ladaria S.J. érsek, titkár, P. Hermann Geissler, F.S.O., a hittani szekció irodavezetője és Mons. Christophe J. Kruijen, a Kongregáció munkatársa, valamint az európai püspöki konferenciák hittani bizottságai részéről Erdő Péter bíboros (Magyarország), Willem J. Eijk bíboros (Hollandia), Dominik Duka, O.P. bíboros (Cseh Köztársaság), Angelo Massafra, O.F.M. érsek (Albánia), Michael Neary érsek (Írország), Jakubínyi György érsek (Románia), Paolo Pezzi, F.S.C.B. érsek (Oroszország), Philip Tartaglia érsek, Stanislav Zore, O.F.M. érsek (Szlovénia), Franz Scharl püspök (Ausztria), Guy Harpigny püspök (Belgium), Antoni Dziemianko püspök (Belarusz), Tomo Vukšić püspök(Bosznia-Hercegovina), Valentin Pozaić, S.J. püspök(Horvátország), Éric de Moulins-Beaufort püspök(Franciaország), Karlheinz Diez püspök (Németország), Philip Boyce, O.C.D. püspök (Írország), Martin Drennan püspök (Írország), Lucio Soravito De Franceschi püspök (Olaszország), Andrzej Czaja püspök (Lengyelország), Nuno Brás Da Silva Martins püspök (Portugál), Német László S.V.D. püspök (Szerbia, Montenegro, Macedónia, Koszovó), Pénzes János püspök (Szerbia, Montenegro, Macedónia, Koszovó), Milan Lach, S.J. püspök (Szlovákia), Adolfo González Montes püspök (Spanyolország), Jaroszláv Pririz, C.SS.R püspök (Ukrajna, bizánci rítus), Mons. Jorge De Salas (Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Izland), Mons. Patrick Burke (Skócia), Főt. Hector Scerri (Málta) valamint Christopher Thomas (Nagy-Britannia).

CDF

A találkozó kezdetén Müller bíboros felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyet a részvevőkhöz intézett. E levelében a Szentatya kifejezte, hogy ennek az értékes kezdeményezésnek a “célja, hogy értékelje a helyi püspöki konferenciák, ezen belül is a hittani bizottságok felelős szerepét a hit egységének és teljességének megőrzésében és a fiataloknak történő továbbadásában”. Az Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításból kiindulva megfogalmazta kívánságát, hogy a találkozó „járuljon hozzá egyes, az európai kontinensen ma jelentkező doktrinális és pasztorális nehézségek kollegiális megtárgyalásához, hogy ebből a hívekben új missziós lendület születhessen, valamint az élet transzcendens dimenziója iránti nyitottság, amely nélkül Európa elveszítheti ’humanista lelkületét’, amelyet pedig szeret és védelmez”.

Ezután a Hittani Kongregáció prefektusa nagy ívű bevezető előadást tartott a következő címmel: „A hittani bizottságok teológiai természete és a püspökökre, mint a hit tanítómestereire váró feladatok”. Az első napon ezután olyan témákat beszéltek meg a részvevők, mint Jézus Krisztus megváltói mivoltának egyedisége és egyetemessége, valamint az Evangélium hirdetése, mint az európai egyház elsőrendű feladata. A második nap főbb témái a következők voltak: a gender elmélet, a keresztény antropológia és a vallásszabadság által felvetett kérdések. Az utolsó napon egyes gyakorlati felvetések kerültek terítékre az új evangelizáció, a bűnbánat szentsége és a hittani bizottságok működése kapcsán.

A megbeszélések szívélyes légkörben és az átérzett és megtapasztalt kollegialitás szellemében zajlottak. Minden egyes témát egy-egy előadás vezetett be, ezeket a következők tartották: Willem J. Eijk bíboros, Erdő Péter bíboros, Luis F. Ladaria érsek, Philip Tartaglia érsek, Guy Harpigny püspök, illetve Adolfo González Montes püspök. Ezeket a tekintélyes felszólalásokat élénk és termékeny vita követte a részvevők részéről. Minden nap szentmisével kezdődött, amelyet a jelenlévő bíborosok egyike celebrált. Az esték arra is szolgáltak, hogy a jelenlévők eszmét cseréljenek a hit általános helyzetéről Európában. Valamennyi részvevő nagyra értékelte Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása vendégszeretetét, aki egyben az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) is elnöke.

A találkozó kiváló alkalmat jelentett az európai országok püspöki konferenciái hittani bizottságai és a Hittani Kongregáció közötti együttműködés megszilárdítására azzal a céllal, hogy mind hatékonyabban nézhessenek szembe az európai kontinensen korunkban jelentkező hittani kihívásokkal.

forrás: katolikus.hu

Nemzetközi konferencia Esztergomban a Hittani Kongregáció kezdeményezésére2015. január 13-15.

2015. január 13-15. között kerül sor a Hittani Kongregáció vezetőinek és az európai püspöki konferenciák hittani bizottságai elnökeinek találkozójára Esztergomban – számol be az Apostoli Szentszék Sajtószolgálatának közleménye.

Boldog VI. Pál pápa megbízásából a Hittani Kongregáció 1967. február 23-i instrukciójával kérte a püspöki konferenciáktól, hogy hozzanak létre saját tagjaik közül hittani bizottságot, amely konzultatív segítő szervezetként támogatja magukat a püspöki konferenciákat és az egyes püspököket hittani kérdésekben.

Erdő Péter

A Hittani Kongregáció és a hittani bizottságok közötti együttműködést elősegítendő 1982-ben döntés született arról, hogy az említett bizottságok elnökeivel földrészenként rendszeres találkozók szerveződjenek. Az egyik eredeti jellemzője ezeknek a találkozóknak abban áll, hogy a Hittani Kongregáció vezetői azok, akik a különböző kontinensekre utaznak, kiemelve ezáltal a helyi és regionális intézmények fontosságát és felelősségét a hittani kérdésekre vonatkozóan. Az első ilyen találkozóra – az akkori Joseph Ratzinger bíboros vezetésével – Latin-Amerikában, Bogotában került sor (1984). Ezt követték a további találkozók Kinshasában (Afrika, 1987), Bécsben (Európa, 1989), Hongkongban (Ázsia,1993), Guadalajarában (Latin-Amerika, 1996) és San Franciscóban, (Észak-Amerika, 1999). William Levada bíboros vezetésével egy újabb afrikai találkozóra került sor Dar es Salaamban (2009).

Most Esztergomban Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke (CCEE) Gerhard L. Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa kérésének eleget téve egy újabb találkozónak ad otthont az európai hittani bizottságok elnökei számára. Ez a találkozó kifejezi a Hittani Kongregáció szándékát, hogy támogassa a helyi püspököket – amint Ferenc pápa is hangsúlyozza – a hit tanítására és védelmére irányuló szolgálatukban, tekintettel azokra a sajátos kihívásokra, amelyekkel ma Európának szembe kell néznie.

Forrás: Magyar Kurír

A Szentatya üzenete az Esztergomban ülésező püspökökhöz2015. január 13.

2015. január 13. és 15. között kerül sor a Hittani Kongregáció vezetőinek és az európai püspöki konferenciák hittani bizottságai elnökeinek találkozójára Esztergomban. Ferenc pápa üzentet küldött a résztvevőknek.

Kedves Testvéreim a püspöki szolgálatban!

Abból az alkalomból, hogy 2015. január 13. és 15. között Esztergomban, Magyarország ősi egyházi központjában találkozót tartanak az európai püspöki konferenciák hittani bizottságainak elnökei a Hittani Kongregációval, szívélyes üdvözletemet küldöm a résztvevőknek.

Köszönöm Gerhard L. Müller bíborosnak, a Hittani Kongregáció prefektusának ezt a kiváló kezdeményezést, amelynek célja, hogy értékelje a helyi püspöki konferenciák, ezen belül is a hittani bizottságok felelős szerepét a hit egységének és teljességének megőrzésében és a fiataloknak történő továbbadásában. Ahogyan az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításban fogalmaztam, a II. vatikáni zsinat Lumen gentium kezdetű dogmatikus konstitúciójából kiindulva, „a püspöki konferenciák sokféle és termékeny módon járulhatnak hozzá, hogy a kollegialitás kézzelfoghatóan is megvalósuljon” (n.33). Kívánom, hogy találkozótok járuljon hozzá egyes, az európai kontinensen ma jelentkező doktrinális és pasztorális nehézségek kollegiális megtárgyalásához, hogy ebből a hívekben új missziós lendület születhessen, valamint az élet transzcendens dimenziója iránti nyitottság, amely nélkül Európa elveszítheti „humanista lelkületét”, amelyet pedig szeret és védelmez (vö. Beszéd az Európai Parlamentben, 2014. november 25).

Munkálataitokat Szűz Mária, minden hívő példaképe anyai közbenjárásába ajánlva szívből küldöm rátok áldásomat.

Ferenc

Vatikán, 2015. január 9.

Forrás: Magyar Kurír

Újévi szentmise2015. január 01. 17:00

Erdő Péter: Isten megszabadít és szabaddá tesz a kiszolgáltatottság kötelékeitől

Erdő Péter

Krisztus kibékíti Istent az emberiséggel, de békességet teremt ember és ember között is – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros 2015. január 1-jén, Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén, a béke világnapján, az esztergomi bazilikában celebrált szentmisén.

Jézus nevében kezdjük az új évet. Az ő neve üzenetet hordoz a számunkra, azt jelenti: Isten megszabadít. Az egyház karácsony nyolcadnapján hajdan elsősorban Jézus nevét ünnepelte, a névadást és az ebben rejlő titkot –mondta el homíliájában Erdő Péter.

A mai liturgia Szűz Máriát mint valóságos istenszülőt állítja figyelmünk középpontjába. Ő együttműködött Isten szabadító tervével. Bizalommal hagyatkozott Isten akaratára és kutatta, hogy az élet részleteiben hogyan mutatkozik meg, és mit kíván tőlünk ez a nagyszerű isteni szándék. Szívébe véste a pásztorok szavait is. A pásztorok voltak tanúi az angyalok békeszózatának. Karácsony ünnepe és a megtestesülés titkát kibontó további ünnepnapok, újév és vízkereszt, bemutatják Isten megtestesülésének következményeit az emberiség számára – emelte ki a bíboros.

Nagy Szent Leó pápa mondja, hogy Isten adományai közül karácsony ünnepének leginkább a béke ajándéka felel meg. „A békesség sajátos eredménye és egészen különös ajándéka pedig az, hogy egybekapcsolja Istennel mindazokat, akiket ő választott ki ebből a világból”. Krisztus kibékíti Istent az emberiséggel, de békességet teremt ember és ember között is. Ebből a hitből fakad az egyház egysége, amely a kezdet kezdetén azt jelentette, hogy a választott nép soraiból kikerülő tanítványok és a pogányból lett keresztények nem két különböző gyülekezetet alkotnak, hanem egyetlen egyház tagjai. Szent Pál szerint Krisztus „a mi békességünk, aki a kettőt eggyé forrasztotta” (Ef 2,14). Amikor tehát a Hiszekegyben megvalljuk, hogy hiszünk az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban, mindig gondoljunk erre: Krisztus egyházában egyetlen új népet alkotunk –hangsúlyozta a főpásztor.

Erdő Péter emlékeztetett: ha Krisztus hitében egy nép, egy közösség vagyunk, ha ő megtestesülésével belépett az egész emberiség közösségébe, akkor mi, keresztények mindnyájan testvérek vagyunk, sőt, az egész emberiség nagy családját is testvéri kötelék fűzi egybe. Ahogyan Nagy Szent Leó pápa írja: „a hívő ember újjászületve új emberré válik; többé már nem a testi atya leszármazottja, hanem az Üdvözítő édestestvére”.

Csakhogy a béke, amelyet Krisztus hozott, ebben a világban még alig látható –tette hozzá a bíboros. – A mi szívünkből, a mi életünkből kell kisugároznia. Mert háborúk szabdalják a föld arcát, kegyetlen gyilkosságok, gyűlölködő polgárháborúk pusztítják az emberi életeket. Nekünk kell hirdetni és tanúsítani Krisztus szeretetét és a teljes igazságosságot, amely nem vakon érvényesíti az erősebb jogát, hanem a gyengét védi. Az igazságosság műve a béke. Ellenkezik tehát vele a féktelen elnyomás és a kizsákmányolás. Erről a kizsákmányolásról mondja Ferenc pápa mai békeszózatában, hogy mindinkább elterjed a Földön, és „súlyosan megsebzi a közösségi életet és az ember hivatását, hogy a tisztelet, az igazságosság és a szeretet jegyében építsen kapcsolatokat”.

A Szentatya idei újévi üzenete középpontjába méltán állítja a rabszolgaság problémáját. Az igazságosság ugyanis, mely elválaszthatatlan Isten békéjétől, minden ember méltóságának megbecsülését kívánja. Ezt tiporja sárba nemcsak a formális rabszolgaság, amely egyik embert úgy kezeli, mint a másik ember tulajdonát, hanem a mai világban előforduló helyzetek hosszú sora is –szögezte le a főpásztor.

A feketén foglalkoztatott menekültek, akiknek még a dokumentumait is elkobozzák, a nagy nyugati üzletláncok és vállalatok éhbérért termelő egységei a legszegényebb országokban, amelyek dolgozóiknak annyit sem fizetnek, hogy belőle a napi élelmüket megvegyék, a szervkereskedelem, a prostitúció, de még a nálunk is előforduló, rászoruló embereket külföldi munkával hitegető bandák tevékenysége is, mindez éppen a szabadságot veszi el az embertől – hangsúlyozta Erdő Péter.

Márpedig a szabadság felbecsülhetetlen érték. Tudták ezt már a rabszolgatartó rómaiak is, akik jogszabályokban rögzítették, például olyan esetekben, amikor valaki végrendeletileg szabadította fel a rabszolgáit, hogy a szabadságnak nincs becsértéke, mert pénzben ki nem fejezhető. Maga a természetes erkölcsi érzék tiltakozott tehát az ő szívükben is a rabszolgaság ellen, pedig az részét alkotta mindennapi életüknek – mondta a bíboros.

Szent Pál apostol Filemonhoz írt levelében Onezimuszról, a szökött rabszolgáról írja volt gazdájának, hogy fogadja szeretettel a hajdani szolgát, aki közben megkeresztelkedett, és tekintse testvérének őt (vö. Fil 15,16). És itt érkeztünk vissza Jézus nevének üzenetéhez. „Isten megszabadít. Szabaddá tesz a kiszolgáltatottság kötelékeitől is. Lélekben azonnal kiszabadít minket bűneink rabságából, ha hiszünk benne, ha megkeresztelkedünk, vagy megújulunk a kegyelemben a bűnbánat szentségében. De meg akar szabadítani minket a bűn struktúráitól is, amelyek egész társadalmakat tartanak fogságban. Ezt azonban nem varázsütésre teszi” – emlékeztetett a főpásztor.

Jézus azt akarja, hogy mi legyünk ebben a munkatársai. Nem pusztító és gyűlölködő erőszakkal, hanem a segítő szeretet tetteivel és azzal, hogy egyházközségeinket, katolikus közösségeinket a testvéri szeretet központjaivá tesszük. Ismerjük, segítjük és szeretjük egymást. Így sugározzuk magunk körül a világban Krisztus örömét és szeretetét – hangsúlyozta újévi szentbeszédében Erdő Péter. Képek megtekintése >>

Forrás: Magyar Kurír (ki)

Aktuális hírek - Archívum: 2015 - 2014 - 2013-2012 - 2011-2007